Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-29 / 296. szám

Szerda, 1937. december 29. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Az ötödik tanácsnoki állás. Nincs h'.vaíalos éríesiíés a fanócsnokrálaszfáa és kél tanyai birói állás engedélyezéséről (A Dé'magyarorszdg munkatársától.) A napokben elterjedt az a hir a városházán, hogy a belügyminiszter engedélyt adott az ötödik tanácsnoki állás megszervezésére, valamint arra is, hogy a város átszervezze a két tanyaközponton létesitett községi birói állásokat jogi képesítéshez kötött állasokká. Az ötödik tanácsnoki állás megszervezését — mint emlékezetes — legutóbbi közgyűlésén határozta el a törvényhatósági bizottság és elhatározta, hogy felterjesztést intéz ebben az ügyben a belügyminiszterhez, akitől a határozat jóváhagyását kéri. A felterjesztés hivatkozott arra, hogy más városokban, igy Debrecenben is, Pécsett Is máj régóta öt tanácsnoki állás van, tehát az ötödik tanácsnoki állás megszervezése Szegeden, a legnagyobb vidéki városban, mindenképen indokolt. De indokolja azt a szükségesség is, hiszen a városigazgatás hatásköra és munkaköre a háború óta lényegesen kitágult, jelenleg számos olgan ügyosztály ixin a városnál, amelynek élén nem állhat tanácsnok és egy-egy tanácsnoknak több ügyosztály vezetésére is kell vállalkoznia. A tanyai községi birói állások átszervezését már régebben elhatározta a közgyűlés, a belügyminiszternek azonban az volt eddig az álláspontja, hogy a tanyákon nyolc-tiz közigazgatási központot kell felállítani és mindegyik élére jogi képesítéssel biró, fogalmazói karba tartozó tisztviselőt kell állitani. Mindaddig, amig a város nem tudja igy megoldani a tanyai közigazgatás problémáját, a kétközponti állás átszervezését a miniszter nem engedélyezte. Az ötödik tanácsnoki állás megszervezéséről és a két tanyai állás átszervezésének engedélyezéséről szóló hir éppen ezért keltett feltűnést a városban. Most érdeklőd ünk dr. Pálfy József polgármesterré', hogy van-e komo'y alapja ennek a hírnek, érkezett-c valami ilyen féle értesités a belügyminisztertől. A polgármester kijelentette, hogy semmiféle hivatalos értesítést még nem kapott és igy megítélése szerint a hir magánforrásból indulhatott útjára. Szabadka volf főszámvevője öngyilkosságot követett el a szegedi elmekiinikán (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden reggel nyo'c óra tájban öngyilkosság történt a szegedi elmegyógyászati klinikán. Az egyik fürdőszoba vizeizáró csapján felakasztva, holtén találták a klinika egyik régebbi betegét, a 63 esztendős Kántor Rezsőt, aki valamikor Szabadka főszáravevője volt. A szerencsétlen beteg ember körülbelül három-négy esztendeje lehetett a klinika ápolásában, igen csendesen viselte magát, soha sem volt ve'e baj. A vizsgálat megállapította, hogy az öngyilkosságért senkit sem terhel fele'ősfcég, mulasztás nem történt. Kántor Rezső az úgynevezett skizofréniás betegek közé tartozott, hallucindeiók gyötörték cs üldözési mániában szenvedett. A szegedi hatóságok nagyon jól ismerték irésai révén, mert ugy a rendőrséghez, mint a többi hatóságokhoz gyakran fordult írásos feljelentéseivel és ezekben üldözésekről panaszkodott. Kántor Rezső 1918 óta szenvedett ebben a betegségben, illetve akkor tört ki rajta a skizofrénia teljes erővel. Mielőtt Szegedre került volna, meglakta jóformán az ország összes elmegyógyintézeteit, segíteni nem lehetett rajta, mert betegsége olyan természetű volt, hogy meggyógyítani nem lehetett. A halálesettel kapcsolatban az ügyészség megindította n. vizsgálatot, miután azonban be-igazolást nyert, hogy haláláért senki sem felelős, a temetési engedélyt a család részére kiad.ák. R szegedi orvosok tiltakozása a jogfosztó OTI~rendeleitevvezet ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kerületi pénztári orvosok tegnap délután értekezletet tartottak a Hungária-szállóban. Az értekezleten tárgyalták meg a 33-as bizottság elé terjesztendő ismeretes rendelettervezet ügyét, amelyet legutóbb váratlanul tűztek ki a bizottság napirendjére és az általános tiltakozás nyomán az ülés előtt visszavontak egye • lőre. A kérdéses rendelettervezet rendkívül sérelmes intézkedéseket tartalmaz az orvosokra nézve és igen nyugtalan, izgatott hangulatot teremtett az orvostársadalomban. A rendelettervezet az elbocsá [fásokról, a magánjogi igények megszűnéséről és a volt Munkásbiztosiíó Pénztár elleni nyugdíjigények törléséről is intézkedne. Különösen ez az utóbbi terv váltott ki nagv elkeseredést az orvosok körében, dc általában éles hangon foglaltak állást a tervezett intézkedések ellen, amelyek rendkívül súlyosan érintenék a pénztári orvosokat Az értekezlet elhatározta, hogy az ügyben az illetékes szerveken keresztül feliratot küld a belügyminiszterhez és arra kéri, hogy a rendelettervezet kibocsájtása előtt hallgassa meg az érdekelt orvosok kívánságait és panaszait A nyugdíjigény elvesztése többezer orvost érintene és igen súlyos helyzetet teremtene. Elkeseredéssel tárgyalták az orvosok azt is, hogy ennek a rendeletnek visszaható ereje lenne, legalább is abban az irányban, hogy akik a rendelet megjelenése előtt nem indítottak elbocsájtásuk miatt polgári pert a pénztár ellen, ezután már nem indíthatnának. Ezzel az üggyel kedden délután a szegedi orvosi kamara rendkívüli közgyűlése is foglalkozott és elhatározta, hogy az országos kamara utján beadvánnyal fordul a bolügvmimszteríiez és felhívja a miniszter figyelmét az orvosok sérelmére. A rendkívüli közgyűlés több más kérdéssel is foglalkozott ezután, igy az úgynevezett ingyenrentlrlések ügyével. A közgyűlés szerint az ingyenrendelések rendkívüli módon elburjánzottak és emiatt szabályokat állított fel arra vonatkozójag. hogy a jövőben kik jogosultak az ingyenrendelésre. Foglalkozott a közgyűlés az ugyancsak elszaporodott kuruzslások ügyével is. Megállapították, hogv egvre több kuruzsló működik, ami nagy veszedelmet rejt magában. ' Az orvosok a kuruzslók ellen a hatóságok segítségét" kérik. Elrendelték a kötelező dlftéria-oítást Budapest, december 28- Johan Béla államtitkár kedden délután az országos közegészségügyi intézet tanácstermében ismertette a sajtó képviselői előtt a belügyműjisztqrnek a hivatalos lap szerdai számában megjelenő rendeletét. amely az egész országban kötelezővé teszi bizonyos gyermekcsoportokra a diftéria elleni védőoltásokat. Johan államtitkár bevezető szavaiban utalt arra. hogv a diftériamegbétegedések a komolyabb problémák közé tartoznak. A diftériabetegek száma elég tekintélyes volt. 1931-ben 17 ezer '247. az utána kővetkező években 19.475, 15.574, 13.751, 8626, 7525..-Ebk en az évben mintegy 7200-ra tehető. Most .értük, tehát el a minimumot. A védőoltás nagy jelentőségét felismerve, az orvosok minden hatósági kényszer nélkül alkalmazni kezdték, sőt bevezették a törvényhatóságok és,vármegyék is- Ezidőszerint 35 törvényhatóság közül 25-ben kötelező a diftériaoltás. A belügyminiszternek eddig nem volt joga ahhoz, hogy ilyen oltást az egész ország területére kötelezővé tegye. Az 1936. évi 9. tc. azonban felhatalmazza a belügyminisztert arra, liogy a diftéria elleni védőoltásokat rendeletileg kötelezővé tegye és a most megielenő rendelet tehát ennek a törvényjavaslatnak végrehajtása. Az első védőoltás a kétéves kor betöltése előtt aiánlatos. a m'sndik hatéves korában, az iskolába lépés előtt végzendő, illetőleg igazolandó.' Végül hangoztatta .Johan államtitkár, hogy a rendelettel ezen a téren megelőztünk minden országot. Dr. Tomcsik József egyetemi tanár, nz Országos Közegészségügyi Tntézet igazgatója tartott ezután előadást a djftériájárvány elterjedéséről. Dr. Johan Béla államtitkár és dr.. Tnmcsik József igazgató ezután a saitó képviselőit felvezették a laboratóriumba, ahol bemutatták a diftéria elleni védőanyag készítését. BELVÁROSI MOZI Szerdán is a Tokaii rapszódia legújabb magyar film." SZÉCHENYI MOZI Szerdára prolongáltuk a Pola \egri nagvszabásu • drámáját, a BOVARYNÉ, A VÁGYAK ASSZONYA-t.