Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-11 / 257. szám

DCLMA Csütörtök, 1937. nov. ti. Politikai napilap XIII. évfolyam 257. sz. Toll és törvény Van vasry tizenöt éve annak, horrv az akkori majryar kormány rend-törvény megalkotásával akart védekezni a felforgató törekvések ellen. Moszkva röpitettc ki akkor a fölforgató törekvéseknek mikrobáit. Á törvényjavaslat elkészült, a törvényből nem lett semmi, a kormány és a hatóságok meggyőződtek arról, hogy elég parancsa, tilalma és büntetése van az életben levő törvényeknek is ahhoz, hogy ha meg akarják őrizni a rendet, akkor azt a hatályos törvény segítségével meg is lehessen védeni. , Nem fejezzük ki magunkat szabatosan, amikor azt mondjuk, hogy a javaslatból nem lett törvény. Mert törvénnyé vált a magyar kormány javaslata, csakhogy nem Magyarorszá g-o n, hanem Romániában és Csehszlovákiában, egyes rendelkezéseit azonban adoptálta az utolsó Pasics-kormány is. A magyar kormány rendtörvényjavaslata volt a jogforrás Bukarest és Prága számára s amit Budapesten megszövegeztek, abból az utódállamokban fontak ostort a — magyar kisebbségek megkorbácsolására. -f Nem tudjuk, törvénnyé fog-e emelkedni az a szöveg, amelyik uj és kivételes bíróságot, rendkívüli birói eljárást s a snjtórendészet szigorított rendelkezéseit igéri, de félünk attól, hogy ha nem is lesz belőle törvény Magyarországon, törvénnyé válhatik Romániában s amit az igazságügyi kormányzat a szélsőségesek fékentartására gondol ki, annak segítségével a magyar kisebbségeket fogják letörni a gyorsan tanulók, minden újítást frissen ellesők ós szorgalmasan utánzók. Mi majd átvészelünk valaKogy ezen a törvényen is, ha a javaslat törvénnyé sulvosodik, elvégre, mint ahogy a parti erődök alkalmazkodnak a hajóágyúk hordképességéhez, éppugy alkalmazkodik — lásd: Ráchel siralma, lásd: A madár fiaihoz, — a toll a törvényhez. Talán csiszoltabbá válik a stilus, hajlékonyabbá a kifejezési mód, halkul majd talán a hangsúly s változik a szavak tempója, de amit a közérdek védelmében s a nemzet szolgálatában a toll, vagy az írógép a nyilvánosság elé akar tárni, az, legfeljebb nem ünnepi beszédek páthoszával, hanem a fülgyónás suttogásával mégis oda fog kerülni. Mi majd átvészelünk ezen a törvényen is. mint ahogy átvészeltünk forradalmakon és kurzusokon s azokon az időkön, amikor centrummá vált a kilengés s államférfiuvá ért a szélsőség, — de mi lesz az elszakított magyarsággal, ha egvszer a példán felbuzdulva helyi viszonyokhoz alkalmazva s helyi erkölccsel ádengve törvénnyé válik majd számukra a budapesti szöveg eltorzitott és fölnagyított tartalma. ' 5 Mintahogy a- jámbor muzulmán minden imájával Mekka felé fordul, nekünk, is mindig az elszakított magyarság felé kell fordulnunk s minden szó kieitése s minden elhatározás foganatosítása előtt gondolnunk kell arra: nchezitjük-e. vagy könnyitiük a kisebbségi sorsba szakadt magyarság keserves életét. Nekünk nemcsak a magunk képére és hasonlatosságára szabad alkotnunk törvényeket s életre hivni intézményeket, arra is ügyelnünk kell, nem lesz-e bilincs mások kezén az. amit mi karperecként veszünk kezünkbe s amivel mi a magunk nyugalmát kívánjuk megszilárdítani, .abból nem lehet-e siralomház s temetői csőnk szegény magyarok számára. Kétarcúnak kell lenni minden magyar szónak és minden magyar cselekvésnek, mert két mértéket kell mindig betöltenie s a magyarság érdekét egyformán kell szivére venni a határon belül és a határon kivül egyaránt. S még ha mi várhatnánk tőle valamit! Elindul a törvényalkotás azzal, hogy megrendszabályozza a szélsőségeseket s el fog jutni oda, hogy e 1 h a 1 k i t j a, vagy elnémítja a szabad magyar*szót. A fölforgatók majd importálják „sajtótermékeiket", a fölforgatóknak lesz szervezetük arra is, hogy f ö 1 d a I a 11 terjesszék mérgező Írásaikat, —hiába szigorítják meg a sajtórendészet büntető tételeit, akik a fölforgatás szolgálatába állnak, azoknqk érdemes lesz vállalni a kockázatot s azok meg fogják találni a módját annak, hogy a törvény hálóin hogyan úszkáljanak keresztül. A törvény, — attól félünk, — inkább azokra fog lesújtani, akik álarc és vértezet nélkül állnak ki hajthatatlan meggyőződésük parancsából s akik, amikor lelkük szerint az országnak és a jövendőnek tesznek szolgálatot, nem is veszik számba, eszükbe sem jut, hogy a szélsőségesek és fölforgatók megfékezésére hozott törvényes rendelkezéseket más felfogás, más gondolkodásmód, más vérmérséklet az ö mellüknek is tudja majd szegezni. Csöndesebb és gyávább lesz a magyar élet, halkabb lesz minden kiejtett sző s óvatosabb minden leirt betű, csak a szélsőségesek földalatti frontján lesz élénkebb a nyüzsgés s a röpiratok importja .lendül majd fel. Minél csendesebbre kell majd a védekezés szavait fogni, annál lármásabbak ős vakmerőbbek lehetnek majd a támadók. A törvény súlyát jobban fogják érezni a rend .amatőr védelmezői, mint a hivatásos fölfor* gatók. Attól félünk, hogy ez a törvényjavaslat nem odasújt, ahová céloz és nem odatalál, ahová ütni akar. Izgalmas interpellációt nap Fábián Béla ujabb interpellációja a köztisztviselők fizetésemeléséről — Rupert Rezső izgalmas jelenelek között lette szóvá a vasárnapi lömegrazziát — Széli József belügyminiszter válaszában ki felen" lelte, Hogy szabálytalanság nem történt, a jogrendet és a közbiztonságot biztosítani iogfa Budapest, november 10. A képviselőház szerdán folytatta a tűzharcos javaslat tárgyalását, majd több érdekes interpellációt mondottak el. A tűzharcos vita első szónoka I. á zár Imre volt, aki arról beszélt, hogy a hadviseltek 80 százaléka a földművestársadalomból kerül ki, mégis mellőzik őket, nem jutnak előnyhöz és a háborús pótlékot sem kapják meg. Nem akar általánosítani, de megállapítja, hogv a háborúban egyes tisztek nem becsülték meg eléggé a legénységet. Gróf T a k á c. li-T o 1 v a y József: Ezek nem magyar tisztek voltak! L á z á r Imre hangsúlyozta, hogy módosítani kell a törvénv javaslatot és feltétlenül indokolt lenne a háborús pótlék folyósítása. Csi k József: Az egész világ elismeri a magyar katona hősiességét. Kérte, állítsák viszsza a hadmentességi adót és ebből lámo.gassák a tűzharcosokat. Ezután áttértek az interpellációkra. A n d a h á z i-K a s n y a Béla interpellált elsőnek az iparügyi miniszterhez a Hutter és Lever szappangyár és érdektársainak a hazai szanpangyártás és nyersanyagbeszerzés körüli szerepe tárgyában. A cég egy kivételével összevásárolta az összes olajgyárakat és igy csak azok gyárthatnak szappant, akiknek engedélyt ad. Az iparügyi minisztérium nemzeti aiándékot adott ennek a két vállalatnak. Mi birla rá a minisztert, hogy cay idegen cégnek ilven nemzeti ajándékot adjon? Kérdi- a minisztert, mi az oka annak, hogv ez a külföldi érdekeltség a magyar termelés rovására olyan monopoliszlikus helvzetel tudott biztosítani magának, amit sehől a világon el nem érhetne. And ah á zy-K a sny a Béla második interpellációiéban előadta, hogv a Hutter és Lever elvállalta a lenmantcrmetest. de annvi lenmagot sem termelt, amennyi egy kanári madárnak elég lett volna. Kéri a tisztességtelen, verseny kiküszöbölését. Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszában sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Andaházy-Kasnya két nagy ipari csoport veszekedését közérdek cimén a képviselőház elé hozta. Visszautasítja azt az állítást, mintha az iparügyi minisztérium bármely szerve nem a közérdeket, hanem a nagyipar érdekeit tartaná szem előtt. Nem tanúsított kariellenes magatartást, beszédeiben mindig megmondotta, hogv a gazdasági életben a kartellszervezkedésnek is megvan a jogosultsága, az államnak az a feladata, liogv őrködjék a természetes folyamat fölött és hallassa tiltakozó szavát, ha az ilyen gazdasági szervezkedések ki akarják használni a helyzetet. Kijelenti még, hogy a kispolgár jól fejfogott érdekeinek szem elölt tartásával fog a jövőben is eljárni ebben a kérdésben. Z s i t v a y Tibor a kecskeméti teher- '<'% személypályaudvar korszerű rendezése tárgyában interpellált s rámutatott arra, hogy! Kecskemét városa ötven éve sürgeti apályaud-; var rendezését, ami idegenforgalmi szempontból is fontos. B o r n e m i s z a Géza iparügyi miniszter válaszában bejelentette, hogy hajlandó erre « célra a jövő cvi költségvetésben 180 ezer pengői beállítani. Ezután Fabinvi Tihamér pénzügyminiszter Pclro Kálmán interpellációjára válaszolva, közölte, hogy a hegyvidéki minőségi borok értékesítése érdekében hajlandó belföldön és külföldön megindítandó propagandát pénzügyileg is alátámasztani. Bejelentette még a miniszter, liogv a szesztörvényjavaslatot még ebben az évben beterjeszti. Gróf Feste l'i ch Sándor interpellációjában kérdést intézett a kormányhoz, hogy mikor hailandó a Franco-kormányt elismerni.-, m