Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-08 / 280. szám

Szerdn, 1937. december 8. délmagyarország A színházművészet nemzetközi Olimpiásza a párisi világkiállítás margóján (Páris, december.) A most befejeződött világkiállítás legkülönlegesebb és legvonzóbb programpontja a különböző nemzetek művészeté­nek reprezentációs bemutatója volt. Egymásután érkeztek meg nem akadó sorban a kiállításon rcsztvett nemzetek színtársulatai, tánccsoportjai, operaegyüttesei, népi művészetének, vagy legmo­dernebb, legújabb kifejezési formákat kereső együtteseinek képviselői. Minden ország iparkodá­sa, hogy produkciójára rányomja sajátos, kifeje­zetten nemzeti bélyegét. Mindegyik a maga nyelvén mutatta be előadásait, magával vitte kosztümjeit, dekorációit, zenekarát, nem utánozható különle­gességét. Eltekintve attól, hogy mindannyiszor a program adta meg a darab tartalmát és szolgálta szükséges magyarázattal — valahogy megértett a figyelő anélkül is, mert minden nép legnagyobb művészeit küldte ki. Az előadások színhelye a Theatre des Champs £Iysée-bcn volt, amelyet a kiállításhoz kapcsoltak, meg a Salle Pleyelben, Páris legna­gyobb koncerttermében. A sort a Monle-Carlo-balctt nyitotta meg, amelynek direktora Ttcné B 1 n m, a francia miniszterelnök fivére. A ballet a követke­ző táncokat mutatta bc: ..Hattyúk tava", „She'ue­rezadc'', „A tündérek", „Szerelem próbái." Utá­nuk a hires flladelfiai balett társulat következeit, amelynek direktora, impresszáriója és tanítója Catherina Littlefield, aki évekig dolgozott Ziegfeldnél, aztán 1934-ig a filadelfini opera balettmesternöjc volt. A tánetársulatot csak két cv előtt szervezte és c két év alatt olyan fok­ra emelte, hogy hire átszárnyalt a Kontinensre. Elemében akkor volt a 60 személyből álló tánc­együttes, mikor amerikai muzsikára táncoltak, amerikai élcfkifejerést, humort, romantikát érzé­kitellek meg mozgásukkal. Igy: utánozhafatlanul amerikai a „Teriminál" egy nagy vasúti állomás, ahol minden megérkezőt a maga muzsikája vár­ja, a néger mamát néger ..song'4 és egyéb kabaré­muzsika. a kolirudi csillagot amerikai tánczene, a tenoristát rádióprogramja s persze nem hiányza­nak a várakozók között az impresszáriók, ripor­terek és fotográfusok... A vonat a legkülönbö­zőbb típusokat bocsátja ki s ez annyi ötletre, friss humorra, burleszk zenére és táncra ad alkalmat, hogy talán ez volt a programm legsikerültebb — mindenesetre jellegzetesen amerikai — pontja. A svájci Trudi Sehoop társulata a „Szőke Márlá''-ban ckszcelláll. Vi­szont a Rakett-görlök — negyvennyolc fiatal, gyö­nyörű amerikai leány —, akik átkeltek a „nagy viz"-en, hogy egy harminc percig tarló táncot lejtsenek egyetlen disztánccstélyen. Amerikai görl-tánc, ritmus, negyvennyolc fiatal test gépie­sen egyforma mozgása, imponáló precizitás, dc fölülhaladja a rendes görl-produkciót. Formáiban nemesebb és tchnikájában tökéletesebb. A cso portot a milliomos Rockefeller fia kreálta A londoni Nie-Wells balettnek Szintén asszony a mesternője, direktora, ftrpic-z raeénuiif december 1-én .,raODELl"liölguf odrászszalon (futaidonos Barna Margit) Gr. ApaouvI-n. 3. Estélyi frizurák, dauer, viz, t'asondoláláx, hajfestés és manikűr. Többéves fővárosi gya­korlat, szolid és pontvjs kiszolgálás. Tessék egy próbát fenni, meg lesz elégedve száriója: Miss Devabois. A balletnek színhá­za van, amely egyúttal iskola, amely koreográfu­sokat, táncosokat és táncosnőket, rendezőket és komponistákat képez ki. Megemlítem még a kopenhágai Királyi szinház balettjét, amely főleg a klasszikus balett táncot kultiválja s az Uday Shan-Kar indus táccsoport­ját, amely művészileg és a folklore szempontjából kiválót nyújt. Az angol művészi het a Yik-balctten kivül Bcrnard Shaw „Candidá/'-ját hozta. A felejthetetlen Diana Wynyard, a „Ka­valkád'4 film nagyszerű főszereplője mutatkozott bc a párisi közönségnek Candida szerepében. A majdnem felszázados darabba a kiváló szereplök uj életet leheltek; Nikolas Honn a u Morcll lel­kész szerepében, a poéta, Mordbaus szerepét ala­kító Stephen Haggard. A darab kosztümjei és dekorációi 1900 idejét idézte fel. Az Oslo! Nemzeti Szinház a Peer Gyntet és Nórát hozta szinre. Peer Gyntet Alfréd Maurstad, Aaseét Johanne Dvbwad adta, Solveig Andreas Aahel volt. Grieg zenéje kísérte a Peer Gynt előadását. Ki interpretálhatná mél­tóbban Ibsent, mint hazájának színészei? Augusztusban folytak le a „Gorkij akadémiai müveszszinház'4 (ahogy a „Moszkvai Müvészszinházat" S z t a n i sz­r Márkás pereellánek OiomkrlstalyoK kerámiák, etkesó­ás ivokésxieteM afánaéklárgyak nagy válasxtákban as ADLBR EOINY­CSARNOKBAN Gyártelep: PLPAPiST, XI , IEIMKC III 117. 1 a v s z k y világhíres társulatát most nevezik) előadásai. A hároin darab közül kettő: „Az ellen­ség" Gorkijtól, „Ljubov Jarozváca" Trenner szín­darabja tendenciát szolgál, viszont a Tolsztoj re­gényéből készült „Anna Karcnina" minden egyéb vonatkozás nélküli művészet. A 22 képre felosz­tott darab rendezése, a színészek összjátéka mes­teri. Korhű utánzatban láttuk a cári udvar sza­lonjait; a lóversenyjelenctet a tribün előkelő kö­zönségével, a fecsegő, legyezőjük mozgató dámák­kal olyan, mint egy festmény. Az ntolsó képben berobog a sötét szinpadra a vonat, amely elé a pályaudvaron várakozó Anna fogja magát vetni — a lokomotív, veres szemével mindig nagyobb lesz s a nézőtérre látszik rohanni... Az utóbbi években s „Lied" mindig jobban hódítja meg a francia zenekedvelőt. Schumann, Schubert, Brahms alig hiányzik egy programról. Talán a legnagyobb elragadtatást a „Német dal'4 estéje váltotta ki. Mit lehet Beethoven 9-ik szimfóniájának előadásáról irni. Furtwáiiglcr vezénylete alatt? A zeneértők — söt a sznobok is. akik azért mennek egy koncerthez, hogy ott voltak légyen, bizonyára a hetedjk égben képzelték magukat... A szólisták közül kivált Erna Bcrger ezüstös szopránjával. A többiek: Jella Ilochreiter, Wal­ter Ludwig. Rudolf Watzke méltók voltak arra, tiogj a 9-iket énekelhessék. Bruno Waltert és a bécsi filbamó­nikusokat tomboló tetszéssel ünnepelte'a párisi közönség. Le nem eresztelték a dobogóról, mig ráadást nem adott. A program ünnepi volt: Haydn E-dur szimfóniája; Mozart: Exultate et Jubilatc (szó­lista Elisabeth Schumann) és a 7-ik Schubert­szimfónia. A nagy mester neve napként ragyog Páris egen. A Schubert-bund, e bécsi, sok száz tagból álló amatőrférfikórus egyetlen estéje zsú­folt ház előtt folyt le. Lcbrun. a köztársaság el­nöke is jelen volt az előadáson. A Habina, j héber színházat a párisi sajtó nagy elragadta­tással fogadta. A rendezés Sztaniszlcvszki nyom­dokain halad. A „Dybuk" előadása a párisi kri­tika szerint mesteri volt. Ez előadásokkal párhuzamosan tartotta gyű­lését a X-ik internacionális színházi kongresszus. A világ legnagyobb művészei jöttek ez Interna­cionális szezon alatt Párisba, hogy művészetüket ragyogtassák. Saljapin és Jan K i e p u r a. Maria Müller és Elisabeth Schumann. Lop te Schoene és Lauritz Melchior... Ki tud­ná mind felsorolni? A kiállítási paviljonok majdnem mindegyikében létezik egy mozi, amely a legújabb nemzeti fiim­produkció egyes darabjain kivül érdekes aktuáli­tásokkal szolgál. Lehet-e ennyi kincset dióhéjba szorítani, akár a Hamupipőke ezüstös-aranyos báli ruháját? R. Barta Irén. S r.»g»1 Vánttl tregWietUínk: Szenest Ütvén, O.mj.nicfe-n. Tel. 13- 38. S t. falván Társulni, tírbs-mei. " I

Next

/
Thumbnails
Contents