Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-11 / 282. szám

4 ÖÉEMAGYXROR5ZXG Szombat, 1957. december Tf. II szegedi konzervgyár A Déimagyarország a közelmúltban köizölte vitéz dr. Shvoy Kálmán ny. altábornagy, or­szággyűlési képviselő nyilatkozatát, melyben a szegedi küldöttségnek Fabinyi pénzügyminiszter úrral történt megbeszélését ismertette. Tölbbek között szó volt arról, hogy milyen ipari vállala­tokat lehetne letelepíteni, ezalkalommal szó volt egy konzervgyár létesítéséről is. Ugyauesak a Délmagyarország november 30-i száma közölte Shvoy kcpiveslö urnák a TÉBE-kongresszuson el­mondott beszédét, ezalkalommal is szóvá tette Szegeden egy konzervgyár létesítésének a fontos­ságát. 1933 őszén foglalkoztam már egy konzervgyár és hűtőház létesítésével, tárgyalásokat folytattam néhány tőkéssel, majd 1934 november havában cgy vegyészmérnökkel is tárgyalásokat kezdtem. Elgondolásomat a mérnök magáévá telte és kö­zölte, hogy Szegeden igen nagy lehetőségek van­nak, ugy prosperitás mint rentábilitás szempont­jából e,gy konzervgyár létesítése Szegednek el­sőrendű feladata volna. A vállalat alapításához saját személyében 10—15.000 pengővel kívánt hoz­zájárulni* és mint szakember, akinek egyébként igen nagy gyakorlata van. Munkám eredménye az lelt, hogy december 8-án a Lloyd-ban hat ur je­lenlétében tárgyalás indult meg, a tárgyalás so­rán felmerült kívánságnak megfelelően tovább tevékenykedtem. A mérnök azonban őszinte volt és még aznap délután közölte, hogy nem nagy a kilátás a szóban levő vállalat megalapítására, ennél fogva már holnap visszautazik külföldre, ahonnan szabadságra érkezett. További részleteket ezalkalommal nem kívánok felsorolni, csupán azt emlitem meg, hogy 1935 őszétől 1936 márciusig újból szervező munkát vé­geztem, ez idő alatt a Llovdban három alkalom­mal volt ez ügyben tárgyalás, döntés ezalkalom­mal sem történt. Eddigi meddő munkám dacára sem adtam fel a reményt és ez év elején újból folytattam tárgyalásokat, majd felkerestem dr. Pálfv polgármester urat és tájékoztattam a kez­deményezésről, dc hangsúlyoztam azt is, hogy a város maga is lépjen az alapitók sorába, a pol­gármester ur kilátásba helyezte a város anyagi és erkölcsi támogatását. 1936 szeptember 2-án a Déimagyarország hasáb­jain „A szegedi gyümölcs exportja, értékesítése és ipari feldolgozása'' cimmel megjelent cikkem­ben teljes részletességgel foglalkoztam gyümölcs­termésünk értékesítésével, ipari feldolgozásával cs egy konzervgyár létesítésének a fontosságával. Mindnyájan csak őszintén örülhetünk, hogy Shvoy képviselő ur felismerte egy konzervgyár létesíté­sének a fontosságát. Sajnos az utolsó években, már két konzervgyár létesült az országban, gzek egyike 1935-ben és 1936-ban 200.000 pengővel K. F. T.-vé alakult, c vállalat egyébként igen szép exportot fejt ki nyersparadicsomban is, amit Szeged is elérhetne, mert talajviszonyaink a pa­radicsom termelésre kiválóan alkalmasak. A pap­rikatermelők érdekében is szorgalmazni kellene a paradicsom termelést, mert a paprika feldolgo­zása korlátozva van, nem tudjuk mit hoz a jövő, igy a paprikatermelés mellett ennek a termelését is meg kellene kezdeni. Tárgyalásaim során megállapítottam, hogy mindenkit érdekelt a tervbevett vállalat alapítá­sa, itt viszont a helyzet az, hogy a töke valami­nek a jelentőségét sokszor későn ismeri fel. Mi­után magántöke eddig ezt nem valósította meg, Szeged városa lenne hivatva arra, hogy ennek megvalósítását elősegítse. Egy konzervgyár lé­tesítése elsőrendű feladata volna a város ható­ságának, a mezőgazdák és gyümölcstermelők ér­dekében is. Egy érdekeltség könnyen összehozha­tó volna, ha a város maga is résztvenne annak alapításában cca 30—40.000 pengővel. És, hogy ezen körülmény a város költségvetését ne érint­se, megjelöltem illetékeseknek az útját, hogy hon­nan vehető elő a fent említett összeg, amely vá­rosi követelés már évek óta szunnyad egvik vál­lalat tárcájában. Néhány tőkés, akikkel eddig tár­gyalásokat folytattara, ma is hailandó résztvenni annak alapításában. Gyümölcstermésünk évről-évre fokozódni fog, ha figyelembe vesszük az utóbbi években eszkö­zölt telepítéseket, ennélfogva az exportra és fo­gyasztásra kevésbé alkalmas gyümölcs ipari fel­dolgozását biztosítani kell, annál is inkább, mert az eddig is tekintélyes összeget képviselt- Dc a mezőgazdák is foglalkoztatva lennének a feldol­gozandó nyersanyag, különösen a paradicsomter­meléssel, aminek hozama az átlagos termeivénye­ket jóval túlhaladja még a fűszerpaprikát is, mert egy hold paprikatermés eredményez 200— 240 pengőt, addig egy hold paradicsomtermés 120 —150 q kacsozás s öntözéssel azonban cca 200 q-ig is fokozható, amit a konzervgyárak ez év­ben q-ként 4 pengővel kötöttek le, illetve vet­tek át. A fentiek mérlegelése mellett szükségesnek tar­tom megemlíteni, hogy Szeged, mint az ország második városa, ne maradjon lc minden olyan dolgoknak a megvalósításától, amit sokkal ki­sebb városok inár megvalósítottak. Igen sok vá­Pláfos 26 a es (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Az ipar­testület elöljárósága pénteken délután tartotta ez­évben utolsó ülését Raincr Ferenc elnöklésével. Megjelent az ülésen dr. Róth Dezső tb. tanács­nok, az iparhatóság vezetője is. Az elnöki előter­jesztések során dr. Gyuris István titkár beszámolt a mult vasárnap Hódmezővásárhelyen tartott körzeti iparosgyülésről, amelyen az iparosok ál­talános problémáiról tárgyallak. A vásárhelyi gyűlés elhatározta, hogy iparost jelöl a kereske­delmi és iparkamara közeljövőben betöltésre ke­rülő elnöki tisztségére. Ezzel kapcsolatban az elóljárósági ülés elhatározta, hogy Raincr Fe­rencet jelöli a kamara elnökségére. Elhatározta az elöljáróság, hogy az összes szakosztályok bevonásával január 29-én nagy­szabású ipamshdlat rendez és ennek jövedelmét az iparosaggház javára forditja. Foglalkozott az értekezlet a tizedik, jubiláris szegedi ipari vásár megrendezésével. Az elnök­ségnek az volt a javaslata, hogy a tizedik vásárt az eucharisztikus kongresszusra és egyéb fontos körülményekre való tekintettel május 26—junius 6. között rendezzék meg. Vörös József arra tett Javasiatof, hogy a va­sárral kapcsolatban kézműipari kiállítást is ren­dezzenek, ezáltal a vásár nivóía emelkdne és a látóraVittságát is fokoznák. Wirth Jsfván kollektív kiállítás megrendezésé­re tett javaslatot. A vásár kere'ében kí kellene állítani azokat a külföldről behozott kisebb ipari tárgyakat, amelveke't a hazai kézműipar is elő tudna állítani. Ez serkentőleg hatna az iparosok­ra. Az elöliáróság elfogadta Vörös József indít­ványát, Wirth István javasla'át megfontolás tár­gyává teszik. Hozzájárult az elöljáróság, hogy az ipari vásárt május 26—junius 6. között rendez­zék'. Hodács "Andor és társaí arra te'lek" indítványt, hogy az ipartestületi tisztviselők számára állapít­son meg az elöljáróság karácsonyi segélyt. Schatz Izsó a számvizsgáló bizot'ság részéről javasolta a kérelem teljesítését és a fedezetét is megjelölte. Gombos Islván ellenezte a segély megszavazását tekintettel az iparosok nehéz helyzetére. Az clúl­A hírneves Janik-vendéglőben (Szent István-tér> Minden szombaton este kitűnő házi disznótoros vacsora és marosvásárhelyi módra készült erdélyi FLEKKEN és vargabéles. Elsőrendű fajborok, Újonnan át­alakitott két külön terem. Szives pártfogást kér Marosvásárhelyi Barabás Sándor vendéglős Telefon : 16-19. ros, többek között legutóbb Debrecen kapott hű­tőház létesítésére tekintélyes állami hozzájáru­lást, egy Szegeden létesítendő konzervgyár is kell, hogy kapjon megfelelő állami támogatást, amit egyébként Halta államtitkár ur januári Sze­geden tartózkodása alkalmával kilátásba helye­zett. E vállalat létesítése esetén, Szeged tekinté­lyes jövedelemhez jutna és az export révén kül­földön a város ióhirnevét is fokozná. Nadobán László. járóság Hodács Andor, Tokaji János és Wirth István felszólalása után elha'ározta, hogy kará-> csonyi segélyt folyásit a tisztvi&előkn<ek. Az elöljáróság ülése Rainer elnök zárószavai­val ért véget. A második Landru-villa Páris, december 10. Nagy izgalomban tartja a francia főváros közönségét a Landruhoz hasonló tömeggyilkossági ügy, amelynek főszereplője Eugen Weidmann 29 éves majnafrankfurti fiatal-, ember, aki a katonáskodás elől szökött meg Né­metországból Egyetlen fillér nélkül érkezett Franciaországba és elha'ározta, hogy mindenké­pen pénzt szerez. Elvetemüllségében annyira ment, hogy az áldozatoktól elrabolt pénzről pon­tos könyvet vezetett. A rendőrségen kilenc gyit* kossdgot ismert be, áldozatai között négy gyer-j mek szerepelt A legnagyobb szenzációt akkori keltette vallomásával, amikor beismerte, hogy <8 gyilkolta meg Joan de Kotven amerikai táncosnőt, aki a nyáron eltűnt. Többek között megolts Brommer Frigyes emigráns németet is- Valarneny­nyi áldozatát Páris közelében, Vaucressonbani lévő bérelt villája szomszédságában hantolta eL A rendőrség valamennyi holttestet megtalálta, A villa közvetlen szomszédságában van annak a villának, amelyben a hirhedt Landru követte el szörnyű tetteit. A rendőrségnek az a feltevése, hogy legalább két társa volt Weidmannak. Az egyik Pierre Milton francia valutaüzér valószínű­leg, akit jelenleg Németországban letartóztattak' üzérkedés miatt. A másiknak a nevét a vizsgálat érdekében egyelőre titokban tartják. A rendőr­ség azt is megállapította, hogy Weidmann több­szörösen büntetett egyen, összeköttetései révén el­érte, hogy a párisi világkiállításon, mint idegen­vezető működhetett. Igy volt módjában a jómódtl idegenekkel összeköttetésbe lépnie. Rícznah van szlue! olcsó áron szép és jó cipőt adni. ffc Pengőtől már vehet elsőrendű anyagból, a legele­gánsabb formákban íérfi cipőt. Nézze meg világvárosi kirakataimat. Kölesei ucca 7. fontos 6 a Között rendezik meg a tizedik szegedi ipari vásárt Az ipartestület elöljáróságának ülése

Next

/
Thumbnails
Contents