Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-14 / 10. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1938. Január T4." Lovagias ügyek a törvényszék előtt Vívóbajnok és nyilas kardpárbaja (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A szegedi tőrvényszék .Voíndr-tanácsa csütörtökön tárgyalta Domdn Miklós és Hajas Sándor párbajügyét. A mult év tavaszán történt, hogy Hajas, aki a ,;nyi­laskeresztcsek propaganda főnöke" volt, lázító tartalmú rőpcédulát adott ki és n futballpályák kör­nyékén terjesztette. A röpcédula hangja, tartal­ma miatt főbb lovagias ügy keletkezett, ezek kö­zül kettő végződött párbajjal: Ilay Pál, az ismert uszó verekedett meg először a propagandafönök­kcl, aki ebben a párbajban a szeme fölött sérült meg, majd" októberben Domdn Miklóssal, az is­mert vivóbajnokkal került össze. Ebben a párbaj­ban is Hajas sebesült meg Domán kardjától. A csütörtöki tárgyaláson az ellenfelek egymás­mellé kerültek a vádlottak padján. Elsőnek Do­mán Miklóst hallgatták ki, aki kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát, majd az elnök kérdéseire elmondotta, hogy ő volt a sértett és igy ö volt a kihivó. Az ügy előzményeire vonatkozólag nem kivánt nyilatkozni. Hajas az elnöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek frzi-e magát, azt válaszolta, hogy nem. Majd arra kérte a bíróságot, hogv szüntesse meg ellene a további eljárást, mert amikor a pár­bajt elkövette, katona Volt, aki fölött a polgári bíróság nem Ítélkezhet. Dr. Stdsz Dezső erre Indítványozta, hogy a biróság Hajas ügyét tegye dt a katonai bíróság­hoz. A biróság ugy határozott, hogy miután Hajas­sal szemben hatáskörrel nem bir, ügyét átteszi a vegyesdandárparancsnokság ügyészéhez, Domán Miklós ügyét elkülönitl. Nyomban ki is hirdette a törvényszék Ítéletét, amelyhen párviadal vétsége cimén háromnapi dl. lamfoghdzra itéli. — Megnyugszik az iiélclben? kérdezte az elnök. — Nem nyugszom meg — felelte Domán. A bí­róság ugyanis rendszerint 2 napi államfogházat szokott kiszabni ilyen ügyekben . . , — Szóval sokalja a büntetését, azért felleb­bez? — Igen — válaszolta az elitélt. Az ügyész is fellebbezést jelentett bc az Íté­let súlyosbítása Végett. A szentesi affér követ­kezményei (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Két szen­tesi úriember került csütörtökön a szegedi tör­vényszék elé párviadal vétségével vádolva. Dr. Sárga László szentesi orvos és Janefc Aurél szen­tesi mérnök volt a vádlott, aki a mult év augusz­tusában egy uccal inzultusból kifolyólag párbajt vívtak a szentesi huszárok vívótermében. Sárga László annakidején a rendőrség elótt ugy adta eló a párbaj keletkezésének történetét, hogy Ja­nek mérnök megtámadta ót az uccán, sértegette, majd inzultálta, mire Ő is inzultálta a mérnö­köt. Másnap Janek Aurél elküldöttc hozzá a se­géd'cit, akik lovassági kardokkal megvívandó kardpárbajban állapodtak meg. Ezt a pórbajt az­után meg is vívták. A csütörtöki tárgyaláson mindkét fél társa­dalmi kényszerrel védekezett, azonban a párbaj előzményeire és tulajdonképeni okára nézve meg­tagadtak minden felvilágosítást. Az elnök kér­désére annyit elmondottak, hogy a lovassági kar­dokkal megvivotf párbaj következtében mindkét, ten könnyebben megsebesültek. Az ügyész mindkét vádlott megbüntetését kérte. A biróság ugy az orvost, mint a mérnököt elitélte, még pedig fejenként háromnapi állam­fogházra. Az Ítélet jogerős. Szomorú séta a januári tavaszban a latyakos szemetes szegedi uccákon (.4 Délmaayarorsrág munkatársától.) Ne mél­tóztassanak lebecsülni ezt a tavaszt; tavasz ez a javából, mégha a naptár történetesen januárt is mutat . , . Legalább is pontosan olyan minden, mintha tavasz lenne, a nap is ugy süt és az uc­cák is olyan lucskosak . . . Sétáljunk végig a tavaszi verőfényben uszó szeged) uccákon és lelkiismeretesen jegyezzük ícl, amit látunk. Kezdjük a Kárász-uccában a tavaszi sétát. A Járdákon mindenütt hig sár fekszik, amelyik ső. tét. mint a szurok és ragadós, mint az enyv... .Tsj a selyemharisnyáknak, jaj a cipőknek és a nadrágoknak, mert ez a sár esküdt ellensége ezeknek a ruhadaraboknak. A kocsiút közepe va­lamennvire tiszta, de már a szélein ottlátjuk a tavalyról obtmaratd és a hó alatt konzerválódott rongydarabokait, papírhulladékot, kalocsnitörme­léket és cgyébb rekvizituraokat. Nem jobb a helyzet a közeli ticcákban sem. Sár és sár fogadja mindenfelé az embert. Amikor fagyott, akkor ha­muval szórták be a sikos járdákat. A jégpáncélt elolvasztotta a nap és most a viz összekeveredve a hamuval, kitűnő keveréket alkot és ugvlátszlk akkor fog eltűnni, ha majd járókelők cscppcnként hazahordják a ruhájukon. Itt Is mindenütt pisz­kos hóhuckák, szennyes tócsák és hul'adékok ré­mitik a tavaszj napsütésben sétáló embereket. Ne legyünk kiraniyesek. mondjuk magunkban, mi az a kis sár! Van azonban ucca, még pedig a Belvárosban is. ahol a sár már komoly tényező. Próbáljon valaki például a Tisza-száiló előtt át­menni, vagy a főposta előtt közlekedni. Az egész környék csupa sár és .sötét bólé, csak kacsázva lehet átevickélni ezekén a helyeken. Ahol nincs sár — és hol nincs? — ott tócsák terpeszkednek az aszfalton, alattomosan leselkedve a gyanút­lan járókelőkre. 11a pedig valaki ügyesen kike­rüli az ilven tócsákat és falhoz, lapulva igyek­szik tovább, biztosan valamelyik csorgó eresz alá kerül, amely dézsaszámra önti nyakába felülről az áldást . . . A Feketesas-ucca egyike a legforgalmasabb uc­cáknak. Meg is látszik. Ember legyen a talpán, aki tisztán és sértetlenül Végighalad itt. A 'atyak belefolyik az amugyis lukas cipőkbe, a sár fel. fröccsen az ember arcába, tele lesz vele a sze­me, orra, füle, mintha nem is a Fekctcsas-uccában lennénk, hanem mondjuk a Somogyi-telepen . . . S szemét, szemét, mindenütt, amerre a szem el­lát. Tavalyi uzsonnapapirok, idei narancshéjak és almacsutkák, rossz esernyő, konzervdoboz, férfi­mellény, női sarok, cigarettás doboz fekszik a ..forgalmas ' útvonalon ... Az emberek ezeket is beletapossák a sárba, aztán sarkukon tovább ci­pelik egy másik uccába, ahol leteszik egy másik szemétdarab kedvéért . . , Igy teremtődik meg az uccákon a szcmétforgalom a személyforgalom helyett . . . Viszont az autóknak valóságos üdülés ez az idő. A sofőrök egyenesen a járda mellé irányít­ják a kocsijukat és ugy robognak el, hogy lehe­tőleg minél több embert végigfröcsköljcnek sár­ral . Jelzem, ugy kell nekik, miért járnak gyalog ilyen időben . . . Kíséreljünk meg sétát a külvárosban. Mondjuk menjünk el Móravárosba, az úgyis hircs rendezett uccáiról. Ncm tréfa, a legtöbb külvárosi uccóban egyenesen leállóit a forgalom. Nincs nr. a kocsi, amelyik egy ilyen móravárosi uccába bemerészkedjen, mert azt hat ökör sínt tudja kivontatni a feneketlen dagványból. A ko­csiúton derékig ér a hig sár, a járdán csak bo. káig, de ez is éppén elég. Járdát mondtam? Té. vedi'em, mert a sártól nem lehet látni, merre van a járda, csak sejti az ember, hogy a ház frónlja előtt vezethet cl . . . Az átjáróknál pedig min­dig áll egy kélségbesete. tanácstalan rsoport, uj Mózesra várva, akt majd szárai lábbal átvíjz-t­hetné őket a szinte elérhetetlen másik oldalra.. S mi van ezeken a külvárosi uccákon szemét­ben! Szinte már fantasztikus, hogy honnan kerül össze ennyi szemét, ócska fazék, porcellánibrik, rozzant hegedűtök, lukas cucli, törött koldusbot, foszlott sapka és a jó ég tudja, hogy még micso. cPa . . . Bizonyára gyűjtik ezeket, mert egyéb­ként nem volna ennyi szemét , . . Fejezzük be gyorsan ezt a sétát, mert most még Újszegedre és a telepekre kellene ellátó, gaini, erre viszont épeszű ember nem vállalkozik. Csak az jár arra, akit a rossz sorsa odavetett — lakónak. Valahogy igy fest Szeged külső képe az első tavaszi napon. Előkészületek a kereskedelmi és ipar­kamara alakuló ülésére (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Jelentette a Délmagyarorszdg, hogy a kereskedelmi és ipar­Ügyi miniszter jóváhagyta a kamarai választá. sokat és dr. Pálfy József polgármester már in­tézkedett is, hogy a kamara alakuló ülését ja­nuár 20-án, a jövő héten csütörtökön délelőtt 11 órai kezdettel tartsa meg. Az ülés meghivóit a polgármesteri hivatal már az összes kamarai ta­goknak megküldötte, a kamara pedig értesítette a december 4-i választás alkalmával megválasz­tott tagokat, hogy a miniszter jóváhagyta a vá­lasztást és Így a kamara rendes, illetve póttag, jainak tekinthetők. A csütörtöki alakuló ülés iránt általános az crd'eklődés nemcsak Szegeden, hanem a kamara egész kerületén is. Ezen az ülésen választják meg a kereskedelmi és iparkamara elnökét és két al­elnökét. Az ülésnek ezenkívül nem is lesz más 1 tárgya. Minden bizonnyal titkos szavazással ejtik meg a választásokat és a választás eredményét ! a polgármester, a kamarai kerület székhelyének első tisztviselője a kereskedelmi és iparügyi mi­niszterhez terjeszti fel jóváhagyás végett. A mi. niszternek dískrécionális joga, hogy a választást megerősítse és amennyiben erre sor kerül, dr. Pálfy József polgármester mégegyszer összehívja a kamara teljes ülését, kihirdeti a miniszteri dón. tést és átadja a kamara vezetését az uj elnöknek, illetve alelnököknek. A miniszteri megerősítésig a kamara ügyeit a régi elnökség vezeti. •—oQo— Ki állíthatja össze a kötött anyagból készült férfiruhát ? (A Délmagyarország munkatársától.) Nemrégi­ben történt, hogy a belügyminisztériumban műkö­dő kihágási tanács jogerősen súlyosan elmarasz. talt egy kötszövő-iparost, mert férfiruhát készí­tett kötött anyagból. Az iparos azzal védeke. zett, hogy neki gépi hurkoló iparra, vagy más­szóval kőtszövő-ipar gyakorlására van jogositvá. | nya és a kötött anyagból megrendelt férfi ruhát) | jogában áll össze is állítani. A kihágási tanács azonban azon a véleményen volt, hogy a kötszövő­íparos a kötött anyagból készülő férfiruha darab, jait elkészítheti, d'e nincs jogában azokat ösz­szeállilani, mert cz a munka már a szabóipar munkakörébe tartozik. A kihágási tanács elvi jelentőségű Ítéletével azonban még távolról sincs elintézve ez a kérdés és ez foglalkoztatja most az érdekelt szegedi iparosokat is. Az Ipartestületek Országos Köz­pontja ugyanis végérvényesen el akarja dönteni, hogy a fcötsrőoő iparosok munkakörébe mi tar. tozik, ezért az IPOK megkereste a szegedi ipar­testületet is, ismertesse ebben az ügyben a véle­ményét. Az ipartestület vezetősége most felhívja a kőtszövő iparosokat, nyilatkozzanak, mi a Véle. ményük a kötött anyagból kés2iilő férfiruha ősz­szenilitásáról. A kőtszövő iparosok szakosztálya rövidesen foglalkozik a kérdéssel. Módjukban lesz azonban a szabóiparosöknalc Is kifejteni véleményüket, mert az ipartestületi elnöksége Őket is felhívta, hogy szóljanak hozzá a kérdéshez: miért tar(02ik szigorúan a szabóipar munkakörébe a kötölt anyagból való férfiruha 1 összeállítása.

Next

/
Thumbnails
Contents