Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-30 / 273. szám

14 560S DÉLMAGYARORSZAG Vasárnap, 1937. december 5. 1 • munkával és jóakarattal szivesen támogatja a hitelszervezeteket nehéz munkájában. Bernáfh Sándor lelkes éljenzés közben jelentette be, hogy a bajai törvényszék Pécs helyett inkább a szegedi táblához kiván csatlakozni, erre nézve hivatalos részről is megindultak az előkészületek. Sürgette még a Horthy Miklós jubileumi útnak — amely Szegedet Bajával összeköti — a kívánalmaknak megfelelő kiszélesítését. Hegedűs Lóránt beszéde Hegedűs Lóránt, a TÉBE elnöke ugy a hatóságoknak, mint a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ képviselőinek köszönetet mondott megjelenésükért. — Egy éviized előtt — folytatta — a hatóságok méj óvatosan kerülték a TÉBE vidéki gyűlései', mert vagy nem tulajdonítottak azoknak fontosságot, vagy attól féltek, hogy a pénzintézetek szervezkedése által a gazdasági élet más tényezőivel jönnek ellenkezésbe. Ugy látszik, egy nehéz agrárválságra volt szűkség abból a célból, hogy a magyar közvélemény megismerje, hogy a hitelélet és az agrártársadalom érdekei mennyire össze vannak forrva és egyiknek bukása a másiknak a bukását is jelenti. Ezért különös jelentősége van annak, hogy az Alföld nagy metropolisában most egybegyűltek az ország hilelé'eié ek öszszc3 tényezői, hogy itt dokumentálják egy nagy válság tanulságai alapján a hitelszer evezet fontosságát az összes többi foglalkozási ágra nézve, — Valóban büszkeséggel kell megállapítani — folytatta — nehéz küzdelmek és annyi félreértés után, hogy a kormány óvatos politikája melleit a három tényezőnek, a Nemzeti Banknak, a Pénzintézeti Központnak és a TÉBE-nek önzetlen együttműködése folytán, anélkül úszta meg, példátlanul egész Európában, a magyar hitelélet a nehéz esztendőket, hogy mint külföldön, az államnak, vagyis az adózóknák százmillióiba került volna. Természetes, hogy e válság nehéz áldozatokat követelt, de ezeket szívós együttműködéssel legyőztük. A válság azonban alkalmas volt arra is — és ennek kinyilatkoztatása a szegcdi tanácskozások főtárgya —, hogy ország világ előtt megerősítse a gazdasági érdekképviseleteknek közös frontját, másrészt pedig a magyar hitelélet most kezdődő évtizedére kitűzze a jövő feladatait. — Amint száz esztendővel ezelőtt gróf Széchenyi István, a Hitel szerzője, a hitelnek azért tulajdonított nagy fontosságot, mert ezáltal remélhette, hogy Magyarország ipart kap, azonképpen most a világháború és az elmúlt válság tanulsága gyanánt az egész magyar hitelszervezetnek azt a nagy célt kell maga elé tűznie, hogy minden rendelkezésre álló tökével segítsen az ország szegény zsellérlakossdgából százezreket önálló kisgazdákká felemeim. Ha a politikai világ tudomást vesz arról, hogy ezt a hatalmas nemzeti célt csak a magyar takarékpénztárak és bankok által lehet elérni, akkor kétségtelenül el fognak mulni azok a támadások, amelyek egyes szélsőséges irányok részéről az ingó tőkét még ma is érik, holott az ingó tőke minden leromlása a magántulajdonon nyugvó egész társadalmi rendre nézve végzetes lehet. Kozma Ferenc előadása a trianoni Délvidék problémáiról Kozma Ferenc kormányfőtanácsos, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója, a TÉBE délkeleti körzetének elnöke tartott ezután nagy érdeklődéssel kisért nagyvonalú előadást. — Az a magyar agrárpolitikus — talán ujból egv Darányi — lesz a Trianoni Délvidék és a Magyar Alföld legnagyobb jótevője, aki a magyar föld, a magyar nép, a mezőgazdasági termelés mélységes szeretetétől áthatva — az ősi magyar néplélekkel összeolvadva — megindítja és sikerrel lefolytatja a harcot az alföldi magyar nép igazi agrár neveléséért, a mezőgazdasági termények és munka jobb értékesítéséért, a magyar nép jövedelmének ts igy jobb boldogulásának a fokozásáért, ezen nagy célok érdekében főként a mostani tanyarendszer átalakításáért. A mostani tanyarendszer a hiányos közigazgatást, a hiányos egészségügyi cs népnevelési szolgálatot, a kezdetleges nivón álló állattenyésztést, mezőgazdasági termelést, a gyenge értékesítést, a mezőgazdasági lakosság jobb boldogulását szolgáló gazdasági, szociális és kulturális intézmények hiányát, a megváltozott gazdasági helyzethez való alkalmazkodási képesség és az alföldi magyar nép gazdasági és kulturközössége kiépítésének, erkölcsi és anyagi felemelkedésének lehetetlenségét jelenti. A zárt tanyakö/ség a megváltozott gazdaság? helyzethez való alkalmazkodást, a több, jobb termelést és jobb értékesítést, az egészséges, szép házakat, jó istállókat. törzskönyvezett állatállománvt, a mezőgazdák életérdekeit szolgáló kulturális gazdasági és szociális intézményeket, a jobb közigazgatást, a jobb egészségügyi és népnevelési szolgálatot, vagyis az alföldi magyar nép kulturális, erkölcsi és anyagi felemelkedésének lehelőségét jelenti. •— Egv ilven nagyvonalú átalakulás a Trianoni Délvidéken cs a magyar Alföldön minden meglévő magyar városnak is elsőrendű érdeke, mert a zárt tanyaközségek kifejlődése nagy gazdasági lehetőségeket, a kultura fejlődése és népünk életnívójának emelése az emberi igények emelkedését és minden vonatkozásban emelkedő forgalmat jelent. — A délvidék ipara— most nem beszélek a kisiparról — a trianoni országbatár miatt lehetetlen helyzetbe került. A drága szenet több, mint 200 km. távolságból, drága vasúti tarifa mellett — a természetes déli vásárló piacok elvesztése miatt — északra, keletre, vagy a Dunántúlra kell eladni s a versenyt a sokkal jobban fekvő, iparilag is jobban berendezett, a főváros minden előnyét élvező budapesti iparral felvenni. A délvidéki ipar exísztenciális érdeke annak komoly alátámasztása vasúti tarifális kedvezményekkel, a közszá'litások ideiuttatásával s a déli határok mielőbbi megnyitásával. — Az alföldi tanyarendszer igénytelen világában keletkezett és fennálló városok kereskedelmének iobb boldogulása Budapest hatalmas versenye, a közvetlen szomszédságban levő és sororrroőkkal elzárt déli határok miatt alig képzelhető el. A délvidéki kereskedelem legnagvobbérdeke: — folytatta Kozma — T. a déli szomszéd államokkal való gazdasági mefegvezés, 2. a minden téren való decentralizáció, 3. a tiszai és marosi hajózás Problémáinak megoldása, 4. a Gvulától Baiáig teriedö Trianoni Délvidék közlekedésének ke lel-nyugati iránvban való átszervezése, Baján keresztül a Dunántnllal való vasúti személv és áruforgalom kiénitése, 5. ezen délvidéki országrész igf>zsáeü"vi és közigazgatási beosztásának megváltoztatása. — A decentralizáció alalt értem' a mai fránvított gazdasági rendszerben a Külkereskedelmi Hivatal decentralizáció ?áf, a Nemzeti Bank d-lvidáki fiók?ainak nagyobb puvoárral való ellátását az import és az export ügyeinek gyors elintézése érdekében, továbbá uj ipartelepek idetelepülése érdekében megfelelő előnyök és feltételek nyújtását. A délvidéki városok gazdasági élete igazán csak akkor fejlődhet ki, ha a gazdasági tevékenység nyugatra a Dunántullal, délre pedig déli szomszédainkkal megindulhat s ha ezen közös nagy célkitűzés érdekében a Trianoni Délvidék városai, társadalmi és gáz* dasági szervezetei megértéssel összefognak. A délvidéki hitelszervezet érdeke kívánsága és T.'A tőkeképződés összes akadályainak lebontása és az, hogy az itt képződött tőkék semmiféle formában se vonassanak el innen, hanem az itteni mezőgazdaság, ipar és kereskedelem exísztenciális érdekeinek szolgálatába állíttassanak, 2. valami módon kártalanítás azokért a sulvos áldozatokért és veszteségekért, amelyeket a Hinterland elvesztése és a különféle kormányintézkedések mialt a délvidéki hitclszcrvezetnek el kell szenvednie. — Ezekben nagy vonásokban a nagy problémákra kívántam a délvidéki gazdasági értekezlet figyelmét felhívni. Boldog lennék, ha egy részletesen kidolgozandó programm megvalósítására — a megértés és az összefogás szellemében — egy akcióra képes Délvidéki Gazdasági Blokk alakulna, amely a Délvidék népéért, annak ifjúságáért és egv szebb magyar jövő előkészítéséért komolyan cselekedne. — A Nemzeti Bank elnöke, Imr'édy (őexcellenciája, a bank februári közgyűlésén hangsúlyozottan mutatott rá a politikai, társadalmi és gazdasági egyensulv fontosságára, arra. hogy az ország gazdasági, szociális és politikai egyensúlya a vidéki lakosság sorsával van összekötve és bogv népünk műveltségének emelése, a tőkeellátást középpontjában álló hitelszervezet megerősödése nagv nemzeti érdek. Én — látva a főváros és a vidék közöl ti nagy különbséget — Imrédv őexcellenciája által a legszebb magyar gazdasági templombari hirdetett igéknek vagvok állandó szószólója és magvar szivem minden meleg érzésével, lelkem minden sóvárgásával kérem a főváros es a vidék minden megértő és jóakaratú emberének támogatását. Pósch Gyutá a pénzintézetek szerepéről — X pénzintézetek célja legnagyobb általános* ságban: a pénztőke forgalmának közvetítése, vagyis összegyűjtése a takarékoskodóik oldalán éa eljuttatása a vállalkozók oldalára — mondotta. Érdekes megfigyelni, hogy a pénzintézeteknek ezt a szerepét, amelyről az itt jelenlevők jól tudják, hogy egy civilizált ország életében nélkülözhetetlen s mégis lebecsülik azok, akik kevéssé értenek a dologhoz. Úgyszólván mindenütt, ahol népboldogitók, vagy népbolonditók radikális változtatások árán Ígérik valamely ország lakosságának at viszonyok jobbrafordulását, programjukban benne találjuk a pénzintézeteknek legalább is megrendszabályozását, de sokszor azok szocializálásán vagy akár eltörlését is. Az orosz kommunisták megkísérelték a bankok nélküli gazdálkodást, Németországban jelszó volt a „kamatrabszolgaság letörése," a bankok szocializálása pedig még az angol Labour-Party programjának is egyik pontja. A kijózanodás természetesen nagyon gyorsan ba szokott következni, mihelyt a gyakorlatban megkísérlik a pénzintézetek nélkül, vagy a szocializált: pénzintézetekkel való gazdálkodást és például Németországban jól tudjuk, hogy az állam a válság idejében megszerzett bankrészvényeket készséggel bocsátja vissza a magántökének, jeléül annak, hogy a pénzintézetek szerepe egy ország gazdaság1 életében nem olyan szerep, amelyet nélkülözni vagy pedig bürokratikus sémák szerint lehetne betölteni, hanem mindaddig, amig a magángazdaság clúi alapján állunk, okvetlenül szükség van magánpénzinléze- , t rkre. Mihelyt felismerjük, hogy ml pénzintézetek az ország szervezetének olyan önálló részei vagyunk", amelynek eredményes munkásságára a közösségnek feltétlen szüksége van, ezzel adva van főcélunk is, nevezetesen ezt a szerepet minél tökéletesebben és az ország javára betölteni. Ha egy pénzintézeti vezető el tudja érni azf, hogy a belevő közönség bizalommal viseltetik in-j