Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-15 / 285. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1957. december 15. Karácsonyi aiánüu! ernyőt. sarais* Pollák TestvéreknélS2échenyl ,ér 17 Un,é ,0fi Csekonics u. 6. Kalász tag felgyújtanák maguk mögött. A nankingi har­cok során, a japán hadvezetőség jelentése sze­rint 30 ezer kinai és 10 ezer japán katona vesztette életét. Elhalasztották az ünnepélyes bevonulást Tokió, december 14. A japán csapatok Nan­kingba való ünnepélyes bevonulását december 15-ről december 20-ra halasztották. K nai ellenkormányí alakítottak a japánok Tokió, december 14. A Domei Iroda Peking­ből érkező jelentése szerint a kinai köztársaság ideiglenes kormánya kedden délelőtt a Tiltott város Csujengtang csarnokában alakult meg. Tiencsini, a japán főhadiszállás kikül­dötte, meleg szavakkal üdvözölte az uj kor­mányt és annak a reményének adott kifejezést, hogy a régi kinai hagyományok tiszteletén alapuló kormányzat továbbra is a békés együtt­működés szellemében fog működni. KARÁCSONYRA legszebb és leghasznosabb ajándék egy pár ZSURKó cipő! Olcsó gyári árak ! ZSURKó" cipóüzlet A. B. C. Kalász Városi Jóléti hitel. K'O ssuth Lajos sugárut 6. ÉrvenqcsQlnek-c politikai szempontok a némeHnaaQar knltnreauezmenQken Gróf Apponyi György éles felszólalása a képviselőházban Budapest, december 14. A képviselőház kedden délelőtt kisebb javaslatokat, nemzetközi egyez­ményeket és jelentéseket tárgyalt, az ülés azon­ban ennek ellenére élénk és érdekes volt. Sztranyavszky Sándor elnök 10 órakor nyi­totta meg az ülést s a Ház harmadszori olva­sásban elfogadta a Nemzeti Színházról szóló törvényjavaslatot. Ezután a magyar-finn és magyar-észt kulturális egyezmények beccikelyezé­sóről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Gróf Apponyi György azzal kezdte beszédét, hogy a javaslatot őröm­mel elfogadja már azért is, mert a rokon finn nemzetről van szó, amely hozzánk hasonlóan, sokáig szenvedett idegen elnyomás alatt. Helyesli, hogy fokozatosan ki akarják építeni a kulturális kapcsolatokat a velünk barátságban lévő államok­kal. A nemzetközi kulturális egyezményeknél azonban Otgijázni kell, hogy a létágiteit kapcso­latok ne szolgáljanak olyan irányzatokat, ame­lyeknek a kulturdhoz semmi közük nincs. — A finn nemzet hősies küzdelmet folytatott szabadsága kivívásáért és mindig igaz barátsá­got mutatott Magyarország iránt. Bámulattal adózik annak a hazafias szellemnek, amellyel a finnek az orosz elnyomással szemben viseltettek. Amikor politikailag nem élhették a maguk éle­tét, mégis fejlesztették nyelvüket, kulturájukat és irodalmukat. Méltányolni kell katonai hősiessé­güket is. A finn nép szinte fegyver nélkül tiszti­tóttá meg az országot az idegen elnyomástól és védte meg a maga függetlenségét. Emellett nagy­fokú politikai érettségéről is tanúságot fett Finn­ország és mi büszkék lehetünk finn rokonainkra. Farkas István: Csakhoqu mi az ellenkezőjét csináljuk, mint ők Apponyi György kérte a kormányt, hogy a fftkos választó jog beterjesztésének küszöbén egy kicsit c tekintetben is nézzen égZaki testvéreink­re. Finnország olyan állam, amelynek külpoliti­kailag csak barátai vannak. Vigyáznunk kell a kulturális egyezmények megkötésénél. A német­magyar kulturális egyezmény sok helyen kelteU olyan aggodalmat, amelyet külpolitikai érdekekre való hivatkozdssal szordinóval kezeltünk. Kéthly Anna: A közvélemény visszautasította a német kulturegyezményt. Hóman Bálint kultuszminiszter: Csak a Nép­szava közvéleménye. Proppcr Sándor (a kultuszminiszter felé): Csak a Népszava ellenzi a könyvégetést? Ilóman Bálint kultuszminiszter: A Népszaua valótlanságot irt erről! Propper Sándor: A könyvégetés dicsérete! Sztranyavszky Sándor elnök Proppcr Sándort és Farkas Istvánt rendreutasította. Farkas István: Azt lehet, de mégis nekünk van igazunkl Sztranyavszky Sándor erre másodszor ls rend­reutasította Farkast. Apponyi György igy folytatta ezután: 'A kul­tuszminiszter urnák azt a megállapítását, hogy a német kulturegyezmény megkötése iránt csak a Népszava közvéleménye viseltetett aggodalmak­kal, meg kell cáfolnom. Nem csupán az úgyne­vezett baloldali közvélemény, hanem a kimondot­tan katolikus közvélemény is és a kimondottan katolikus sajtó is erős aggodalmaknak adott ki­fejezést. Amikor Németországban valóban olyan jelenségek észlelhetők, amelyek a hit^allásos ke­resztény alapon álló katolikusokat és protes'án­sokat súlyos lelki konfliktus elé állitjáik, akkor ezek az aggodalmak valóban indokoltak. Á másik dolog, amely indokolttá tette ezeket az aggodal­makat, az a propaganda, amelyet mi, nemzeti alapon álló magyarok valamennyien aggódva kell, hogy szemléljünk. Ez a propaganda német félhivatalos, vagy nem hivatalos oldalról, dc min­denesetrc folyik a német kisebbségeink közölt s ezzel párhuzamosan az a szélsőséges nyilas és egyéb jobbszélső propaganda, amelyről itt a Ház­ban már sokat bcgzéltünk. KARACSONYRA olcsón vehet 1 pengőtől 10 kedvencnek 100 árucikkből 1000 vásárló KORDA urifxabófág Széchenyi tér. Olcsó reklám-áras kirakatok ABC — Hermes — Kalász — Városi föléli utalvány ok. — Láttuk, hogy mi történik például Pest kör­nyékén Németországból jött nyomtatványokkal, a Fichtc Bund által kiadott kulturtermékekkel. Ha tehát a mai német kulturkapcsolatok iránt bizo­nyos aggodalmakkal viseltetik a nemzetig közvé­lemény, ez nagyon is érthető. Azzal fejezte be beszédé!, hogy olyan nemzet­közi egyezményeket kell teremteni, amelyek va­lóban biztosítják az igazi kultúráiig kapcsolatot, Nagyon kívánatos lenne, hogy cz a szociális szel­lem, amelynek levegője Finnországban érvényesül, mihozzánk is utat nyerjen. Hóman Bálint kultuszminiszter válaszolt Apponyi felszólalására. Szinte kife­jezésre juttatta azt a szeretetet és megbecsülést", amelyet északi testvéreink, a finnek és az egz'ek iránt érzünk. Az egyezményben régi kapcgolatok nyernek törvényes megerősítést. Sem az egyik, sem a másik oldalról nem tartaná helyesnek, ha kulturális kapcsolatok politikai befolyást jelent» nének. Ezt a felfogást képviseli és kívánja kép­viselni a jövőben ig minden eszmei áramlattal szemben. Visszautasítja azt az állítást, mintha a német, vagy mds kulturális egyezményben poli­tikai szempontok dominálnának. Apponyi György: A mi régzünkről nem. . Hóman Bálint kultuszminiszter: Politikamentes sen kötöttük meg az egyezményeket és politika­mentesen kívánjuk fenntartani. A Ház a miniszter beszéde után általánosság­ban és részleteiben is elfogadta az egyezményeket, Petainek József az arad-csanádi vasutak ma­gyar vonalaira vonatkozó törvényjavaslatot is-, mertette. Proppcr Sándor és Bornemisza Gáza kereske­delmi miniszter felgzólalása u'ún a Ház elfogadta a javaslatot. Ember Sándor a magyar-brit légiforgalmi szerződés becikkelyezéséről szóló javaslatot ismer­tette és azt a Ház vita nélkül fogadta el. Pintér Józgef a nőknek bármilyen bányában földalatti munkában való alkalmaztatásáról szóld egyezmény elfogadását kérte. Propper Sándor a javaslathoz szólva hangoz­tatta, hogy a szociális bajokon íceff segíteni, nem pedig azokat az írókat kell megbüntetni, akik a bajokat feltárják. A mult országgyülégt azzal az indokolással oszlatták fel, hogy a reformok útjában állott. Az uj országgyűlésbe azzal a jel­szóval vonult be egy frakció, hogy következik a reformkorszak. A reíormkormúny iparügyi minisz­tere kinevezte magát rcformminiszternek, de a kormánynak az eddiginél sokkal nagyobb szociá­lis munkát kell végezni. A törvényjavaslatot elfo­gadta. Toblcr Jánog azt követelte, hogy még aa eucharisztikus kongresszus előtt törvényhozásilag vagy rendeletileg mondják ki, hogy pincérnők ne szolgálhassanak ki nyilvdno8 helyeken. Rámuta­tott arra, hogy a nöi munkaerőt nagyon sok mun­kaadó kizsarolja. A törvényjavaslatot elfogadta. Kéthly Anna arról beszélt, hogy a szociális gzellemi közvéleménynek tiltakoznia kellene a munkaviszonyok terén fennálló állapotok ellen. A javaslatot ő is elfogadta. Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszá­ban kijelentette, hogy a kormány szociálpolitiká­ja nem kirakattörvényekre utazik, hanem a ma­gyar dolgozó nép szociális helyzetének javitágát igyekszik elérni. A törvényjavaslatot elfogadták. A kiviteli mérleg javulása Budapest, december 14. A Központi Statisz­tikai Hivatal közlése szerint november hónap­ban a behozatal értéke 41.7 millió pengő volt, (1936. év november hónapjában 35.8 millió pengő), a kivitel értéke pedig 53.5 (49.5) mil­lió pengőt tett. Az ehavi külkereskedelmi mér­leg tehát 11.8 (13.7) kiviteli többlettel zárult. 1937. év első 11 hónapjában behozatalunk' értéke 429.1 (394) millió pengőt, kivitelünk ér­téke pedig 538.3 (455.4) millió pengőt telt. A külkereskedelmi mérleg az 1936. év január—< november havi 61.4 millió pengős aktmmiá­val szemben 1937. év megfelelő időszakában 109.2 millió nenaős kiviteli többletet mutat.

Next

/
Thumbnails
Contents