Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-02 / 275. szám

DÉLMAGYARORSZAG Csütörtök, 1957. dec. 2. Birói ítéletek Nem beszélünk bírói ítéletekről, bár 7.. Bár egyáltalában nincs igaza a képviselőház elnökének, amikor általában birói ítéle­tekről szólni nem enged. Folyamatban levő ügyekben a birói ítélet-nem lehet diskusszió tárgya, mert minden hozzászólás annak a lát­szatnak terhét hordozza, hogy akarva, nem akarva, a később Ítélkező biróság befolyáso­lása a cél. De'befejezett ügyekben ho­zott birói Ítéletekről szabad, sokszor kéli is beszélni s. a törvényhozást is foglalkoztat­hatja az a-probléma, hogy a hatályos törvé­nyek nem szorulnak-e változásra azoknak a birói ítéleteknek következtében, melyek al­kalmazzák a törvényt s melyek a törvény alkalmazásával bizonyítják, hogy a törvény a jogrend megvédésére olykor csak fogyatékos eszközt ad a biróság kezébe. Nem beszélünk folyamatban levő ügyek­ben ismeretessé vált birói ítéletekről, bár lehetne s talán kellene is beszélni arról a hatásról, amit ezek az Ítéletek keltenek. Természtesen, nem a bíróságot illetné bírá­lat, mert az szent bizonyosság, hogy a ma­gyar biró pártokon felül, csak a törvényre, lelkiismeretére cs birói esküjére hallgatva alkalmazza a törvényt. A biró nem tehet ar­ról, hogy más időkben, más körülmények között, más veszedelmek és fenyegetések ellen nlkotott törvényt kénytelenek alkal­mazni a nemzet megtámadásának mai — nem perceiben, hanem korszakában. A biró nem tehet arról, hogy a — hatvan cv^Pl ezelőtt alkotott törvény államfogházat rendel a bűncselekmények bizonyos nemeire, a tör­vényt alkalmaznia kell a bírónak akkor is, ha azok a cselekmények, melyek fölött ítéletet kell mondania, a mai nemzettársndalmi fel­fogás s a nemzetvédelem kötelességének mai értelmezése mellett egyáltalában nem egyeztethető össze a custodia honesta fogal­mával és. lényegével. A biró nem tehet ar­tóI sem, hogy marryar irók, akik a vallani é s ,v á 11 a 1 n i küldetésének hitével állnak a magyar jövendő szolgálatába s a sebek fel­Jt/ikarásával sürgetik a társadalmi terápia al­kalmazását, olykor súlyosabb büntetéstjriyer­nek el, mint azok, akiknek cselekvéseibén néni a jogász, hanem a laikus, a nemzete sorsát féltő polgár olykor a láz a d á s r a való előkészület fenyegetését ismeri fel. Minderről a biró nem tehet, mert a biró alkalmazni kénytelen a törvényt, melyet más időkben más veszedelmek ellen alkottak meg a nemzet védelmére, de — tehet a tör­vényhozó, ha nem gondoskodik arról, hogy a törvény kíméletlen legyen azokhoz, akik a nemzet sorsát sem akarják kimélni. A birói Ítéletekről mégis beszélni kell, mert a birói Ítéletek, ha jogerősek, mutatják meg fogjqbban azt. hogv el é g h a t a 1 m a't ad-e a törvényhozás a jogszolgáltatás kezé­be s nem álkalmatlanO k-e azok az esz­közök. melyek a nemzet közbékességét fe­nyegető törekvésekkel szemben a biróság ke­zében vannak. Minden törvényalkotásnak igazi próbája az élet maga. S ha a törvény gyöngébb, mint a törvény ellen intézett támadások ereje s ha a nemzet jogi közérzülete s a jogerős birói íté­letek között szakadék van, akkor nem az a feladat, hogy a bíróságok működését bírál­ják, hanem az, hogv a szükséges hatal­Polilikai napilap mat s a kívánatos erőt szolgáltassa a tör­vényhozás a birói államhatalom gyakorlói számóra. Ha jogerős birói Ítéletekről sem le­hetne beszélni, akkor nem lehetne kiérlelni és nem lehetne siettetni a törvényhozás ja­vító munkáját a büntetőjogi nemzetvédelem terén. De arra nincs szükség, hogy amikör az igazságügyi kormányzat maga észleli a ha­tályos jogszabályok kellő hatásosságának hiányát, akkor olyan reformot készítsen elő, mint amelyik az uj sajtórendészeti szabályok tervezetével hökkentette meg a polgárságot. Ha a sajtó alapot le akarják csapolni, okkor ne a tisztességes, a nemzeti irányú sajtót nehezítsék meg a nemzetet szolgáló munkájában. Ha a zugsajtót ki akarják irtani, akkor ne olyan intézkedésekre gondol­janak, amelyik ügyészi engedélytől teszi füg­gővé minden irodalmi, vagy tudományos­könyv terjesztését. A titkos választójognak ne olyan kautáléja legyen, ami a nemzet va­lóságos akaratának megnyilatkozását teszi majd nehézzé, vagy — lehetetlenné. S szinte félve sürgetjük azt is, hogy a magyar alkot­mány elleni lázadás előkészítőivel szemben a büntetőtörvénykönyv nagyobb hatalmat ad­XIII. évfolyam 275. sz. jon a bíróság kezébe, mert attól tartunk, hogy a törvényhozás a nagyobb' hatalmat meg fog­ja adni, denemazokellen, akik az alkot­mány uralmát, hanem akik az uralmon levők békéjét fenyegetik. Ha az izgatók és lázadók számára szájkosarat követelünk,- akkor ezt a. kívánságot nem lehet ugy teljesíteni, hogy szájkosarat kapjon a tisztességes polgár is, ha elégedetlen lesz valamikor a kormány in­tézkedéseivel. , Az ország tiszta helyzetet akar. Az ország népe a politikai élet megfertőzőivel szemben sürgeti a légvédelem megszervezését, mert ha felkészülünk a j ö v ő háborújára, ak­kor kapjunk védelmet azok ellen is, akik m a szállnak szembe a nemzettel, az alkotmány­nyal, a polgári jog uralmával s akik háborí­tatlanul folytatják az elsötétitési gya­korlatokat, mert azt akarják, hogy ne az alkotmány fényéhez, hanem a sötétséghez s az ő sötétségükhöz szokjanak a sze­mek és a lelkek. A kormány nem habozhat tovább s nem állhat meg a z érőtlen el­vi deklarációknál. Ha a kormánynak elcg ereje, vagy bátorsága nincs, jöjjenek azok, akikben van annyi erő és elszántság, amennyi a nemzet megvédéséhez szükséges­Izgalmas interpellációs vita* viharos összecsapások a Ház szerdai ülésén SoIuoK Dezső inferpelláctófa az Isholol agitáció Kiirtásáról — „Ma guarorszóg \etc forog Kochán; ha hereszfónijeh ragunnh, a pasz­tltó guttlólhóóésf meg Kell szüntetni" - llóhian Kultuszminiszter • „Hz IsKoláhan nem türóK po itiKai agitáclól" — llóman es EcKhardi eies összecsapása, megutaló vülaroh az ülésteremben Budapest, december 1. A képviselőház szer­dai ülésén a felsőházi javaslathoz elsőnek M e i z 1 e r Károly szólalt fel. Arról beszelt, hogy a mai felsőháznak tulajdonképen ugyan­az a slrukturájá, mint a főrendiházé volt, mert a többség még mindig nem képvisel nagvobb tömegeket. A reformjavaslat szaporítani fogja az ellentéteket a két ház között. Félolvasták ezután Dar ány i miniszterel­nök válaszát B é 1 d y Bélának a lüzifadrágulása ügyében elmondott interpellációjára, amely szerint gátat vet a tűzifaspekulációnak és en­nek érdekében erélyesebb eszközöktől sem fog visszariadni. • Interpellációk Ezután megkezdték az interpellációk tárgya­lását. Rakovszky Tibor interpellációjában azt kivánta, hogy a bérleti szerződéseket vizsgál­ják felül és kisembereknek adják bérletbe a nagybirtokokat. Ál ar se h a 11 Ferenc államtitkár válasza után Farkas István interpellált a lisztforgalmi adó eltörlése érdekében és kifogásolta, hogy a kormány e helyett az adó helyeit nem adóztatja meg a milliomosokat. .Beldy Béla az orvosi ingyenrendelők ügyét tette szóvá, Az iskolai propaganda Sulyok Dezső interpellációja következett ezután a kultuszminiszterhez „A közép- és fő­iskolai ifjúság állam- és nemzetiéi fogásának helytelen irányú fejlődéséről". — Aki figyelemmel kiséri az események krónikáját — mondotta — és különös figyel­met fordit az ifjúság fejlődésére, annak az utóbbi négy hónapban három esemény Tagadta meg figyelmét. Az első esemény az volt, hogy egy főiskolai hallgató kezében eldördült egy revolver és életet oltott ki. Egy fővárosi felvo­nulás alkalmával egy diákcsoport megtámadta a Szűz Máriás fehér magyar lobogót és nzl sárba rántotta. Szenvedélytől mentesen meg kell nézni, hogy. mi van ezeknek az aberrációknak a háta mögött. Megállapítottam, hogv meglehetősen erős pro­paganda folyik az ifjúság megnyerésére. A propaganda különösen három irányban dolgo­zik. Szembeállítja egymással a szabadságnak és a rendnek a fogalmát és azt akarja beiga­zolni, hogy ahol szabadság van, ott nem lehet rend. Rakovszky Tibor Festetics Sándor fele: Vörös, vagy barna, az mindegy! (Nagy zaj.) — A nemzet és .a fa j fogalmát. is szembe akarja állítani ez a propaganda .— folytatta Sulyok. Ha a faü kérdés alapjára helyes-

Next

/
Thumbnails
Contents