Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-18 / 13. szám

betegség, a difteritisz terén. A megbetegedések szama itt is mélyen alul maradt az előző évek adatain. A legutóbbi hetekben azonban az egészségügyi helyzet meglepetésszerűen sokat romlott Szene­d-n " Feltűnően sok influenzás megbe tegedést jelentettek bc az egyes kerületekből és a bejelentett esetek Je­lentékeny része súlyosabb természetű volt úgyne­vezett szövődményes megbetegedés. Orvosi kö­rökben feltűnést keltett, hogy éppen a legliidé­gebb betek alatt történt a legtöbb influenzás meg­betegedés, pedig az eddigi tapnsztalatok szerint az influenza járványszerüen leginkább a nedves őszi és a tavaszi hónapokban lép fel, de a tél közepén szünetelni szokott. Szerencsére a baj nem rőtt nagyobbarányuvá. a súlyosabb megbetegedé­sek szerencsésen lefolytak és a jelek szerint a megbetegedések száma most már csökkenni fog. Dc nagyobb és veszedelmesebb arányban lépett fe' váró* területén a vörheny, ugv un sak ,t legfagyosabb hetek alatt. A főorvosi hivatal szerint Járványról ncm lehet beszélni, mert az esetek szórványosan fordulnak elő, ha a szokottnál lényegesen nagyobb számban is. Any­nyi bizonyos, hogy a járványkórház, amely a I'ulcz-uccai épületben működik a városi közkór­ház fertőző osztályaként, lele i'an vörhenyes be­tegekkel. Előfordult többször, hogy a betegséget az egész család megkapta, először a gvcrckck, majd később az apa és az anya. Most ezek a fer­tőzött családok a járványkórházban vannak, de szerencsésen tulkerültek a veszélyen. A főorvosi hivatal nagy gonddal figyelte a megbetegedéseket és ahol szükségesnek mutatko­zott, azonnal közbelépett, hogy a veszedelmes betegség továbbterjedését megakadályozza. Ebben a pillanatbán enyhülésről lehet beszámolni a vörb.cnyfrnntrót ís, a megbetegedések száma erősen csökkent az utolsó napokban és remél­hető, hogy múlófélben van ez a betegség is. A vendéglőből — a rendőrségre (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. raucr Lóránd járásbiró előtt hétfőn egy mulatóskedvü szakácsnő állott vádlottként. Vona Mária 40 éves kecskeméti asszony volt a vádlott, aki munkake­resés végett érkezett Szegedre, de mert azonnal nem tudott elhelyezkedni, délelőtt 11 órakor be­ült az egyik kocsmába és bujában alaposan neki­látott a mulatásnnk. Egyik üveg bort a másik után hozatta, amikor pedig hangulata magasra emelkedett, két férfit flz asztalához ültetett, majd a cigányokra ráparancsolt, hogy csak neki húzzák a nótákat. A cigányok szorgalmasan muzsikáltak egész este és éjjel, annál is inkább, mert Vona Mária, az elkeseredett szakácsnő 10 pengőt ígért nekik. Vona és a két férfi evett-ivott, mulatott egészen záróráig. Amikor pedig fizetésre került a sor, kiderült, hogy a mecénás szakácsnőnek rövid a pénze, csupán öt pengője van és nem tudja ki­fizetni a cechet, sem a cigányokat . . . Igy került a bus kecskeméti szakácsnő a vendéglőből egye­nesen a rendőrségre, majd onnan hétfőn délelőtt a iáiáibiróságra, esi'ás miatt. — Vo't c már büntetve? — kérdezte a bi-6 — Voltam ... — felelte az asszony — nyolc napra . . . — Miért? Hasonlóért — vont vállat Vona Mária. Kijelentette ezután, hogy bűnösnek érzi ma­gát, mert tényleg nem lett volna szabad legény­kednie öt pengővel a köténye zsebében, dehát nagyon el volt keseredve és ki akarta magát amúgy istenigazában mulatni. Nem akarja azon­ban a kocsmárost megkárosítani, abban bizott, hogy másnap munkát talál és akkor megfizetett volna mindenért. A járásbíróság Vona Máriát jogerősen nyolc­_ítapt fogházra ítélte. Kél levél a szabadtérről i. 4 hulíur tanácsnok és az adminisztráció Igen tisztelt Szerkesztőség, bizonyára hatalmas érdeklődéssel olvasta Szeged egész nyilvánossága nb. lapjuk vasár­napi számának a tudósítását arról, hogy mit végzett szombaton a szabadtéri játékok ren­dező bizottsága. Föltételezem, hogy nem volt az ülésnek egyetlen olyan nevezetes mozzana­ta sem, amelyről ne tájékoztatták volna a kö­zönséget. Ez az oka, hogy jelentkezem és nyil­vánosságot kérek könnyen orvosolható mu­lasztás pótlásának a sürgetésére. Akkor, amikor a város a szabadtéri játékok rendezését átvette, az adminisztráció vezetésé­re néhai S z a 1 a y Józsefet nyerte meg. A megboldogult rendőrfőkapitány urnák egészen különleges helyzete volt Szegeden és mégis más körülményekben is keresni kell a magya­rázatát annak, hogy a közlemény helyeslésé­vel találkozott, hogy a városi szabadtéri játé­kok adminisztrációjának irányítását nfm vá­rosi főtisztviselőre bízták. Ezek közül a kö­rülmények közül csak egyet emiilek meg. Az az ur, aki akkor ült a kulturtanácsnoki szék­ben, közvetlenül pályája befejezése előtt állt s azóta — mindannyiunk netég rokonszenvétől kisérve — nyugdíjba is ment. Kulturtanács­nok a városi szabadtéri játékok második évé­ben sem volt, miután azonban Szalay József egészségi állapotára való hivalkjzással —óva­tosságát a rövid idő múlva bekövetkezett megdöbbentő haláleset igazolta — a további szereplést megmásithatatlanul elhárította, a | hatóság kénytelen volt az adminisztráció élé­re uj embert állítani, a választás azonban ekkor már városi főlisztviselőre. Szabó Gé­zára esett, aki pénzügyi tanácsnok s az adó­hivatal vezetője. Kulturtnnácsnoka ma már van a városnak. Tavaly választotta meg a novemberi közgyű­lés. Fiatalember. Bizonyára tetterős és ambí­ció is füti. Igaz ugyan, hogy a polgármester fia és bogy azt mondják, hogy megválasztá­sában döntő szerepe volt ennek a körülmény­nek. Dc azt is mondják, bogy székfoglaló be­széde az igényeket és lehetőségeket helyesen , mérlegelő tartalmával, hangjának szerencsés alaptonusával és előadásának intelligenciájá­val általános feltűnést keltett. Beszélnek arról is, hogv I3 á 1 f y György tanácsnoki tevékeny­ségének kibontakozását reményekkel és biza­lommal lehet várni. Igy állván a helyzet, ml az oka annak, hogy a rendezőbizottság tagjai — valamennyien közgyűlési tagok — nem gondoltak arra, hogy most, amikor van a városnak kulturtanácsno­ka, véglegesen rendezzék az adminisztráció ve­zetésének ügyét? Vagy el lehet képzelni annak a helyzetnek az állandósítását, amelyben a vá­ros legnagyobb kulturügyével kapcsolatosan épp a kulturtanácsnok van passzivitásra kár­hoztatva s azt a kulturügyel, amelyet nevetsé­gesség nélkül egészen soha ki nem lehet emel­ni a kulturügyosztályból, állandóan a pénz­és adóügyi tanácsnok intézze? Vannak a városnak pénzügyi érdekei is. Most aktuális a bárom milliós légszeszgyári kölcsönnek hosszú lejáratú kölcsön­né való átalakítása. Ügyes pénzügyi politiká­val tízezreket lehet megkeresni a város részé­re egyetlen ilyen pénzügyi müvelet révén. Hát a többi kölcsön? Foglalkozik nálunk valaki a Speycr-kötvények ügyével? Talán a pénzügyi bizottság tagjai. Talán a polgármester. A pénz­ügyi tanácsnok nem. A pénzügyi tanácsnok adminisztrálja a szabadtéri játékokat, ami a kulturtanácsnok hivatása lenne. De akkor fog­lalkozzon legalább a kulturtanácsnok az elöl­járósági ügyekkel, a gazdasági tanácsnok a népjóléttel s a népjóléti tanácsnok a pénz­VtldgölrU svájci márkás zseb- és karórák. 15 köves Anker szerkezettel előleg nélkül 6 havi részletre. ABC es Nemzeti Takaré­kosság könyvre TÓTH ORASHdC, Kárász­ucca 13. Nagy óra-, ekszerjavilómüneiy. Tört arany, eztlsi, zálogjegybeváttás. ügyekkel. Az ilyen összevisszaságban ncm tűnne fel, hogy Szegednek van két kulturta­nácsnoka, mert annyi van, de nincs pénz- és adóügyi tanácsnoka. Vizsgálni kellene még, hogy a játékok ad­minisztratív vezetője elért-e olyan kolosszá­lis eredményeket, amelyek indokolttá tennek, hogy továbbra is a pénzügyi osztályban hagy­ják meg ezt a nagy kulturügyel. Ezt is vizs­gálják meg illetékes egyének, amikor dönte­nek, illelőleg, amikor nem tudják magukat el­határozni döntésre. Az, hogy Szabó Géza 1000 pengő jutalmat kapott, érv a — rendező bi­zottság ellen. Bocsánatot kérek, annak, aki 40_50 ezer pengő deficitet mutat fel, mint pénzügyi eredményt, nem lett volna szabad megszavazni — jutalmat. Még csak egyet. Erős kezű vezetés mellett el lehetett volna herdálni annyi pénzt, mint amennyit egyesek elher­dáltak?! Soraimnak közérdek' cimén való szives köz­zétételét kérem. Közérdek ugyanis, hogy ezek­ről a kérdésekről végre kendőzés nélkül be­széljünk a nyilvánosság előtt. Tisztelettel B. A 2. Egy hirlapludósilóí honorárium és egy szökőkút Tisztelt Szerkesztőség, osztatlan örömmel veszi tudomásul a város egész közönsége, hogy a szabadtéri játékok előkészítő munkálatai az idén előbb kezdőd­I nek, mint az előző években s a siker egyik zálogát látják ebben is. A közönség vélemé­nye'ugyanis abban is egységes, hogy a siker teljességének elmaradása most már mivel sem menthető, viszont teljesnek a siker — erős csiszolásra szorul a művészi rósz is — negy­ven-ötven ezer pengő deficit mellett nem egészen mondható. Végül is legyünk azzal tisztában, hogv a legjobb hiszemü könyvelői vagy számvevői ügyeskedés sem jelenti, hogy eltűnt vagy csökkent a deficit, arra viszont minden biztosíték megvan, hogv a deficit ará­nyában csökken vagy emelkedik a — pótadó. Ilyen körülmények között arról szerelne halíani a közönség, bogy mi van a tavalyi já­tékok elszámolásával? A városban a legkü­lönbözőbb hirek keringenek. Ezeket tisztázni kell, mert a játékok hasznával lehet bőkezüs­ködni, de addig, amig nincs miből, nem le­ltet gavalléroskodni szökőkutak kifizetésével vagy hirlaptudósilói munka se erkölcsileg, se jogilag nem kötelező díjazásával. Mindenki tud róla, ugy tudom, az egyilt szabadtéri ülésen szóba is került, hogv né­mely rendezők ezrekkel túlköltekeztek. Mi igaz ebből? Mi igaz abból, hogy egy báromezer pengős színpadi szökőkutat a város nem vett át s most porlik? Azt is beszélik, hogy az egyik hírlaptudósító! tudósítás cimén nagyobb összeg kiutalását kérte. Az adminisztráció a kért összeget nem volt hajlandó fizetni, mire a hírlaptudósító ké­relmét visszavonta, a 300 pengőt pedig, amely­nek a kifizetésére az adminisztráció vállalko­zott, felvette. Azt is beszélik, hogy olyan hir­laptudósitóról van szó, aki pesti újságoknak küldött cikkeket a játékokról s a pesti újsá­goktól kap ezért a munkáért — honoráriumot Végül pedig tek. Szerkesztőség, mért ra­gaszkodik a hatóság ahhoz, hogy magas nyug­diju, jól szituált urakat foglalkoztasson a sza­badtéri játékoknál — fizetéssel. Ezt is ki kellene vizsgálni, még pedig sürgősen, mert az adminisztráció egyes magas fizetései is növelik a deficitet, viszont aki becsülettel vallja a kereszténv morált, annak be kell lát­nia, hogv senkinek sincs joga, ha van egy tál ebédje, még egy tál ételt lefoglalni addig, amig százan és százan várakoznak keservesen, hogv — sorra kerüljenek. Lesz még sok mondani valóm. Egyelőre ezeknek a soroknak szives közzétételét kérem. Igaz tisztelettel P. M.

Next

/
Thumbnails
Contents