Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-06 / 253. szám

Szombat," 1937. november DÉL MAGYAR ORSZÁG 3 Hatvanezer adózót irnak össze Szegeden (X Délmagyarország munkatársától.) Minden évben rendszerint november elején kezdődik Szegeden az adóalanyok összeírása. A jövő évre szóló adóösszeirást tegnap már megkezdték a városban, a városi adóhivatal megbízottai ház­ról-házra járva osztják szét' az adóösszeirási la­pokat, amelyeket a felek három nap alatt kötele­sek kitölteni. AZ összeirási ivet minden családfőnek, min­denegyes önálló keresettel biró családtagnak, mindén albérlőnek és végiij minden jogi sze­mélynek külön kell kitölteni. Az ivet a lakóhelyen kivül az üzjet, műhely, raktár, telep, iroda, ren­delő hejyén, illetőleg minden olyan helyen külön is ki kell tölteni, ahol az adózónak jövedelemfor­rása van. Akkor is ki kell állítani külön össze­irási ivet, ha az illetőnek ugyanabban a kerü­letben van a lakóhelye, ahol az üzlete, vagy a műhelye. Az összeirási lapnak 35 kérdésére kell felel­nie az adózónak. A háztulajdonos adózónak fel kell soroljnia, hogy a házingatlana milyen anyagból épült, milyen karban van az épület, milyen anyag a tetőzete és hány kémény van a házon. Fe] kelt sorolnia az alkamazoltak beosz­tását, nevüket és születési évüket is. A városi adózókkal együtt megkezdődött a ta­nyai adófizetők összeírása is. Szegeden hozzáve­tőleges szamitás szerint 60.000 az adófizetők szá­ma és ennek a nagy adózótömegnek az összeírása több hete* vesz igénybe. Előreláthatólag novem­ber közepére készülnek el az összeírás első részé­vel, akkor a még hiányzó adatokat pótolják, ugy, hogy november harmadik hetében lesz készen az adóösszeirás. Ezután még hátra van a nagyobb munka: az adóhivatalban dolgozzák fel az ósz­szeirás adatai!. „A tűzharcos javaslatnál sokkal többet kellene adni a világháború katonáinak" Ellenzéki felszólalások a Ház péníeki vitájában — „Mindenki számára adják meg a magyar állampolgárságod, aki egy ével a fronton löiiöl." . Budapest, november 5. A tűzharcos törvény­javaslat vitáját folytatta pénteken a képvise­lőház változatlan érdeklődés mellett. Fábián Béla volt az első szónok. Annak ellenére, hogy egyetért a javaslat rendelkezé­seivel, nem fogadja el, mert nem elég az, amit a javaslat ad. Az ország mai pénziigvi helyze­tében is sokkal többet kellene juttatni a világ­háború katonáinak. Nem privilégiumot kivan­nak a tűzharcosok, hanem azt kívánják joggal, hogv nc kezeljék őket másodsztályu polgá­rokként. Nemcsak erkölcsi, de anvagi segít­se gre is szükségük van a tűzharcosoknak, Szent-Györgyi professzor, amikor a ('.-vitamint fejfedezte, nem gon­dolt arra, hogy Nobel-dijat kap ós a hatalmas erkölcsi sikeren kivül anyagi előnyökhöz is jut. ,A vitézek nem azért harcol­tak a háborúban, hogy később vitézi telekhez jussanak. Miért éppen a frontharcos legyen az, akitől még a vitézségi érempótdijat is meg­vonják. — Kövelelem a kormánv lói, — folytatta Fá­bián —, hogv a vitézségi érempótdiiakat fi­zesse meg. Hangoztatta ezután Fábián, hogy minden frontharcost fel kell jogosítani ünne­pélyes alkalmakkor az egyenruha viselésére. A frontharcosok nem viselik a frontharcos egyen­ruhát, de viselik mindenféle alakulatok olvan alkalmakkor, amikor a törvényes rendeletek értelmében még akkor sem szabadna viselni katonai egyenruhát, ha annak viselésére iogo­sült lenne. A miniszter ur a bizottsági ülésen azt mondotta, hogy katonai egyenruhában senkinek sem szabad politizálnia. De ha valaki mégis ezt teszi és nem szereznek vele szemben érvényt a törvény erejé­nek, akkor ez destruálja a törvény erejét. Belvárost Mosel Ma és mindennap ' A szezon első nagy francia filmje! A néma v*r Történet a lengyel szabadságharc idejéből, mszereplő :ANNABELLA. 5,7,9. Sxécpeityt Most Ma nagy premier I A leer.'írvobb sikerű magyar film! 12<2-as tempó Murdthy, Básty, Kabos, Vizváry, stb. 5, 7, 9 Javasolta végül, hogy minden tűzharcost, aki Nagymagyarország területén születelt és 1920. óla Magyarország területén lakik, ma­gyar állampolgárnak kezeljenek. Rőder Vilmos honvédelmi miniszter állt fel ezután szólásra, Fábián Béla beszédé­nek arra a részére válaszolt, amelyben Fá­bián kijelentette, hogy ha, a tűzharcosok iga­zukat az uccán keresték volna, többhöz jutot­tak volna. — A tűzharcos eszmével teljesen összeférhe­tetlennek tartanám — mondotta — a gondola­tot is, hogy a tűzharcos ezt az eszmét az uc­cára vigye. Olyan tömeg nincs, amely a honvé­delmi minisztérium előtt tőlem azt kényszerí­tené ki, amit nem tudok, vagy nem lehet meg­valósítani. Azért jelentem ezt ki, nehogy va­laki a képviselő ur kijelentését máskép értel­mezze. Fábián Béla válaszolt a honvédelmi mi­niszter szavaira: Nem azt mondotta, hogy a frontharcosok menjenek ki az uccára és olt próbálják követeléseiket érvényesíteni, hanem azt. hogv a frontharcosok követeléseit nem szabad elmellőzni azért, inert a frontharcosok nem mennek ki az uccára. örül, hogy minisz­teri székből ilyen kiielentés elhangzott. Tóth András volt a következő felszólaló, aki derültséget váltott ki azzal a megjegyzésé­vel, hogv Fábián Bélának, aki a tartalékos tisztek közül elsőnek került be a kénviselőház­ba. meg kellett volna győznie az akkori képvi­selőház tagjait a frontharcosok ügyéről. A kbn­szolidáeió évei alatt elfelejtettek gondoskodni a frontharcosokról. R a s s a y Károly a jobboktol felé mutat: Arra lessék ezt mondani, nem nekünk. Huszonhat óta Gömbös Gyula volt a honvédelmi minisz­ter. T ó t h András: Én az 1920—35. év közötti id«r51 beszélek. Rassay a néma kormánvnárt felé: önök­nek kellene megvédeni a múltot, nem nekem, mert. én ellenzékben voltam akkor is. Az urak csak az ui ezredévtől számitiák az időt... Tóth András határozati javaslatban kérte, hogv a 10 millió pengős alaptőkét meghaladó vállalatok tűzharcos alkalmazottakat csak fe­gyelmi uton bocsáIhassanak el. Pcyer Károly arról beszélt, hogy az össze­omlás után a szervezett munkásság élete koc­káztatásával védte a pályaudvarokat a faluról jövő fosztogatók ellen. Festetics Sándor, aki hadügyminiszter volt akkor, felelhet ezekre a kérdésekre. — A frontharcosok mellett • nreg kell emlékezni az asszonyok­ról is, akik a háború alatt éjjel* nappal dolgoztak, hogy éhező gyermekeiknek kenyeret adhassa­nak. Felhívta a kormányt, hogy a világháború ka­tonái által jegyzett hadikölcsönök kárpótlásá­ról gondoskodjék. Magyar állampolgárságot kér mindenki számára, aki a háborúban egy évet a fronton töltött. Kifogásolta, hogy katona nem vehet el zsidólánvt feleségül akkor sem, ha kikeresztelkedett. Ez igazságtalan, mert Magvarországon törvényes jogegyenlőség van. K ő József elismeri, hogy a javaslat nem nyuit elég segítséget a háború hőseinek, de mindenesetre ióindulatu és megadja mindazt, amit az ország mai helvzete megenged. A vitát kedden folytatják. Gewsr ismét bejegyezte revíziós javaslatát London, november 5- Az alsóház naplóiában ismét megjelent Sir Róbert Goowernek, az alsóház középeurópai csoportja elnökének is­mert javaslata, amely a trianoni szerződés olvan felülvizsgálatát sürgeti, amélv követ­keztében a magyar királyság kanja vissza a ré­gi, lényegileg magyar területeit. A javaslat ujabb bevezetése régi angol parlamenti gya­korlat tett szükségessé, amely szerint a Ház által nem -tárgyalt javaslatokat az uj ülésszak kezdetén ismét he kell jegyezni. A javaslatot Sir Róbert Goweren kívül Sir Thomas M o o r c Mabane és még többen irták alá. —ooo— Előkészületek a kamarai választásokra A kisemberek képviselete > 1 (A Délmagyarország munkatársától.) A kereske­delmi és iparkamara választási frontján a legutób­bi napokban megélénkült a helyzet. A kereskedők­nél a négy kúriában minden bizonnyal egyhangú lesz a választás, ellenben az első ku iában két lista jelöltjei indulnak. Pár nappal ezelőtt hatá­rozta el az ószerkereskedők és a piaci árusok egyik csoportja, hogy külön listát állit, a lista szé'es körben keltett érdeklődést. Ennek a listá­nak a következők a jelöltjei: Iritz Béla, Orbán Sándor, Pirrich János és Urbán József, mint ren­des tagok, a póttagok pedig a következők: Csurgó István, Fischer Gyula, Filipov Péter és Pappál István. Az uj listára néhány nappal ezelőtt kezdték gyűjteni az ajánlásokat, eddig SZdz körül van az aláírások száma. Az uj listáról Iritz Béla fakeres­kedö, kamarai tag a következőket mondotta: — Felkérésre vállaltuk a jelöltséget és mdl­után meggyőződtünk arról, hogy a kisemberek szé'.es tömegének birjuk a bizalmát, bele is me­gyünk a választási küzdelembe. A lista jelöltjei kivétet nélkül kisemberek, akik- saját magukon keresztül ismerik és érzik a kisemberek minden baját, gondját. Az én eddigi működésem is nyitott könyv. A törvényhatósági bizottságban öt éven át, a kamarában pedig az elmúlt hat esztendő során mindenkor a kisemberek érdekében foglaltam ál­lást, anyagi e'őnyt pedig sohasem kerestem a magam számára. Indítványaim mindenkor a kis­emberek céljait szolgálták. Legutóbb a Kereske­dők Szövetségében javasoltam, hogy az elszegé­nyedett kereskedők számára állítsák fel az aggok házát. Ez az akció azóta országos visszhangot kellett. Követeltem a kamarában a mértékhitele­sitési dijak lényeges redukálását, továbbá állást foglaltam annak érdekében, hogy a kiskereskedő és kisiparos hadikölcsönne.t fizethesse hátralékos közadótartozását. Ez csak néhá/iy, hirtelenében felsorolt akció, de sohasem szűntem meg a kis­emberek érdekében dolgozni. Nem a magam ér­dekében kívánok újból a kamara tagja lenni, ha­nem azért, hogy tovább dolgozhassam a kisem­berekért. Ugyanez a szempont vezeti a listánk többi jelöltjeit is.

Next

/
Thumbnails
Contents