Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-25 / 294. szám

4 délmagyarország Szombat, 1937. december 25? Az előrehaladott szezon miatt olcsó u-évi bunda vásár 1 W- v - : jwv,® ná! lasztás módot nyuitott nekem ahhoz a meglátáshoz, hogy maga a titkos szavazás — egyéb garanciák nélkül — önmagában még nem elegendő. — Változatlanul rá kell mutatnom arra, hogy a válaszlói jog csak a mechanizmusát adja a népakarat megnyilatkozására. Hogy ez az akarat komoly formában és az ország érdekében nyilatkozhasson meg, szükséges, hogy az illetékes tényezők a maguk soraiban is rendet csináljanak és a pártok őszinte képet nyújtsanak törekvéseikről a tömegeknek. El kell érkeznie ennek az időnek az utolsó pillanatban, hogy végre egészséges átalakuláson menjen át az a sok kétértelműségre alkalmat adó parlamenti helyzet, amelv ma uralkodik. — Akiknek — folytatta Rassay — az állami élet nagy kérdéseiről vallott felfogásuk egyezik, azoknak egy sorban kell elhelyezkedniük akár az ellenzék, akár a kormánypárt soraiban. zAki nem tudja meggyőződésével összeegyeztetni a kormánv politikájának támogatását, annak az ellenzék soraiban kell politikai működését folytatni. Csak igy alakulhat ki egységes közvélemény az országban és felelősségteljes kormányzás a parlamentben. Rassay Károly ezután a közvetlenül Szegedet érintő kérdésre tért ót. — Amint nyilvánosságra kerül a választójogi javaslat — mondotta — és alkalmunk lesz annak részleteivel megismerkedni, az a célom, hogy Szeged nyilvánosságát közvetlenül is tájékoztassam ezekben a döntő kérdésekben. (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Otthonában Kerestük fői dr. vitéz Imecs György főispán feleségét, a város Oroszlán-uccai bérpalotájában, amelynek második emeletén van a főispán uri szolidsággal berendezett, tágas, világos lakása. Karácsonyi interjú formájában beszélgettünk arról, hogy milyen föladatok várnak a város hölgytdrsadalmdra szociális és kulturális téren. A főispánná, aki egész rövid idő alatt éppen olyan lelkes szegedivé vált, mint az ura és aki tevékeny részt vesz minden nemescéiu mozgalomban, a beszélgetés során elárulta, hogy nagyszerűen megismerte a várost és a város társadalmát minden erényével, hibájával együtt. — Szeged asszonytársadalmára — mondotta tóbbek között — sokkal súlyosabb feladatok várnak, mint mondjuk a pesti asszonyokra. Ennek Szeged különleges helyzete az oka. Szegedet a trianoni békeszerződés nagyon megnyomorította. Ezért nagyobbak itt a szociális bajok is, mint másutt és ezért van itt fokozottabb szükség az okos, céltudatos, gondosan megszervezett segítő-munkára. Az uram politikus és én jól tudom, hogy mi a kötelessége egy po'itikus feleségének. Ha a politikus a közé, akkor bizonyos mértékig a politikus felesége is a közé. Ez persze nem azt jelenti, hogy — Aszerint, hogy hogyan fog kialakulni a J helyzet, akkor majd őszintén és közvetlenül fogom tájékoztatni Szeged nyilvánosságát állásfoglalásomról. A beszélgetés során most szóbakerüllek azok a jelentkezések és akciók, amelyek során Szegeden a legutóbbi időben törekvések történtek különböző pártszervezések megindítására.* Rassay minden mellékgondolat nélkül, világosan és egyenesen, azonnal igy nyilatkozott erről a kérdésről: — Beszéljünk nyíltan és egyenesen. Az utóbbi időben bizonyos lépések történtek a kisgazdapárti és a kereszténypárti szervezkedés megvalósítására. Nyíltan és világosan megkell mondanom, én a monopóliumok ellen nemcsak a gazdasági életben küzdök, dc a politikai életben sem fogadom el az( irányadó bázisnak. — Semmi kifogásom az ellen, ha valamelyik alkotmányos törekvésű párt az országban bárhol, igy Szegeden is megpróbál magának talajt biztositani. A választópolgárság feladata azután, hogv megkeresse magának azt a politikát, amelynek múltjában, programjában és személyi értékeiben a saját politikai felfogásának megfelelő képviseletét látja. — Mindig nagy örömmel és őszinte érzésekkel tekintek vissza arra — fejezte be szavait Rassay Károly —, hogy immár több, mint tiz éve képviselem Szeged ellenzéki polgárságát, — ez a körülmény azonban nem lehet egyoldalú és ennek csak addig van jogosultsága, amig Szeged polgársága is hasonló megbecsüléssel és őszinte érzésekkel tekint az én politikai működésemre. „Le kett mondanunk a% egyéni hiúság szempontjairól" Beszélgetés vitéz dr. tmees Gyövgynével, Szeged asszonytávsadalmának szociális és Uultuvális feladatairól a főispán feleségének is politizálnia keD. A férfi munka- és eszmekörének más a terrenuma, a nő a politikában is maradjon meg nőnek! A politika szociális része legyen az asszonyok területe és itt fejtsük ki erőnket. Egy nő sok mindent meglát, megérez, ami mellett a férfiak rendszerint érzékte'enül mennek el. Ez predesztinál bennünket asszonyokat arra, hogy felkutassuk a bajokat és itt legelsősorban a gyermeknyomorra gondolok. A legártatlanabb, a legmosolygósabb életeket nem szabad, hogy az állandó gond, éhség, didergés fertőzze meg, mert ez nemcsak a fejlődő szervezetre, de a léJakkialakulásra is döntő befolyással lesz. Lásson szeretetet, érezzen szivme'.eget, tapasztaljon segítő kezet! 1— A szegedi hölgyek szépen dolgoznak, csak az a baj, hogy elaprózzák az erejüket — folytatta Imecs Györgyné. A legtöbben a saját kisebb körükben, a saját egyesületükben végzik a munkájukat, ami bizonyos elszigeteltséget jelent, pedig a közös munka sokk l nagyobb, általánosabb eredményeket hozna. Egyesületeink azt hiszik, hogy az együttes munka különállóságukat, függetlenségüket veszélyeztetné, ezért szigetelődnek el. Ennek pedig káros következményei vannak. Csak igy történhetett meg, hogy a mult évben nagyon sok élelmesebb szegény több egyesület utján is segítséghez jutott, mások viszont, a szemérmesebbek, az ügyetlenebbek, tehát éppen a jobban rászorultak, mindenből kimaradtak. Most azon fáradozunk, hogy kiküszöböljük ezeket a lehetőségeket. Ennek természetesen ára van. Az első ( feltétel az, hogy le kell mondanunk az egyéni hiúság szempontjairól, mert másképen okvetlenül keresztezzuK egymás útjait, ami pedig az annyira fontos eredménye* ket veszélyezteti. Imecs Györgyné most arról beszélt, hogy a jótékonyság terhe igazságtalanul oszlik meg Szegeden. — Meggyőződtem arrot — mondotta —, nogy itt minden ilyenfajta teher a társadalomnak mindig ugyanarra az egészen kis csoportjára hárul, Mindig ugyanazokat veszik igénybe, pedig lennének éppen elegen, akik szintén vállalhatnának áldozatot. Igen fontos lenne, ha sikerülne szélesebbre tágítanunk ezt a kört, ha bizonyos mértékben tehermentesíthetnénk a túlterhelt csoport tagjait} Igy nagyobb eredményekre is számíthatnánk. Hibának tartom azt is, hogy a legfiatalabb asszonygenerdció nem kapcsolódott bele még ebbe a munkába, pedig nagy szükség lenne rá is. — Bízom benne, hogy sikerül összehozni a két tábort. Közeledés már történt, még pedig a mult nyáron megszervezett gyermeknyaraltatási akcióval kapcsolatban és akkor meggyőződhettünk orról, hogy a közös munka milyen nagyszerű eredményeket biztosit. Most dolgozunk az ebédeltetést akció újjászervezése érdekében. Itt is közös munkára van szükség. Az idén ugy oldjuk meg ezt a kérdést, hogy az ebédeket a tiszti főorvos által megállapított hivatalos norma alapján, egységesen állítjuk össze. A ruhasegélyezés terén már sikerült érvényesítenünk az egységesítési szempontokat. A szegedi nöegyesületek ezen a téren nagyon szépen dolgoznak. Az úgynevezett kardcsonyiakciók a legnagyobb elismerést é d -m'ik meg. Itt csak az a fontos, hogy a jövőben praktikusabb mederbe terelődjék a munka. A jótékonycélu karácsonyi vásárok anyagát nem szabad! csupán drága kézimunkákból összeállítani, mert ezekre nehezen akad vevő. Sokkal nagyobb eredményt érhetnek el az egyesületek, ha a drága csipketeritök helyett mondjuk gyermekruhákat, sapkákat, köténykéket, fehérneműt, stb. készítenek. Ezekre könnyebben akad vevő és igy nagyobb bevételt biztosítanak, tehát több jut a szegények;felruházására is. Ezután arról beszélgettünk, hogy kulturális j téren milyen feladatok várnak Szeged hölgytár-n, sadalmára. I — Divatba kellene hoznunk — mondotta é'én«| ken — a ku'tura, az irodalom és a művészetek fokozottab szeretetét Szegeden. Fel kellene ébresztenünk az érdeklődésű az iroda'mi és művészeti problémák iránt a szegedi középosztálynak abban az igen tekintélyes részében, amely még a mai súlyos anyagi viszonyok között is rendelkezik az ilyenirányú szükségletek kielégítésére való anyagi eszközökkel. E nélkül a szeretet nélkül elsorvad a vidék szellemi élete, pedig a magyarság egyetemes érdekeinek igen nagy szüksége van arra, hogy mindig friss, termékeny és termékenyítő szellemi élet legyen a magyar vidéken. Ugy gondolom, hogy ezen a téren nagyon sokat tehetnének a szegedi hölgyek, ha bevezetnék a társadalmi életbe a komoly érdeklődést az irodalom és a művészetek iránt. Ha a szegedi asszonyzsurokon, a délutáni teákon gyakrabban esne szó egy-egy uj magyar, regényről, egy-egy szegedi festő képéről, egy-egy. szegedi szobrász kompozíciójáról és a szegedi, muzsikusok törekvéseirö'. Lassú, céltudatos astzszonymunkával feltétlenül divatba lehetne hozni Szegeden a ku'tura szeretetét, mert ez mindig divatos volt és marad, unalmassá sohasem válhat, mert sti'usban mindig ujat és ujat produkál. Sze1 ged ku'turájának egy gróf Klebelsberg építtetett j halhatatlan hajlékot és nagyrészt nekünk, nőknek I a fe'adatunk, hogy Szeged egész társadalma otthon érezze magát ebben a hajlékban.