Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-12 / 258. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, T937. november 12. 0 „tiroli árvák" nevében szélhámoskodott Szegeden egy osztrák asszony (A Délmagyarország munkatársától.) Á szegedi rendőrség elfogta Gruber Ferdinándné osztrák nőt, aki Szegeden három napon keresztül könyör­adományokat gyűjtőit engedély nélkül egy állí­tólagos tiroli gyermekmenhely javára. A „tarhá­lás" jól jövedelmezolt, Gruberné egyik szállo­dában lakott, elegánsan öltözött, amiből nyilván­való volt, hogy a befolyt pénzt nem a szegény tiroli árvák kapják, hanem Gruberné költi el. Sorra látogatta a karitativ intézményeket és amint az eredményből látszik, még „az osztrák «zegénysorsu gyermekeknek'' is jutott. Gruberné a három nap alatt tekintélyes ösz­Bzeget szedett össze. Apró kis trükköket is igény­bevett, hogy az adakozási kedvet fokozza. A gyüjtőiven a kapott összegeket felfelé kerekítve javitotta ki és igy történt, hogy a harmadik na­pon már husz pengőket adományoztak számára, illetve a „tiroli gyermekeknek". Az alsóvárosi zárdának lett gyanús Gruberné, értesítették a rendőrséget, amely azután elfogta. Lakásának át­kutatásánál olyan kolfekciót találtak különböző nyelvű blokk füzetekből, nyugtákból, hogy az egy banknak is diszére válott volna. Kiderült, hogy a nő végigjárta egész Európát, egyformán gyűjtőit Svájcban, Franciaországban és Németországban, most pedig a „gazdag" magyarokat akarta le­vágni. Kiderült, hogy Szegedet megelőzőleg járt Veszprémben, Egerben, Esztergomban, Pécsett és mindenütt bőven hullott az alamizsna a csekk könyvébe. Az asszonyt a rendőrségen előállították és ek­kor beismerte, hogy a gyűjtésre sem megbízatá­sa, sem engedélye nem volt. Csütörtökön délelőtt a rendőri kihágási biró elé kisérték, aki három­napi elzárásra ité]te, agyuttal megindult ellene az eljárás az idegenellenőrző osztályon, aminek kitoloncolás és az országból való kitiltás lesz a valószínű eredménye. —oOo—> ' Szombaton hirdetik ki az itéleteta nemzetgyaiázás­sai vádoít történelemtanár bünperében Budapest, november lí. A budapesti bünte­tő törvényszók csütörtökön folytatta vitéz Málnás i ödön nyilaskeresztes tanár nem­zetgyalázás! bűnperét. A tárgyalás megnyitása után az elnök néhány részletet olvasott fel a vád tárgyává tett könyvből, majd a védő a bi­zonyítás kiegészítésére tett indítványokat. A biróság csak azt rendelte el, hogy a vádlott egyéniségére vonatkozó iratokat ismertessék. Ezek az iratok sablonos köszönőlevelek azok­ért a könyvekért, amelyeket Málnást irt. Ezután dr. Tamássy László tartotta meg vádbeszedét Hangoztatta beszédében, hogy Mnlnási könyve külsőleg „történelmi munka" látszatát kelti, de a történelmi mii belső kel­lékével nem rendelkezik. Nem méltó a törté­netíró nevére az — mondotta az ügyész —, aki szubjektivitásától megválni nem tud, elfogult­ságát leküzdeni nem tudia. A napi politika eszközévé sülyeszti Ic a történelmet és egy jól kihangsulvozít politikai törekvés szolgálatába állítja a müvét. A könyv irója a romantikusan szép magyar múlton nem tud lelkesedni, csak megbotránkozni. Az ügyész Málnási sutyos megbüntetését kérte és indítványozta a könyv elkobzását. Ezután a védő mondotta el beszédét és azt hangoztatta, hogy védence nem követett el nemzetrágalmazást. Azzal fejezte be beszédét, hogy nem a bíróság van hivatva ítéletet mon­dani a munka felett, hanem — a történelem. Felmentést kért. Az elnök a tárgyalás folytatását szombat délelőttre tűzte ki. »Minnél elégedettebb a munkás, annál hatéko­nyabb tényezője a ter­melésnek^ Róbert R. Hyde, az angol ipari jóléti szövetség igazgatója Szegeden (A Délmagyarország munlzatársátöl.) Reverend Róbert Ii. Ilyde, az angol ipari jóléti szövetség igazgaiéja, aki ezidőszerint a munkásjóléti intéz­ményeket tanulmányozza Magyarországon, csü­törtök délután Szegedre érkezett. Róbert R. Ilyde kíséretében Szegedre érkezett dr. Lukács György ny. miniszter, székelyhid'i llammcr Géza ipar­ügyi miniszteri osztályfőnök, Sellő Miksa, a Nép­egészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség vezető­je és dr. Baloghy Mária a budapesti gyárgon­dozó női tanfolyam igazgatója. Róbert R. Hyde elsősorban a Magyar Kender-, Len- es Jutaipar Rt. ujszegedi telepén nézle meg a szociális berendezéseket és elismerését fejezte ki a látottak felett Gellér Józsefnek, az ujszegedi kendergyár igazgatójának. Délután 6 órai kezdettel Róbert R. Hyde a ke­reskedelmi és iparkamarában nagyszámú közön­ség előtt érdekes angol nyelvű előadást tartolt arról, hogy miként lelt termelési tényező a mun­kásfólét. R. Hyde előadása előtt Lukács György ny. miniszter tartóit rövid bevezető előadást és angol nyelven köszöntötte Róbert R. Hyde-t, aki előadásában kifejtette, hogy a XVIII. század vé­gén és a XIX. század elején lezajlott ipari for­radalom nemcsak a termelés technikáját változ­tatta meg, hanem a társadalmi strukturát is egé­szen uj ajapokra fektiette. Először Angliában, azr után a kontinensen is egy számban állandóan nö­vekvő ipari munkásosztályt teremtett, amely ter­mészetszerűleg a régi társadalom nagy néprezer­voárjából, a mezőgazdasági lakosságból rekrulá­lódö't. Az igy keletkezett gyáripar a munkást ki­szakította a falunak régi patriarchális közössé­géből, amc]y a beletartozóknak teljes gazdasági és lelki egyensúlyát biztosította, anélkül, hogy ezt mindezideig pótolni tudla volna. — A munkásvédejemnek és a munkásjóléti in­tézményeknek a legfőbb célja az _ mondotta R. Hyde —, hogy a városi munkásságnak megfelelő társadalmi helyzetet biztosítson, a társadalom többi osztályaihoz való viszonyát szilárd alapok­ra helyezze és ezenfelül a munkás és elöljárói, illetve munkaadói között munkatársi viszonyt te­remtsen. A modern szociálpolitika felfogása sze­rint a munkásjóléti intézmények nem lehetnek esetleges függelékei a gyártelepnek, amelyekből a gyár tulajdonosa azt valósit meg, ami neki tet­szik, hanem éppen olyan nélkülözhetetlen és fontos kellékei a termelésnek, mint a gyárépület és a gépei; és egyéb felszerelések. Minél elége­dettebb és minél tanultabb a munkás, a terme­lésnek annál hatékonyabb tényezője. Ebből a szemszögbűi nézve, a munkásjólét termefési té­nyező és a munkaadó számára a legjobb befek­tetés. Reverend Róbert R- Hvde az általános fejte­getések után az angol ipari életből vett példák­kal illusztrálta tételeinek igazságát. Ezzej kap­csolatban különös nyomatékkal mutatott rá az ipari vállalatok és társadalombiztosító intézmé­nyek szempontjából a betegség- és balesetelháritő tevékenység rendkívüli fontosságára. Részletesen ismertette az IncTustrial Welfare Society (az Ipari Jóléti Szövetség) működését, amely célkitűzésében a magyar Népegészségügyi és Munkásvédelmi Sző­ve Sséggel majdnem azonos. Áz angol szövetség működésének különös fontosságot kölcsönöz azon­ban az a körülmény, hogy egészen 1936 decem­berében történt trónralépéséig a jelenlegi angol király, akkor még yorki herceg, volt az elnöke. Jelenleg a kiráiv az egyesület védnöki tisztét tölti be. AZ utolsó évek folyamán a szövetség küjönös nagv eredményeket éri el a higiénikus munkás­lakások építése terén. A mindvégig érdekes előadást, amelyet dr. Szántó Jolán teljes hüségget tolmácsolt, a meg­jelentek hosszantartó tepssal köszönték meg. Ró­bert R. Hyde és a többi vendégek tiszteletérc este az ujszegedi kendergyár vacsorát adott a Hungária virágokkal diszitett különtermében. A .vacsorán a fővárosi vendégeken kivül résztvetlek Vértes Miksa, dr. Tonelli Sándor a keres­kedelmi kamara, dr. Szekerke Lajos a város képviseletében, valamint Gellér József és W i 1­h e i m Jenő igazgatók feleségeikkel, dr. Rost á s Ilonka gyárgondozónő és Bolgár Károly fő­pénztáros. Vacsora közben Gellér igazgató köszöntötte Rev. Ilydet és a vendégeket. Bejelentette, hogy a gyár szociális berendezéseit a jöyőben állandóan fejleszteni fogják. Rev. Hyde válaszolt az üdvözlésre. Nagy elis­meréssel beszélt a látottakról. Azt hitte, hogy tölo fognak itt tanácsot kérni a munkásjóléti intézmé­nyekre vonatkozólag, de ugy áll a dolog, hogy sok olyant látott itt, ami Angliában is utánzásra ér­demes. Vacsora után alkalmunk volt Rev. Ilyddel be­szélni, aki valósággal áradozva beszélt az ujsze­gedi gyárban látottakról. — Nem túlzás — mondotta —, amikor azf mondom, hogy bizonyos dolgok még a mi gyá­rainkból Is hiányoznak, azokból, amiket Itt lát­tam. Különösen meglepett az, amit a csecsemő­és gyermekvédelem terén a gvár munkásainak nyújt. Olyan áldozatkészséget jelent ez. amely a legnagyobb tiszteletet érdemli. A gyárban kelle­mesen lepett meg az egyes munkahelyiségek szi­nczcsp, amit még sehol sem láttam, de ami feltét­lenül jó hatást gyakorol a munkások idegeire. — Általában milyen tapasztalatokat szerzett főtisztelendő ur Magyarországon? — kérdeztük. — Hat napja tartózkodom Maavarországon — felelte —, de mondhatom, többet láttam és észlel­tem, mint amennyit husz év alatt olvastam hazá­jukról. És nem sablonos udvpriassáa, ha azt mon­dom, hogv el vagyok ragadtatva. Nemcsak a fo­gadtatástól, amiben mindenfelé részem volt, de at­tól is, amit itt tapasztaltam. Elhatároztam, hogv a látottakról nemcsak szűkebb működési köröm­ben. hanem a legszélesebb körben beszámolok. — Ilir szerint a kormányzó urnái is volt ki­hallgatáson? — mondtuk. — Igen, a kormányzó ur kegyes volt fogadni ma délután, ezért is érkeztem kissé megkésve, őfőméltósága élénken érdeklődött aziránt, hogv mit láttam és mi a véleményem a látottakról, de engem a kormányzó ur táiékozottságán kivül fő­leg az lepett meg, hogy miiven nagyszerűen be­szél angolul. Egyáltalán önöknél igen sokan be­szélnek angolul, ami kétségtelepül annak a je'e. hogy rokonszenveznek velünk. Ez a rokonszenv természetesen kölcsönös. Az illusztris vendégek az éjszakát Szegeden töl­tötték, pénteken reggel Szegedről Mezőhegyesre utaznak. Halálos orvvadászat (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökre virradó éjszakán halálos orvvadászat történt Sándorfalván a Pallavicini-féle urada­lomban. A vadőrök a sötétben tettenérték Né­meth János orvvadászt. akit felszólítottak, hogy tegye le a fegyverét és kövesse őket. Né­meth azonban ehelyett hirtelen rájok lőtt. mire a vadőrök viszonozták a tüzelést. Németh el­vágódott, majd néhány pillanat múlva fel­emelkedett és elvánszorgott. A vadőrök hosszú időn keresztül keresték a sebesült embert, do a nagy köd iniatt csak félóra múlva találtaid rá. Ekkor már halott volt. A vadörök, L a c z­kó István és társa ellen megindult az eliárás, kétségtelen azonban, hogy önvédelemből lőtték le Némethet. moívmotovak Szeged — fürdőváros Igen tisztelt Szerkesztőségi A kitűnő szegedi fürdővel kapcsolatban van panaszom. Minden város, ha ilyen fürdője van, igyekszik meg­könnviteni a hozzájutást. Itt azonban keveset törődnek ezzel, különösen hetipiacos napokon egyenesen megközelíthetetlen a fürdő és kör­nyéke. Két sorban állanak a fürdő elölt as» árusok, ember legyen a talpán, aki átjut, néha még a bejáratot is elállják. Nem volna-e le­hetséges, bogy ezeket az árusokat más helyra telepítsék? Ez ellen senkinek sem lehet kifo­gása, hiszen a fürdőépületben nincs üzlet, anyagi károsodás senkit sem érne. De elérhető lenne, a ccl: ne kelljen a gyógyulást keresők­nek burgonyahegyeken keresztülgázolva eljut­ni a fürdőbe. .Tiszteletlel; (aláírás).

Next

/
Thumbnails
Contents