Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-15 / 285. szám

Síirfía, 1037. decemtír 13. i)gm»m>oo»">ri A magyar történelem Szent Istvánnal kezdődik, nem pedig Hitlerrel Glafífelder Gyula megyéspüspök halalmas beszéde a felsőházban a kiskorú kalandorok diktatórikus próbálkozásairól és a felsőház történelmi hivatásáról Budapest, december 11. A felsőhúz reform­járól szóló törvényjavaslat tárgyalását kedden kezdte meg a felsőház. Az ülés legérdekesebb és legfontosabb eseménye Glattfelder Gyula megyéspüspök hatalmas beszéde volt; bátran és élesen szembeszállt a diktatórikus törekvésekkel. Az ülést délelőtt 10 órakor nyitotta meg gróf Széchenvi Bertalan elnök. T omcs á n v i Móric előadó ismertette a törvényjavaslatot. Hangoztatta, liogv a felsőház összetételének mindenkor el kell térnie a képviselőházétól és a felsőháznak egyensúlyozó szerepet kell ját­szania az államhatalom és a képviselőház kö­zött. Ezután Német hv Károly, majd Juhász Andor szólalt fel. Juhász hangoztatta, hogy a felsőház jogkörének kiterjesztésére szükség van. Ebben a etkintetben nem szabad külföldi példák után menni, mert az ősi magyar alkot­mány jogfejlődése biztosit ja a felsőház jogkö­rének kiterjesztését. Kijelentette, hogy a tü­megszenvedélyekk<i szemben mindenkor a fé­kező erő fontos szerepét töltötte be a felsőház. Ugv ő, mint Xémethv elfogadta a törvényja­vaslatot. Nagy figyelem közben kezdte meg beszédét G 1 at t f c 1 d e r Gyula püspök. — Amit cz a törvényjavaslat kifejezésre jut­tat, az mindnyájunk kívánsága — mondotta — mindnyájan azt kivánjuk, hogy a felsőház ein verje a tel jesjoguságát. Ezután a szentistváni történelemszemlélet­ről beszélt Glattfelder Gvula és ezeket mon­dotta: — Tudom, hogy amikor történelmet említek, nem vagvok népszerű azok előtt, akik ma han­goskodnak, mert mi azt tanultuk és azt tanítot­tuk. hogv történelmünk Szent Istvánnal kez­dődik. de azok. akik ma hangoskodnak, cikkeik, ben, röpirataikban azt állit iák, hogv Dózsa Györggvel kezdődik tf "magyar történelem. Vannak viszont, akik Montesquieu és Rous­seau tanításait idézik, amig ezen gondolkozom és gondolataimból úgyszólván fel sem ocsúdok, ablakom előtt dübörgő hangok hangzanak cs öklüket rázva, azt akarják velem megértetni, hogy a magyar történelem Hitlerrel kez­dődik és aki ezt nem hiszi, beve­rik ablakát, vagy lia nagyobb koc­5 körzeti ffiegbizottaink I Szencsl István, Damjnnloti-i* Tel. 18-35. Sr-t. ims on Társulat, KMtt-iecv kázat nélkül lehelik ezt, akkor beverik a fejét is — mondotta emelt hangon Glattfelder Gyula, aki ezután arról beszélt, hogy el kell oszlatni azt az aggodalmat, hogy az igazi demokrati­kus magyar fejlődésnek a felsőház bármikor akadályozója lemre. — Csak a felelőtlen demagógia az, amely ké­pes megtagadni a multat, sárba tiporni a nem­zet tekintélyeit cs a leghívebb magyarokat oláhoknak bélyegezni. E demagógikus szóla­moknak azonban nincsen döntő erejű jelentő­ségük mielőttünk. (Nagy taps.) Ezután arról beszélt, hogy a választójog ki­tereszléséncl nem mechanikai, h tnem etikai czí nipontok figyelembevételére van szükség. Ezután arról beszélt, hogy alkotniánybizto­silcki szempontból milyet} nagy szükség van a felsőház jogkörének kiterjesztésére. Élesen szembefordult azokkal, akik a képviselőházban bátortalansággal vádolták meg a törvényhozás tagjait a forradalom idején. — Amikor néhányezer vörös legény állt itt — mondotta —, nem tudom, unt tudtak vol­na elérni azok a lelkes hazafiak, akik most számonkérik a főrendiházlói, miért nem aka­dályozta meg a forradalmat. Fogy ezek a vö­rös lccények vissza ne térjenek és a hintásle­génvek politikai szcrenlé*bcz ne jussanak, azt ideiében kell megakadályozni. A felsőház a maga összetételéhen mindic távol állolt és mentes volt a tömegszenvedélvektől. Ezután a Ház állandó helyeslése közben emelt hangon ezeket mondotta Glattfelder püs­pök: — Nemcsak a forradalmak, hanem a dikta­túra veszedelmétől is féltik a nemzetet. Én a diktatúra veszélyével szem­ben is erős vé^őbástvát látok a fel­sőházban. A diktatúrától nem féltem az országot. Min­den kuriongatásbnn nem lehet komolv dikta­tórikus törekvéseket keresni. Bizom abban, hogv a fe'elős tényezőknek mindenkor lesz annvi ercuik. hogv a tolakodó érettrnsé'.'et féWálIit'ák és lerázzák az országról és lehe­tetlenné tegyék, liogy kiskora kalandorok kiabál ianak a/ uccán, oigánvkoreUet hánv'3­n«k. koronát kinál iának és a ki­ralvkérdés felvetésével kénves helvzetbe hozzák azokat a min­denki elölt tisztelt ténvezőket. akiknek icllemszílárdsására az orszáií legszebb történelmi emlé­ke? és reményei épülnek fel. — Hangsúlyozom azonban, hogv ezektől és az ilven diktatórikus törekvésektől nem kell félteni az országot. > — Függetlenséget biztosit a felsőháznak nz a körülmény — folytatta Glattfelder püspök —. hogv nem füec sem a közhangulat, sem a nárfok szeszélyeitől. A pártokhoz tartozó em­berek gvakran naav elfogultsággal é« előítélet­tel nvnlnak a kérdésekhez. A mandátumszer • zés trükkíei. amikor esrvetlen üíívcs szólói, egyetlen vádemeléstől fönn emberek mandátu­ma és ezzel egzisztenciája, a függe'°mnek olvan fok', 'clentik, amire ebben a Házban nincsen nélda. \ más!1< Házban előko'ő és 'óinriulafn oldal­ról hawzoM el az a remény, hoffv a felsőház iogainak teties«é"ébe lénve, meg foaía érteni, bngv nem lehet kerékkötőié a szociális hala­dásnak Erre a felhívásra nem reagál és sze­retné. ha a felsőház sem reagálna. Aki tudni akarja, milven lelki beállítottságú volt ez a Ház a szoeiílis kérdésekkel szemben, az la­pozza át Ház naplóit. — A teljes jog birtokában a felelősség Inda­ta fog fokozódni a felsőházban. A törvényja­vaslatot elfogadta. Glattfelder nagyhatású beszéde után az el­nök rövid szünetei rendelt el. A felsőház tagjai körülvették Glattfelder Gyulát és melegen gra­tuláltak nagyhatású beszédéhez. Szünet után Teleszky János volt az első szónok. Azzal kezdte beszédét, hogy Glattfel­der Gyula minden szavát helyesli. Hangoz­tatta, hogy a felsőház jogkörének kiterjeszté­sére vonatkozó javaslattal a magyar alkotmá­nyos élet nagy lépéssel közeledik a jogfolyto­nosság megvalósítása felé. A helyzet teljes félreértését jelenti az a felfogás, amely a felső­ház diktatúrájától tarlóit. A képviselőházról szólva feltette azt a kérdést, ha a választás mentes is nemcsak a hatalom oldaláról jövő befolyásoktól, hanem a sokkal veszedelmesebb, mert kevésbé megállapítható, alulról jövő de­magóg befolyásoktól, az ilyen módon összeülő képviselőház önmagában véve tekinthető-e az igazi nemzeti akarat képviselőiének? Bizalmat­lanságot lát az alsóház részéről abban a tekin­tetben. hogy a felsőház túlságos konzervatív felfogástól vezetve, egy modern választójogi javaslatot elgáncsolna. Erre a feltevésre eddigi működésével nem szolgált rá a felsőház. — Én bizom a kormányban és a mai képvi­selőház többségében — mondotta Teleszkv —, hogv nem fog ide olyan választójogi javaslat kerülni, amellvel szemben vétójogunkkal kel­lene élnünk. Kérle a felsőházat, szakitson az­zal a gyakorlattal, hogy a törvényiavaslatok lárgvalása során .esak azért, mert a kormány­nak ez kényelmesebb, eláll a különböző módosí­tásoktól és hozzájárul ahhoz, hogy a külön­böző módosítások csak a törvény végrehajtási utasításaiban szerepeljenek. A javaslatot el­fogadta. Kereszte s-F i s e h e r Ferenc felszóla­lásában annak a véleményének adott kifeie­zést, hogy a titkos választójog révén a széles tömegek felfogása esetleg megváltozik. Első­sorban a választások előtti demagóg kortézia eredménveképen. Éppen ezért a felelős ténye­zők kötelessége a nép gazdasági és kulturális nivóiának az emelése, niert ez az egyetlen biz­tosíték arra, hogv a demagóg erők ne érvénye­sülhessenek. A javaslatot elfogadta. A felsőház szerdán délelőtt folytatja a javas­lat tárgyalását. Ne«mui!í december 1-én „PIODELI" tiOléiifodrászszalon (tiilairtonos Barna Margit) Gr. Apaonvl-u. 3. Estélyi frizurák, dauer, viz, vasondoldlds, hajfestés és manikűr. Többéves fővárosi gya­korlat, szo'id cs pontú? kiszolgálás. Tessék egy próbát tenni, meg lesz elégedve. Keveset hasznait mrm zsesörák, pontos járású svá jci karórák, disz ébresztőórák olcsó áron kaphatók, óra és ékszerjavilás pon­tosan és megbízhatóan. VESZEK brilliáns ék­szert, aranyat, zálogjegyet. Gáspár Ferenc Oroszlán-ucca 5. szám. zálogházzal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents