Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-10 / 281. szám

Péntek. 19)7 df<ember 10. DÉLMAGVARORSZÁG 3 M Igazi irodalom €s az igazi művészet hailéhává kell lennie a Nemzed Színháznak ' Rassay Károly nagy beszéde a Nemzed Színházról szóló javaslat vitájában Kötöttáruk Harisnyák Fehérnemtiek LUMPÉI és HEGYI Őf Budapest, december 9. A képviselőház csütörtökön délelőtti ülésén a Nemzeti Színházról szóló törvényjavaslatot tárgvalta. N ö r s Tibor ismertette a javaslatot, az első felszólaló N ém e t h Imre volt, törvényes elismerést kért a művészet szániára és minél nagyobb támogatást a Nemzeti "Színháznak és az Operaháznak. II oraonna y Tivadar azt hangoztatta, hogy meg kell elégedni szerényebb kivitelű épülettel, mert nem áll nagyobb összeg rendelkezésre. Tóth Pál felszólalása után Rassay Károly beszélt. Kijelentette, hogy elfogadja a törvényjavaslatnak azon rendelkezéseit, amelyek az állami színházak tiszteletbeli és örökös tagjainak jogviszonyát kívánják szabályozni, a Nemzeti Szinház hajlékának jövő sorsát illetően azonban súlyos aggodalmai vannak. Az uj hajlék kérdésénél három megoldás kínálkozik, az egyik az, bogy a Nemzeti Szinház a mai Népszínházban kapjon megfelelő reformok után elhelyezést. Ez a megoldás a mai gazdasági viszonyok között komolv megfontolást igényel. Ebben a diszes épületben talán nem lehel beállítani a modern színművészeti technika vívmányait, de a Nemzeti Színháznak nem is az a feladata, hogy revüszinház legyen. Nem a reflektoroknak és a forgószinpadoknak, hanem az igazi irodalomnak és az igazi művészetnek hajlékává kell lennie a Nemzetinek. — Ha uj Nemzeti .Szinház fog felépülni folytatta —. akkor a Városi Színházzal együtt két olyan színháza lesz a fővárosnak, amelynek hasznosítása rendkívüli feladatok élé fogja állítani a főváros vezetőségét. A második megoldás az, liogy az adományozók által felajánlott telken épül jön fel az uj szinház. — Fogalmunk sincs arról — folytatta —, hogy hány millióba fog kerülni az előadó által elhangzott terv kivitele. Kétségtelen azonban, hogy előkelő vélemény szerint a felajánlott, telken tökéletesen megoldható volna az uj Nemzeti Szinház felépitése, mégis a javaslat é megoldás fölölt napirendre tér. Ha nem ezen a telken építik fel a Nemzetit, ez önmagában véve két és félmilliós kártérítést fog eredményezni.s ilyen megterheléssel nem indulhat el az u j Nemzeti Szinház, nem beszélve arról, hogy az u j telek megszerzése is horribilis költséget jelentene, összesen legalább hatmillió pengős terhet jelentene ez mindjárt az indulásnál. Ezután jogi aggodalmait fejtette ki Rassay Károly arra az esetre, ha nem adományozott telken építenék fel az épületet. Ezesetben az örökösök jogaikat keresettel érvényesíthetik, jogaik felélednek, ami ujabb bonyodalmakat idézne elő. — A törvényhozás nem teremthet olyan helyzetet — mopdolta —. aniclvnek legelső konzekvenciája az lenne, hogy az államot az örökösök súlyos perrel támadhatnák meg. A főváros pedig nem lehet olvan helvzetben, hogy csak azért, mert széplelkü tervezők rajzpapiron gyönyörű álmokat dolgoznak ki, súlyos milliókat áldozzon erre a célra. Rassay ezután módosító indítványt terjesztett elő, amelv szerint, ha a Nemzeti Színházat nem a néhai G r a s h a 1 k o v i c h Antal herceg által adományozott telekre építenék, a kormánv egyezzen meg a Jogutódokkal a teleknek a Nemzeti Szinház céljaira történő hasznosításáról. A javaslat tartsa nyitva a helv kijelölésének a kérdéséi és ha a miniszter a törvényjavaslatot ilyen módosítással terjeszti elő, a javaslatot maga is elfogadja. Czir-ják Antal (az üres kultuszminiszter! {KSE'1 Ne hitiyi a férfinek Clark Gabi* és Joan Crawford Hesiík a tenger alatt Ham Baur és Iran Mos.joukine szék felé): Jó volna, ha a miniszter ur itt lenne. Bródy Ernő: Ingyenes jogi tanácsot kapnak. Rassay Károly: Ha a törvényjavaslatot elfogadjuk, a törvényhozás ezzel jogi alapot teremt a kereset megindítására. A törvényjavaslat szövegét ugv kell módosítani, hogy a szinház elhelyezésének kérdése egyelőre függőben marad. K é t h 1 y Anna szólalt fel ezután, azt fejtegette, hogy nem lehet komoly művészeti teljesítményt várni ecv olyan épületben, amely bengáli fényre, görögtiizre és más hasonló látványosságra épült. Meg-megujuló derültség közben felolvasta ezután a törvényjavaslat egyes mozzanatait. aZt bizonygatta, hogy a kultuszminiszter! iavaslat szövege magyartalan. Ilyen mondatok vannak a szövegben: „Szoros kivételt képez", ..a miniszter felhatnimaztalik", „a Nemzeti Szinház arra lesz hivatva",' „gyökeret kezd verni a magyar színészet". (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy dr. Sajó Lajos lisztifőorvos a város közegészségügyének fejlesztésére többévre szóló javaslatot dolgozott ki. Az egészségvédelem fokozottabb ki•épilése 1938-ban kezdődnék uicg és ezzel kapcsolatban a várost terhelő költségek 57.000 pengőre emelkednének. A költségmegoszlás a tisztifőorvos tervezete szerint, a következő képet mutatja: 1938-ban: az Országos Stefánia Szövetség védőjntézelci 24.000 pengőt emésztenek fel. A zöldkercsztes egészségvédelmi szolgálatok költsége 15.000 pengő, iskolafogászat 3 rendelő felállításával 12.000 pengőbe- kerül, az iskolaszakorvosi rendelő fenntartásának pedig 0000 pengő lesz a költsége. Az összes előirányzott közegészségügyi kiadás 1938-ban 57.000 pengő. 1939-ben 67.000 pengőre szaporodik a költség. a védőintézetek kiadása 77.000 pengő, a zöldkeresztes szolgálat ' 7 védőnővel, 21.000 pengő, iskolafogászát, 3 rendelővel 13.000 pengő, az iskolaszakorvosi rendelés 6000 pengő. 1940-ben 78.000 pengő lesz az előirányzott egészségügyi kiadás. Ez az összeg a következőképen oszlik meg: védőintézetek költsége 30 ezer pengő, zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat 9 védőnővel 27.000 pengő, iskolafogászat 4 rendelővel 15.000 pengő, iskolaszakorvosi rendelés 6000 pengő. 1941-ben az összes költség 88.000 pengőben ván megállapítva. "A védőintézetek költsége 32.000 pengő, a zöldkereszlcs egészségvédelmi szolgálat 11 védőnővel 33.000 pengőt emészt fel, az iskolafogászat 5 rendelővel 17.000 pengőké kerül, az iskolaszakorvosi rendelő fenntartására pedig 6000 pengőt irányoztak elő, — Ez csak néhány kiragadott példa... — fejezte be beszédét Kéthly Anna, aki a javaslatot elfogadta. Petrovácz Gyula arról beszélt, hogy a Nemzeti Szinház lebontása bizonyítja, bogy cgy-egv elhamarkodott miniszteri intézkedés milyen szomorú következményekkel járhat. Rassay Károly: Miniszter helyett könnyen lehet ujat kapni, de a Nemzeti Szinház helyett nehéz uj épületet kapni! (Derültség.) P e t ro v á c z Gyula: A Nemzeti Szinház ügve azt bizonyítja, hogy vannak idők, amikor a bölcsek előrelátása nem érvényesül, hanem a fiatalok rövidlátása szabja meg az irányt. Györk i Imre arról beszélt, hogy a mostani helyén modernizált formában megfelelő uj Nemzeti Színházat lehet létesíteni. Xornis elnök javasolta, hogv a Ház pénteken délelőtt folvtassa a Nemzeti Színházra vonatkozó javaslat tárgyalását. 1942-ben 93.000 pengőre szaporodnának a tervezet szerint a kiadások. A védőintézetek költségére 32.000 pengő, a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatot ebben az évben már 12 védőnővel látnák el, ennek-költsége 36.000 pengő volna. Az iskolafogászat 19.000 pengő, az iskolaszakorvosi rendelő .költsége 6000 pengő. 1943-ban az előző ébhez képest ezer pengővel, 94.000 pengőre szaporodna a költség. A védőnőintézetek és az egészségvédelmi szolgálatok, valamint az iskolaorvosi szakrendelések költsége változatlan volna, az iskolafogászatot jobban kiépítenék, erre kellene a többletkiadást fordítani. 1911-ben az összes egészségvédelmi szolgálatok elérnék legmagasabb teljesítményüket és ezzel együtt a költségek 96.000 pengőre szaporodnának. Ettől az évtől kezdve azonban a várost terhelő költségek változatlanok maradnának és Szeged közegészségügye megfelelő nívóra emelkednék. Dr. Sajó Lajos tiszti főorvos a költségekre nézve a következőket mond ja tervezetében: — A várostól kért összes költségek -együttesen tárgyalva, igen magas összeget tesznek ki. Itt azonban meg kell említenem, bogy a tervbevett egészségügyi szolgálatot olcsóbban semmiképen sem lehet megszervezni és ezt is csak' ugy, hogy a szegedi egyetemi klinikák, külö-. rínom meleg fonalán 1 pullovernek !fuskátllDollDon, Karász u. 3. 1 iOO férfi I kislány DEANE DURBIN SZ0MB4T Széchenv? | Gyerqyay Isiván |JAG IAMUAKI legújabb magyar fúrni Kun M^qda PLOL LOPSRLIK Szombat Belv.Arosi | 7 éves terv Szeged egészségvédelmének kiépítésére 193S~ban 57 ezer, 1944-ben 100 ezer pengő egészségvédelemre