Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-03 / 276. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1937. "december 1. hogyan tudja a tévedéseket kiküszöbölni. Rassay Károly: Mondja meg a képviselő ur, milyen legyen a munkamódszer? Lázár Andor igazságügy* miniszter Válaszolt ezután a felszólalásokra. Azzal kezd­te, hogy a felsőházi javaslat vitája rendkívüli mértékben emelte az országban a parlamentá­rizmus tekintélyét. Rajniss Ferenc a humor hangját >s belevitte a vitába, de ugy érezte, hogy azok, akik az alkotmányjogi kérdések iránt mélységes tisztelettel viseltetnek, nem Vitték bc a humor hangját a vitába. Rajniss nincs tisztában azzal, mi az alkotmány. A Ház nem ükkor téljesiti helyesen feladatát, ha mi­nél több törvényt akar alkotni. A magyar al­kotmányos törvényhozásnak soha nem volt szokása, hogy a külföldről ültessen át jogin­tézményeket a magyar alkotmányba. Helyesli Esztcrházy Móric grófnak azt a megállapítását, hogy demokrácia képviselet nélkül anarchiát jelent. Nem kívánunk diktatúrát látni, amiből anarchia lesz — folytatta Lázár igazságügyminiszter. Felfo­gása szerint a diktatúra nem egyéb, inint felelőtlen tanácsadók uralma a felelős tanácsadók helyett. — A felsőház tagjai más jogcímeken ülnek 4 felsőházban, dc éppen ugy a nemzeti akarat és a nemzeti érdekek képviselői, mint a ma­gyar nép által megválasztott országgyűlési képviselők. Lázár igazságügvminiszter ezután a par­lamentarizmus fejlődéstörténetével foglalko­zott. — A magyar közjog már a múltban ismerte az együttes parlamenti ülések és szavazások fogalmát. Ennek azonban csak akkor van ha­tása, ha a két Ház számaránv szerint nem múl­ja felül a másikat. Rassav Károly foglalkozott neszedében az együttes szavazás titkosságával. A titkos szavazást mint a leghelyesebb expe­dienst. el kell fogadnunk. — Volt rá eset, hogy a felsőház igen komoly, hatásos, dc nem hangos szóval szólt bele bizo­nyos kérdésekbe. Ennek a komolv szónak, amit kifelé talán nem is vettek cszre, igen nagy sulva volt. Egyet kell értenünk mindnyájunk­nak Szent-Györgvi Albert professzor kijelentésével: a legnagyobb, a legtökéletesebb hazafiság, a köte­lességtel jcsités — mondotta a miniszter. Ezután Lázár igazságügvminiszter a követ­kező kijelentést tette: — A vita során szóbakerült e törvényjavas­lat életbeléptetésének és a titkos választójog megalkotásának kérdése. Én itt a miniszterel­nök nevében is kijelenthetem, hogy a kor­mánynak nincs szándékában a ma érvény­ben levő választójogi törvény alap­ján uj választásokat tartani. Az u.í képviselőház niár a titkosság kiter­jesztése alapján fog összeülni. A képviselőház ezután általánosságban elfo­gadta a törvényjavaslatot. ^a^ilő^léhitár^^őrnlu^ Felmenteiték a pezsgős-ikreket (A Délmagyarország munkatársától.) A járás­bíróság néhány hónappal ezelőtt hitelezési csa­lás cimén 15—15 napi fogházra itélte Róth György és Róth László szegedi fiatalemberekét, akikel városszerte pezsgős-ikreknek neveztek. A kávéház íőpincére, Rosner Sándor jelentette fel őkek Az ik­rek fellebbezést jelentettek be az Ítélet ellen és védő­jük. dr. Vajda Lajos bizonyitáskiegészitést kért, amit a törvényszék elrendelt. CsO'örtökön került ser a bizonyítás lefolytatására. Kihallgatták a fő­pincért, aki elmondotta, hogv az ikrek éveken keresztül vendégei voltak a kávéháznak, estén­ként 16—50 pengős vaesnrnszámlákat csináltak, csak a három utolsó nagyobb tétéllel maradtak adósok, dc efre is történt törlesztés. A perbeszédek után a biróság felmentette a hitelezési csalás vádja alól az ikreket, mert fon­ánrlalns megtévesztést nem követtek el, n kávé­házban évekm keresztül törzsvendégek voltak és azelőtti számláikat mindig rendesen fizetlek. Az ítélet jogerős. Hó- és sárcipók, csizmák Meleg uccai és házicipők Estélyi cipők! Széchenyi tér 16. nél9 (Unió könyvre is) ELIT Betörtek az alsóvárosi iskolába — a karácsonyi szeretetadományokert A beförősuhancokaf elfogták, az adományokat megtalálták (A Délmagyarnrszág munkatársától.) Csütörtök reggel az alsóvárosi elemi iskola igazgatója fel­fedezte, hogy az elmúlt éjszaka betörők jártak az irodájában. A sarokban álló szekrényt ismeret­len tettesek felfeszítették cs abból elvitték a tan­testület által karácsonyra összegyűjtött sreretef­adomámpkat. Detektívek mentek ki a helyszínre, akik hosszas kutatás után megtalálták az ellopott holmit, elrejtve az iskola zugában. Egy hatalmas hátizsákba volt minden összecsomagolva, a háti­zsák gondosan össze volt kötözve. Valószinflnck látszott, hogy a lettesek valamilyen oknál fogva nem merték a zsákmányt magukkal vinni, hanem elrejtették. A további nyomozás során sikerült elfogni a tetteseket három fiatalkorú suhanc személyében. Bevallották, hogy a betörést előre elhatározott terv szerint követték el, dc nem mertek éjnek idejcn az uccára menni a nagy hátizsákkal, mert attól tartottak, hogy az örszemes rendőr elfogja őket. A fiatalkorú betörőket a rendőrség őrizet* bevette. Súlyos fegyházra és börtönre Ítélték a szatymazi és uiszegedi villák betöröit (A Délmagyarország munkatársától.) X mult cv nyarán sorozatos betöréseket követett el ro­voftmultu napszámos Szegeden és Szatymazon. Többek között feltörték Prcszly Loránd alezredes szatymazi villáját, Kurucsev Sándor ujszegedi ViHáját többizben is. ezeken kivül még több be­törést követlek cl és tekintélyes zsákmányra tet­tek szer1. A tetteseket Budapesten fogták el. Ki­derült, högy a lopott holmikat Budapestre vit­ték, azőnban nem ott, hanem mégis Szegeden ér­tékesítelek. A két betörő: Szilágyi János és Adóba Lajos volt. Szilágyi pesten mindig becsomagolta a lopott holmit és postán Szegedre küldte fivérének, Szi­lágyi Sándornak, aki azután egy másik társával értékesítette á lopott holmikat. A betörőket és orgazdáikat tegnap vonta fe­lelősségre a pestvidéki törvényszék. A betörők mindent beismertek és aZzal védekeztek, hogy munkanélküliségük mia't követték el a betörése­ket. A törvényszék Szilágyi Jánost háromeszten­dri fegyházra, Adóba Lajost egyesztendei, Szilágyi Sándort héthónapi és Kakuszi Józsrfnct hathó­napi börtönre Tél te. Az ilélet jogerős. —ooo— Hz elbocsájtott- egyetemi tisztviselő rágalmazást pere a rektor, a dékán és voll liszlviselőtársai ellen (A Délmagyarorszdg munkatársáTól.) Különös nágalmazási és becsüle'.sértési pert kellett volna csütörtökön délelőtt letárgyalnia dr. Kószó György járásbirónak. Várady Irén, az egyetem bólcsc­SEclkari tisztviselőnője, dr. Tüi-ök Sándor rektori hivatali tisztviselő, dr. Erdélyi László mult évi rektor és dr. Várkonyi Ilildebrand bölescszetkari dókán került volna vádlottként a biróság elé dr. Bodnár Béla egyetemi tanársegéd feljelentésére, i Bodnár a földrajzi intézet tanársegédje volf, j hivatalt működést is fejtett ki a rektori hivatal­ban, majd a gazdasági hivtalban. Bodnár többek­nek a/-t panaszolta, hogy ellene az egyetemen hajsza folyik. Tény az, hogy jelenleg nem tilt az i egyetem szolgálatában. Azért adott be. feljelentést, I mert azok — szerinte — mások előtt becsület­sértő fényeket állitoí'tak személyével kapcsolat' ban. A vádlottak ezeket az állítólagos megjegyzé­seket hivatali működésűkx közben az 6 távozásá­val kapcsolatban 'tették meg. A csütörtöki tárgyaláson megjelent mind a négv vádlott. Mielőtt azonban tárgyalásra kerüli volna a sor, az előljáró biró közölte a sértettel, hogy a panaszos beadványában nincs pontosan meghatározva, hogy kit, mivel és miért vádol, ez­ért a tárgyalást meg sem lehet tartani. Felszólítot­ta a sértettet, hogv a legközelebbi tárgyalásra konkretizálja panaszát. —ooo— »ü házasság a világnézetek !ührébett« Ezen a cimen tartott csütörtökön délután dr, Szenlmiklósi István, budapesti törvényszéki jegyző előadást az Egyetem Barátainak Egyesülete sza­badegyetemi előadás sorozatában az egyetém aulájában. Az ülésen dr. Csckey István egyetemi tanár elnökölt. Az előadásban dr. Szenlmiklósi czekot mondotta: — A család, mint a társadalom legkisebb sejtjének, némzetfenntartó szerepét valamennyi törvényhozás többé-kevésbé felismerte. Minthogy pedig a család a házasságon nyugszik, ez létesíti és tartja össze, a házasságot is szabályozás alái vonta. Az egyes törvényhozások a házasságot vi­lágnézetüknek megfelelően különböző szemszögből szemlélték, más és más feladatokat róttak rá cs jogintézményét is életfelfogásuk szerint akként alakították ki, hogy c feladatok teljesítésére alkal­massá váljon. Végigpillantott ezután az ószövetség életfelfo­gásától a mai államszemléleíekig a világtörténe­lem jellegzetes világnézetein. Már a primitív tör­vényhozások felismerték a házasság jelentőségét a nemi élet szabályozása tekintetében, — mon­dotta. A mózesi törvényhozás felismerte már ethi­kai jellegét is. A római jog az egyéni szabadság eszméje által elsőnek jutott el annak felisme­résére, hogy a házassághoz a felek befolyásmentes megegyezése szükséges. A kánoni házassági jog az egyház világnézeteihez képest, amely a házasságot szentségnek tekinti, a házasságod felbonthatatlan életközösségként szabályozta. A reformáció után a protestáns világnézet alakitól! ki a nyugati protestáns államokban és nálunk Erdélyben pro­testáns házassági jogot. A liberalizmus a mult század végén létrehoz)!*,) a liberálisnak nevezhető házassági törvényeket, ahova a mai házassági törvényünket is sorozhatjuk. A világháború után — folytatta — egyilá irányban a liberális Felfogás továbbfejlesztését fi­gyelhetjük meg, a másik irányban pedig a kánon­jog reoipiálását a nép katolikus élctszenilclelénelá következményeként kell felfogni. Az előadásért Csekey jH-ofesszor mondott a* előadónak köszönetet.

Next

/
Thumbnails
Contents