Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-25 / 294. szám

Szombat, 1937 december 25. D t LM A GY A R O R S ZÁ G 39 KARACSONYI SZÍNHÁZ Amerika felé indul a szegedi pódium művésznője Szeged búcsúztatja Bardócz Rózsát (A Délmagyarország munkatársától.) Január 29-én Le Havre-ban a Nonnandie óriásgőzösre száll Erdős Árpád hírlapíró felesége, Bardócz Rózsa, hogy Amerikába utazzon hosszabb tanu'.már.yu'ra. Bardócz Rózsa neve nem ismeretlen a szegedi közönség előtt. A kuHurá't, finom megjelenésű színésznőt, aki Szeged kulturé'etében tevékeny szerepet játszó't, r.agyon szerették mindenütt. Alig vo't olyan ku'lurális megmozdítás, amilyben, mint finom eszközökkel rendelkező, hivatott előadó ne szerepelt vo'na. Különösen szegedi költök verseinek volt lelkes propagálója és kiváló interpretáló ja. Juhász Gyu'a, Móra Ferenc, Sllc Sánaor, Berezelj Káro'y költészetét szólalta'ta meg a közönség előtt, d'talában a modern magyar lira mestereit to'mácso'ta, igy elsősorban Adyt, Babitsot, Kosztolányit. Évekig a szegedi szinház tagja vo't és nagy sikereket arató't irodilmi véreid. darabokban. Sokan emlékeznek még — hisz Ctak néhány év óta vohu't vissza a színpadtól a dobogó kedvéért —, hogy kevés olyan szépen beszé ő, intelligens színésznő mozgott a színpadon, mint Bardócz Rózsa. Meleg sziv, mély álérzés és mind 'nekje'rtt in'r'ligeneia jellemezte játékát, igen nagy veszte éje vo't a színészetnek, amikor évekkel ezeóit visszavonult. A:tán már csak az iroda'mi esték szerep'öi között lehete't ta'átkozni a neiéve', a közönség ezeken a he'yeken is felkereste és méUányo'ta kivételes talentumát. Bardócz Rózsa most amerikai u'ja terveit k£eziti e'ő. Kevesen tudják, hogy a soko'dalu művésznő maga is ir, két darabját viszi ki Amerikába. >Ezt a két darabját ismerik künn a filmgyárak és minden reménye megvan arra, hogy sikerül írásait megfe'elően elhelyezni. A Metrógyár sccnárislója, a szegedi származású Bohém Endre egyengeti a fiatal' müvészasszony útját. Ezenkívül egyéb tervei is vannak, többek között szándékában áll megismertetni az amerikai magyarságot a mai magyar lira kitűnőségeivel. Útjának végcélja Los Angeles. Szó van arról is, hogy esetleg rendezést tanul az amerikai filmgyáraliban. A szegedi szabadtéri júlékok alatt dr. Janovics Jenő mellett, mint rendezőasszisztens es mint művészeti titkárnő mültódött. mindenki teljes megelégedésére. Amerikához rokoni szálak is fűzik, édesapja Newyorkban ét, ugyanott lakik fivére is, aki egyike a legkitűnőbb magyar muzsikusoknak és karmestereknek. Ez a fiatal magyar muzsikus egyidőben sokat szerepelt a vi'áglapok hasábjain, amikor néhányadmagával megmenekü'lt a »Westris« gőzös katasztrófájából. A ké'.sza'agos Normandien egy izig-vérig millészasszony u'azik az Vjvüágba, telve reményekkel és ambiciókkal. Bizonuára még sokat fogunk hallani róla. Az Újvilágba távozó Bardócz Rózsa tiszteletére és búcsúztatására tisztelői és a szegedi újságírók es léi r endeznek január első felében. Ezen a buceues én mégegyszer hallani fogjuk a művésznő szívig rezgő, bársonyosan meleg hangját és gyönyörködhetünk művészetében. A bucsuest iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul1 meg városszerte, mindenki ott lesz, aki egyszer már vele könnyezett egy Ady-, mgy egy Juhász-versnél. K. Gy, —oQo— Muráti Lilivel a Szemere-uccában A Szemere-uccai hatemeletes modern bérpalotában, a Lipótváros közepében lakik négyszobáshallos apartementben Muráti Lili, a Vígszínház és Pesti Szinház népszerű tagja. A fogadót és hálószobáját Bálint készítette, az ebédlöt és az uriszobát Bcnyovits. Az ebédlő két méte.r hosszú asztala, valamint antik szekrénye és székei angol levegőt varázsolnak ide. A fogadó, pedig egész modern. Az asztalok alacsonyak és igy még alacsonyabbak a székek. Aki ráül, annak gond elhelyezni a lábát. De Muráti Lili boldog. Minden szabadidejét otthon tölti. Vagy az autójában. Ez a két szenvedélye van. Az autója, amely dijat és a lakása, amely biztosan — dijat fog nyerni, mert még gvönyörübb. Persze szőnyegek, J csillárok, huzatok, függönyök, mind alkalmazkodnak a lakás hangulatához. Két rádió és meilctiük villanvcramofon. Zenében nincs hiány.. A telefon percenként cseng. Alig van idő a beszédre. — A nyáron kifosztották a lakásomat — sóhajt fel Mnrát! Lili —. tizenegyezer pengő a károm. de most az uj lakásban boldog vagvok. Sokat dolgozom, de azért majd szakitok időt. hogy megint lemenjek Szegedre játszani. Mert Szeged HUNGÁRIA Kávéházban és Halászcsárdában óriási diszea karácsonyfa gyönyörködteti az ünnepi vendégeket Karácsony mindkét naftán ANC! mindig a szülőfalum marad és a családom is ott él, Felsővároson. Persze a nyárig is lemegyek látogatóba, de csak ugy, hogy reggel induíok autóval cs este már játszani fogok a színházban. Mert minden este játszom és egy nap alatt kell megjárnom az utat. — Persze százhuszas tempóban?.„ — Csakis — neveti el magát Muráti —, mert jó az ut és ez nem is olyan nagy sebesség... Szól a telefon. A színháztól keresik. Sürgősen be kell menni. Nehezen hagvjá ott lakását. Deutsch József vas- és fémöntöde, gépműhely. SZEGED, Cserzy Mihály ucsa 4 TELEFON 21—75 labhhbmmhbbil Hacsek és Sajó Irta: KOMLÓS JUCI. Ez étetem első karácsonyi cikke. Helyesebben étetem c'sö cikke, mert még semmiféle cikket sem írtam ezideig. Megvallom őszintén, nem volt még időm. Nem is tudom, hogy mit írjak, hiszen amit a közönséggel közölni akarok, azt elmondom a színpadról. Ott legalább nem kell félnem a helyesírási hibáktól sem. Csak a színpadon érzem igazán jól magamat, érthető is, hiszen az lehet mondani, hogy a szinp-don születtem. Édesapám, „a Kom'ós«, telte", nevén Komlós Vilmos, a Hacsek és Sajó-cég Sajó nevű tagja, édesanyám pedig a maga idejében — na nem is olyan régen vo't egyike volt a leghíresebb primadonnáknak. Érthető, ha nekem a szinpad annyit lelent, mint. másnak a szülőfaluja... Magamról akartam írni, most veszem azonban észre, hogv nem tudok mit" irni. Ehelyett e'meséiek va'amlt a Saióról, azaz édesapámról és társáró'. a Hacsekről. Remé'em, hogy szinésztörténeti doku-rentként fogja keretei a nagyérdemű közönség. Hát kérem, bizonyára sokan gondoltak már e.rra, bogy ez a két ember, akik a színpadon ái'andóan marakodnak és szidják egymást, egyébként milyen viszonyban vannak egymással. Eláru'om, pontőrén ohan .viszonyban, mint a sz>nmdnn. Ezt ugv tes'ék e'kéore'ni, hogy bizony elég gyekor! köztük a veszekedés, sőt többet vannak rosszban, mint iőban. Hogy rmért van ez igy. -nem tudom. azt hiszem ők sem. Egyszer megtörtént hogy snnvíra összevesztek, hogy beszüntették a sz'nnadon kivíi'i é-intkezést. Add'*. amíg a mifeor ment, nem volt semmi bai, legfel-e^b annvf. bogy Saiő dühösebben csaokodta esténként az asztalt, mtat szokta, de amlto* ui műsort k-l'ett betaniibi, mtadenki meg volt döbbenve: mi lesz most...? Hát kérem az törtért, hogv Fa~rek és Sa'ő fisszeü't komolvan. önö~té'< egymást a r.róbán. ffoom volt mfodegvik, mint valami lord és amikor ké=z vo't a műsor, ismét visszaadták egymásnak a babaruhát.,. Igy él Pesten a két !egöfszcforro'tá''t» duett....