Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-08 / 280. szám

10 délmagyarország Szerda, 1937. december 8. S^™MÉGIS ÉLEK fia funlt.fcdwy.t f t. wi < r pg^ — Európai nyelven ez azt jelentette, meg kell várni, mig vén, lókötő apját elviszi az ördög az útból. Hej, mikor lesz az! Mikor?... Aztán egy nap Léka mégis lelkendezve je­lent meg a találkán. Karját már messziről ölelésre tárta s ekkor engedte meg először, legelőször, hogy Elek megcsókolja. Ajkuk még egymáson remegett, amikor elsuttogta az ígéretes szót: — Holnap... Levél nem rezdült, madár nem énekelt, mintha megállott volna a természet vérkerin­gése. A narancskertek illatfelhője is mozdu­latlanul terült föléjük. Holnap! Huszonnégy óra és ... Elek csaknem elszédült az öröm­től. Most még Kamillás bánata sem jutott eszébe. Semmi. Csak ez. — Eljössz? •— kérdezte Léka. — Akarod? — és száját újra csókra kínálta. A heves, ke­mény ölelés alatt elhajlott nádszál dereka. — Hogy akarom-e? Micsoda kérdés!... Ott leszek, pontosan csillagjöttekor és veled maradok hajnalig, — szorította magához Elek égő szemmel. — Várni .foglak ... Léka öntudatos asszonyisággal simult hoz­zá. / Másnapra szerencsére nem tették szolgá­latba. A városkapun túl már futott. A kőfa­lon belül, ahol veleformáju emberek is él­tek, nem loholhatott, de amint elhagyta az őrházat, egyszeriben nekieredt. Egyetlen cél­ja volt, mielőbb Lékához érni, s igazán ke­veset törődött azzal, hogy a nyomorúságos viskók, kávémérések előtt bámészkodó fér­fiak fejcsóváló pillantásokkal kisérték; bizo­nyosan ámokfutónak hitték. Dehogy gondolt most az ezredes tiltó parancsára, hogy légio­nista sohase járjon egymagában a falakon kivül, dehogy is gondolt. Házaknak keresz­telt, rossz szagú bódék közt rugaszkodott, azután befordult a sarkon, jobbra, fehér ken­dő lengett egyik ablakon, az volt Léka ott­hona. Ott várt reá a lány, nkit betekig kör­nyékezett. ott,'— s vele, benne a szerelem. Szerelem? Nem. A kielégülés; éhes érzékek lakomája. Csorgott róla az izzadtság.., Léka átlátszó tüllfátyolában jött elő léptei zajára. Pubán-barna testének idomait, mintha a Walhalla titokzatos ködéi folytak volna kö­rül; formái feszültek a ritkaszövésü lepel mö­gött, féligtakarva, seitelmesen, tehát még annál izgatóbban. Ahogv átölelte Eleket, majd megfojtotta szilaj ölelésével.. T és jó­formán érzékelhetetlen mozdulattal kibújt fátylából. Teljesen mezítelenül maradt Elek karjában. Teste sokkal szebb, formásabb volt, "mint amilyennek Elek képzelte. — Ó, uram, sajnál téged a te hűséges szolgálód, hogy ennyire kimelegedtél — mondta s me­leg alsókariával törölte le Elek homlokáról a verítéket. És n megvetett ágyra mutatott. — Tedd rnapad kényelembe, amíf elvégzem 1 int a dolgomat s egészen a tiéd lehetek .. . Egv-két porc mindössze... — Kiment. Elek oedig hajit'álta le magáról a ruhát. Kabátot, inget, mindent... a nadrág még rajta volt. De mi az? KÓDzelődéc? Ugy rémlik, suttog­nak odakint. Kik? Kik? Érdekes. Léka beszél magában? Mert más nincs a házban. Azt mondta, egvedül leszünk. Ő mondta. Léka mondta. Léka ... Hirtelen, mint világitó fé­nyesség ntnyilalt rajta pajtásainak figyel­meztetése.: nem te leszel az első, akit tőrbe­~salnak és megölnek ... s a hordágy a ka­szárnya udvarán ... Jajjaj I..: Inge után ka­pott, az ing gombja beleakadt a párnába, le­húzta azt is....már nem lehetett kétsége a nálánál józanabbak igazában, — a lepedőn hosszú, élesrefent kést fedezett fel, egész kis bárdot... Kiugrott a nyitott ablakon, — az ajtót Léka előzően bezárta, kulcsra — és ro­hant, rohant vissza a biztonságosabb fél­európai környezetbe. A városfalon belül szedte rendbe nagyon is hiányos öltözéket. Melle zihált, szeme szikrázott. — Bestia... Komisz dög... Laurent öt liter bort fizettetett Elekkel sze­rencsés megmenekülésének örömére. Együtt itták meg a három Jeropkinnal. Pjotr még csúfolta is felsüléséért. Parafasisakját, ame­lyet Lékánál felejtett, a portyázó őrjárat ta­lálta meg egy felakasztott szalmabábun, egy képletesen kivégzett alakon, aki kevés hijján ő volt ,káplár Udvari és amelyiknek marko­latig döfött kés állt ki a szive helyén. 48. A Service Général kis épülete átellenben volt a laktanyaőrséggel, innen indult útjára az ezred vérkeringése. Minden parancs ide érkezett először és ez a központi iroda to­vábbította aztán a századokhoz. Elek azért örült uj beosztásának, mert itt egyedül lak­hatott. A munkát hárman végezték: egy százados, Chanraud tiszthelyettes s 6. A százados keveset beszélt és keveset dolgo­zott, Chanraud sokat orditott s valamivel többet végzett, Elek alig nyitotta ki a száját és délután ötig egyfolytában körmölt. De szi­vesen csinálta, csakhogv megszabadult a le­génységi szobából. Mikor a tiszthelyettes mögött betette az ajtót, mintha kicserélték volna, nagyot nyújtózott, megrázta magút s ezzel a mozdulással máris visszatalált gon­dolataihoz. Lékára már nem gondolt; ami­lyen váratlanul felbukkant az életében, ugyanolyan gyorsan tessékelte ki onnét, — önmaga előtt is szégyelto, bogy a lány túl­járt az eszén. Magányos perceit Kamilla töl­tötte be, reszketett és nem tudta elhinni, hogy Kamilla nincs többé, az ő számára nincsen, hogy vége a nyárnak, jövőnek, re­ménységnek, mindennek vége, vége, közös utjuk zsákutcához ért, viszont a sors akara-, tából mindkettőjüknek tovább kellett rnen­niök s igy elváltak, — hangosan kérdezte: találkozunk-e mégegyszer? ... lehetséges-e, hogv két ember, akik annyira egyek voltak, örökre elergedje egymás kezét?... nem csak nróba ez? igy lesz, igy marad halálig? ... Kamilla ezután már csak testetlen gondolat lesz. nehéz sóhajtás, drága emlék? —; most értette meg apát, hogy miért szeretett tizen­nyolc novemberében sötétben üldögélni: c«akuo-yan, a lámoafény izzása idegesítő, — Kamilla is megőrzi annak a nyárnak az em­lékét? s ami utána volt? lehet, hogy elfeleit­se? — akiknek nincs egyensúlvban a lelkük, azoknak tényleor jót tesz n sötét. — Kamilla! Kamilla! — kibiesakló lélekzet*el ült a sö­tétben és tépődött. pusztult. Gvakran nap­közben is rárontottak ezek a kérdések, ilven­kor rendszerint hibát vétett a helyesírásban, Chanraud meg üvöltött. — Hallatlan, ezt se tudia? Nézze, nézze ... mit irt itten, ostoba­ságot, marhasalgot.'.. Borzasztó. Hát sem­mit sem bizhatok magára? Mi? — Egvszer túlságosan messzire tévedt. — Miféle isko­Kerékpárosok! Elsőrendű kerékpárokat engedményei ér­ben részletre adom. Gumikat is alkatrészeket r/bl kapTat Szántó Sándornál Szened. 'Kia* D. nalotiO Kiss j 2. lába járt maga, hogy még erre sem tanítot­ták meg? He? — Elek is mérges volt. — Magyar iskolába, — vágott vissza. Pillanat­nyi csend irtán Chanraud felnevetett. — Ó, pardon ... excusez moi, mon fils ... bocsás­son meg, fiam... — Elek megbocsájtott s vele nevetett. Lassanként amolyan apás-fius viszony alakult ki közöttük; Chanraud akár­mennyit lármázott is, nem volt rossz ember, csupán rendet, pontosságot követelt, de egyébként nem bántott senkit. Néha cukor­ral kínálta Eleket, — köhögös, vékony em­berke volt, szájába lógó, hatalmas vörhe­nyes bajusszal s a köhögés ellen tartott ma­gánál állandóan cukorkát, amelyből Elek rendesen akkor kapott, ha előzőleg jól ráför­medt, — Elek cigarettával viszonozta a cuk­ro.\ (Folyt, köv.) TELI hoíoll arnlí ZWICKL L Horvatn rí. u. 10. "t" ^r r- "T~T­"jzy J L 1 ' 1-1 1. ' '. Budapesti értéktőzsde zárlat. Kedvetlen hangu­latban, mérsékelt forgalommal nyitott a" mai ér­téktőzsde. az első kötések a piac egész területén gyengébb árfolyamokon jöttek létre. Az árveszte­ségek a csekély üzlet miatt nem voltak jelentéke­nyek. A tőzsde gyengébb irányzattal zárt. Magyar Nemzeti Bank 180.5, Egyesült Izzó 215, Ganz 31.80, Magyar Altalános Kőszén 160. Szegcdi kenderfo­nógyár 56.5. Zürihri deviza zárlat. Páris 14.69, London 21.61, Newvork 431.625. Brüsszel 73.425, Milánó 22.75, Amszterdam 240.65, Berlin 174.10, Bécs 80.60. Schil­ling 81.70. Prága 15.21. Varsó 81.80, Belgrád 10, Athén 3.95, Bukarest 3.25. Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolya­mai. Angol font 16.75—16 95. belga 57.10—57.70, rseh korona 11.00—11.70. dán korona 74.90—75.10, nár 7.25-7.80. dollár .334.80—338.80, svéd korona 86.15—87.35. kanadai dollár 333.00—31 J8.00, fran­cia frank 11.15—11.65. hollandi frt. 186.80-188.80. lengvel zlotv 60.00—61.10, le.u 2.85-3.00. Ieva 3.00 —4.00. lira 16.90—17.90. (5oo és 1000 lirás bank­jegyek kivételével), német márka —.—, norvég ko­rona 84.05-8495. osztrák schilling 80.00-80.70, svájci frank 77.05—78.55. Budapesti terménytőzsde zárlat. A készárupia­con csekély forgalom mellett az irányzat tartott volt. A hivatalos zárlati buzájegyzések változat­lanok maradták. Budapesti terménytőzsde hivatalos árjegvíése. Buza tiszai 77 kg-os 20.05—20.55. 78 kg-os 20.35— 20.85, 79 kg-os 20.60—21.05. 80 kg-os 20.75—21 15, felsötis/ai 77 kg-os 20.05- 2055. 78 kg-os 20.35­20.85, 70 kg-os 20.70-21.00, 80 kg-os 20.80-21.15, feiérmesvei, dunaüszaküzi, dunántúli 77 kr?-os 20.10—21.35. 78 kg-os 20.40-20.65, 79 kg os 20.65— 20 85. 80 kg-os 20.75—20 95. P.ozs pestvidéki 18.60 --18.70. takarmánvérna T. 16.50—17.00, sörárpa 1 21.00—23.0o. zab T. 16.45—16.75, tengeri tiszántúli uj 11.60—11.70. Csikágói terménytőzsde zárlat. Dcc. 95 hétnyol­cad—háromnegyed, máj. 93.25— egynyolcad, jun. 86 hétnyolcad—háromnegyed. Tengeri alig tartott. Dcc. 54 25, máj. 57.5, jun. 58 háromnyolcad. Rozs jól tartott. Dcc. 68.5, máj. 70 háromnyolcad, jun. 63.25. • Jl •••••• fia • . Szép és kellemes kerthelviségében esténként é KcTTcR etter mez ^ Lakatos fióhs fi..^. VI U«.lku UlbtA....» A O ~ Elismert jó konyha, Fajborob. Szép és kellemes kerthelviségében esténként és ilrinennapokon és cigányzene­kara muzsikál. Buda, XI. ker.. Horthy Mik'ós-ut 48 szám. v Kedíer'áiiandó "iaiéikozóDhe7y2,

Next

/
Thumbnails
Contents