Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-02 / 275. szám

DÉLMAGYARORSZAG Csütörtök, 1957. dec. 2. Birói ítéletek Nem beszélünk bírói ítéletekről, bár 7.. Bár egyáltalában nincs igaza a képviselőház elnökének, amikor általában birói ítéletekről szólni nem enged. Folyamatban levő ügyekben a birói ítélet-nem lehet diskusszió tárgya, mert minden hozzászólás annak a látszatnak terhét hordozza, hogy akarva, nem akarva, a később Ítélkező biróság befolyásolása a cél. De'befejezett ügyekben hozott birói Ítéletekről szabad, sokszor kéli is beszélni s. a törvényhozást is foglalkoztathatja az a-probléma, hogy a hatályos törvények nem szorulnak-e változásra azoknak a birói ítéleteknek következtében, melyek alkalmazzák a törvényt s melyek a törvény alkalmazásával bizonyítják, hogy a törvény a jogrend megvédésére olykor csak fogyatékos eszközt ad a biróság kezébe. Nem beszélünk folyamatban levő ügyekben ismeretessé vált birói ítéletekről, bár lehetne s talán kellene is beszélni arról a hatásról, amit ezek az Ítéletek keltenek. Természtesen, nem a bíróságot illetné bírálat, mert az szent bizonyosság, hogy a magyar biró pártokon felül, csak a törvényre, lelkiismeretére cs birói esküjére hallgatva alkalmazza a törvényt. A biró nem tehet arról, hogy más időkben, más körülmények között, más veszedelmek és fenyegetések ellen nlkotott törvényt kénytelenek alkalmazni a nemzet megtámadásának mai — nem perceiben, hanem korszakában. A biró nem tehet arról, hogy a — hatvan cv^Pl ezelőtt alkotott törvény államfogházat rendel a bűncselekmények bizonyos nemeire, a törvényt alkalmaznia kell a bírónak akkor is, ha azok a cselekmények, melyek fölött ítéletet kell mondania, a mai nemzettársndalmi felfogás s a nemzetvédelem kötelességének mai értelmezése mellett egyáltalában nem egyeztethető össze a custodia honesta fogalmával és. lényegével. A biró nem tehet artóI sem, hogy marryar irók, akik a vallani é s ,v á 11 a 1 n i küldetésének hitével állnak a magyar jövendő szolgálatába s a sebek felJt/ikarásával sürgetik a társadalmi terápia alkalmazását, olykor súlyosabb büntetéstjriyernek el, mint azok, akiknek cselekvéseibén néni a jogász, hanem a laikus, a nemzete sorsát féltő polgár olykor a láz a d á s r a való előkészület fenyegetését ismeri fel. Minderről a biró nem tehet, mert a biró alkalmazni kénytelen a törvényt, melyet más időkben más veszedelmek ellen alkottak meg a nemzet védelmére, de — tehet a törvényhozó, ha nem gondoskodik arról, hogy a törvény kíméletlen legyen azokhoz, akik a nemzet sorsát sem akarják kimélni. A birói Ítéletekről mégis beszélni kell, mert a birói Ítéletek, ha jogerősek, mutatják meg fogjqbban azt. hogv el é g h a t a 1 m a't ad-e a törvényhozás a jogszolgáltatás kezébe s nem álkalmatlanO k-e azok az eszközök. melyek a nemzet közbékességét fenyegető törekvésekkel szemben a biróság kezében vannak. Minden törvényalkotásnak igazi próbája az élet maga. S ha a törvény gyöngébb, mint a törvény ellen intézett támadások ereje s ha a nemzet jogi közérzülete s a jogerős birói ítéletek között szakadék van, akkor nem az a feladat, hogy a bíróságok működését bírálják, hanem az, hogv a szükséges hatalPolilikai napilap mat s a kívánatos erőt szolgáltassa a törvényhozás a birói államhatalom gyakorlói számóra. Ha jogerős birói Ítéletekről sem lehetne beszélni, akkor nem lehetne kiérlelni és nem lehetne siettetni a törvényhozás javító munkáját a büntetőjogi nemzetvédelem terén. De arra nincs szükség, hogy amikör az igazságügyi kormányzat maga észleli a hatályos jogszabályok kellő hatásosságának hiányát, akkor olyan reformot készítsen elő, mint amelyik az uj sajtórendészeti szabályok tervezetével hökkentette meg a polgárságot. Ha a sajtó alapot le akarják csapolni, okkor ne a tisztességes, a nemzeti irányú sajtót nehezítsék meg a nemzetet szolgáló munkájában. Ha a zugsajtót ki akarják irtani, akkor ne olyan intézkedésekre gondoljanak, amelyik ügyészi engedélytől teszi függővé minden irodalmi, vagy tudományoskönyv terjesztését. A titkos választójognak ne olyan kautáléja legyen, ami a nemzet valóságos akaratának megnyilatkozását teszi majd nehézzé, vagy — lehetetlenné. S szinte félve sürgetjük azt is, hogy a magyar alkotmány elleni lázadás előkészítőivel szemben a büntetőtörvénykönyv nagyobb hatalmat adXIII. évfolyam 275. sz. jon a bíróság kezébe, mert attól tartunk, hogy a törvényhozás a nagyobb' hatalmat meg fogja adni, denemazokellen, akik az alkotmány uralmát, hanem akik az uralmon levők békéjét fenyegetik. Ha az izgatók és lázadók számára szájkosarat követelünk,- akkor ezt a. kívánságot nem lehet ugy teljesíteni, hogy szájkosarat kapjon a tisztességes polgár is, ha elégedetlen lesz valamikor a kormány intézkedéseivel. , Az ország tiszta helyzetet akar. Az ország népe a politikai élet megfertőzőivel szemben sürgeti a légvédelem megszervezését, mert ha felkészülünk a j ö v ő háborújára, akkor kapjunk védelmet azok ellen is, akik m a szállnak szembe a nemzettel, az alkotmánynyal, a polgári jog uralmával s akik háborítatlanul folytatják az elsötétitési gyakorlatokat, mert azt akarják, hogy ne az alkotmány fényéhez, hanem a sötétséghez s az ő sötétségükhöz szokjanak a szemek és a lelkek. A kormány nem habozhat tovább s nem állhat meg a z érőtlen elvi deklarációknál. Ha a kormánynak elcg ereje, vagy bátorsága nincs, jöjjenek azok, akikben van annyi erő és elszántság, amennyi a nemzet megvédéséhez szükségesIzgalmas interpellációs vita* viharos összecsapások a Ház szerdai ülésén SoIuoK Dezső inferpelláctófa az Isholol agitáció Kiirtásáról — „Ma guarorszóg \etc forog Kochán; ha hereszfónijeh ragunnh, a pasztltó guttlólhóóésf meg Kell szüntetni" - llóhian Kultuszminiszter • „Hz IsKoláhan nem türóK po itiKai agitáclól" — llóman es EcKhardi eies összecsapása, megutaló vülaroh az ülésteremben Budapest, december 1. A képviselőház szerdai ülésén a felsőházi javaslathoz elsőnek M e i z 1 e r Károly szólalt fel. Arról beszelt, hogy a mai felsőháznak tulajdonképen ugyanaz a slrukturájá, mint a főrendiházé volt, mert a többség még mindig nem képvisel nagvobb tömegeket. A reformjavaslat szaporítani fogja az ellentéteket a két ház között. Félolvasták ezután Dar ány i miniszterelnök válaszát B é 1 d y Bélának a lüzifadrágulása ügyében elmondott interpellációjára, amely szerint gátat vet a tűzifaspekulációnak és ennek érdekében erélyesebb eszközöktől sem fog visszariadni. • Interpellációk Ezután megkezdték az interpellációk tárgyalását. Rakovszky Tibor interpellációjában azt kivánta, hogy a bérleti szerződéseket vizsgálják felül és kisembereknek adják bérletbe a nagybirtokokat. Ál ar se h a 11 Ferenc államtitkár válasza után Farkas István interpellált a lisztforgalmi adó eltörlése érdekében és kifogásolta, hogy a kormány e helyett az adó helyeit nem adóztatja meg a milliomosokat. .Beldy Béla az orvosi ingyenrendelők ügyét tette szóvá, Az iskolai propaganda Sulyok Dezső interpellációja következett ezután a kultuszminiszterhez „A közép- és főiskolai ifjúság állam- és nemzetiéi fogásának helytelen irányú fejlődéséről". — Aki figyelemmel kiséri az események krónikáját — mondotta — és különös figyelmet fordit az ifjúság fejlődésére, annak az utóbbi négy hónapban három esemény Tagadta meg figyelmét. Az első esemény az volt, hogy egy főiskolai hallgató kezében eldördült egy revolver és életet oltott ki. Egy fővárosi felvonulás alkalmával egy diákcsoport megtámadta a Szűz Máriás fehér magyar lobogót és nzl sárba rántotta. Szenvedélytől mentesen meg kell nézni, hogy. mi van ezeknek az aberrációknak a háta mögött. Megállapítottam, hogv meglehetősen erős propaganda folyik az ifjúság megnyerésére. A propaganda különösen három irányban dolgozik. Szembeállítja egymással a szabadságnak és a rendnek a fogalmát és azt akarja beigazolni, hogy ahol szabadság van, ott nem lehet rend. Rakovszky Tibor Festetics Sándor fele: Vörös, vagy barna, az mindegy! (Nagy zaj.) — A nemzet és .a fa j fogalmát. is szembe akarja állítani ez a propaganda .— folytatta Sulyok. Ha a faü kérdés alapjára helyes-