Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-24 / 268. szám

Szerda, 193". november 24. oelmagyarorszao 5 Izgalmas jelenetek egy 260 pengős per tárgyalásán a járásbíróságon Tárgyalás közben összeesett egy nyugalmazott főkalauz felesége Harc a tengeren Scholtz András, a kormányzó parancsórtiszl­jének előadása (A Délmagyarorszdg munkatársát öt.) Kedden este a Korzó Mozi nézőtere teljesen megtelt ab­ból az alkalomból, bogy Scholtz András foiyam­őrkapitány, a kormányzó személyi parancsőrtiszt­je tartott előadást „Harc a tengeren" cimmel. Az előadást a szegedi helyőrségi tiszti kaszinó rendezte cs azon megjelent a vegyesdandár tiszti küldöttségének élén vitéz Méreg László tábornok, vegyesdandárparancsnok, a tiszti kaszinó veze­tősége, a repülőtisztek, számos katonai alakulat lisztjei cs a Szegeden é[ő volt tengerészek nagy­számban. A közönség sorában helyet foglalt dr. Gelei József egyetemi rektor, több egyetemi ta­nár, dr. Szcpessy Aladár pénzügyigazgató és még számosan. Scholtz András folyamőrkapitány előadása tlöü SiUeg .Antal tábornok, a szegedi tiszti kaszinó elnöke mondott rövid bevezető beszédet, majd Scholtz András tartotta meg mindvégig érdekes és kitűnő tengerészre valló előadását. Visszanyúlt előadásában á tengerészet őskorára, amikor még négyszáz evvel ezelőtt tengerészeiről beszélni sem lehetett, hanem a hajósnépek bizonyos fe­gyelmezett csoportja alkotta a tengeri erőt. Is­mertette a lepantói tengeri csatát, az első olvan tengeri ütközetet, amely a történelemben jelentős szerepre tett szert. A továbbiakban a későbbi századok tengeri harcait, egyes nemzetek tengeri erejének alapjait ismertette, niajd' hosszasabban időzött annál a jelentős ténvnél, hogy az Osztrák —Magyar Monarchia megalapította tengeri flot­táját. Kifejtette Scholtz folyamőrkapitány, hogy a monarchia flottája apg 150 éves múltra nézhetett vissza, de a világháború alatt mégis igen nagy eredményeket ért el. Foglalkozott ezután a tengeri hatalmak világ­háborús ténykedéseivel, nagy érdeklődést keltöen ismertette a skagerruki tengeri ütközetet, amely a világháború legnagyobb tengeri csatája volt. A hires otrantói ülközcl is megelevenedett az elő­adás hallgatósága előtt, a No varr a hősies küz­delmét is részletesen ismertette a tengerész szak­szerűségével az előadó. Ezzel kapcsolatban rá­mutatott arra a hősies önfeláldozásra, amely jel­lemezte az otrantói ütközet során Ilortby Miklós kormányzót, a Novarra parancsnokát, aki ezzel az önfeláldozással eldöntötte a nagy tengeri küz­delem kimenetelét. A világháború tengeri küzdelmének több, fon­tos mozzanatát elevenítette még fe] Scholtz fo­lyamőrkapitány, aki több mint kétórás előadása végén érdekes fimfelvételekben mutatta be a nagyhatalmak tengerihaderejét és ez.zel betekin­tést engedett a nagyhatalmak tengeri politikájába és a flottájukkal kapcsolatos terveibe. A mindvégig érdekes és a nagyközönség szár­mára megkapó e|őadást Sillcv tábornok köszönte meg a kitűnő előadónak. PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT, IZVSia. «*tOHIC! és KISS UCCA SAROK FÉRFIDIVAT: Férfi bolvhos téli sokni 88 fill. „Derby" férfi sokni 88 fill. Férfi nadrágtartó 88 fill. Flanell férfi sapka -/8 'ill. Divat műselyem nyakkendő 98 fill Férfi téli bordás harisnya P 1.5S Férfi szövet sapka P 1.78 Belülbolvhos zippzáras fér!" '.;-..« P 2.68 Pör férfi sapka P 3.48 Férfi klott ernvő P 4.68 NÖI DIVAT: Nanszu melltartó 68 fill. öves brokát női harisnya'.irtó 98 fill. Gcorgette kendő 98 fill. Bordás la. női harisnya 98 fill. Svain női sanka szines P 1.08 Svájci nöi nadrág l-es P 1.48 Musslin kendő P 1.48 Háromsarkos gyapjú női sál P 1.48 Müselvem krepdesin háromsarkos nöi sál F 1.98 Atlaszcsikoc bundabolvhos nöi nad­rág kishibás P í-98 Lehelet fátyol műselyem harisnya kishibás' P 1-98 f.t Délmagyarország munkatársától.) Izgalmas jejenctek játszódlak le kedden délelőtt egy polgári per tárgyalásán dr. Pulnokij járasbiró szobájá­ban. A Hermes áruhitel közvetítő iroda bepörölte 2li0 pengős váltótartozásért Nagy János nyugal­mazott főkalauzt és feleségét. A követelés furcsa módon született meg. Nagy János és felesége in­gatlant akart, venni, Szalay Mihály közvetítette volna a vételt, de nem jött létre, mert Nagyék a vételtől elálló.tak. Szalay azonban 200 pengős jutalékát követelte, Nagyék nem tudtak fizetni, mert nem volt pénzük. Szalay ekkor állítólag azt tanácsojta volna Nagyéknak, hogy vegyenek igénybe Hermes-utalványt és azzal fizessék ki őt. Az ingatlaniroda és a közvetitő-iroda ugyanis egy helyiségben volt és igy a dolog lebonyolítása annál egyszerűbb volt. Szalay azonban utalvány­ban nem volt hajlandó ejfogadni annyit, mint készpénzben és ezért azt kérte Nagyéktól, hogy neki 250 pengő értékű, egy emberének pedig 50 pengő értékű jegyet adjon. Ez meg is történt, a közvetitő-iroda a követelés fedezésére vállát vett Nagyóktól. Nagyék fizetgettek egy darabig, letörlcsz­tettek 40 pengőt, akkor megakadtak, mert nem volt pénzük. A Ilermes-iroda erre pert indított ellenük és miután váltótartozásról volt szó, egy­Két elftadás a pedagógusok tovább­képző tanfolyamán Dr. Mester János az olasz nevelésügyről, dr. Dcér József Szent István politikájáról A szegedi pedagógusok továbbképző tanfolya­mának ötödik előadási délutánján kedden nagy­számú hallgatóság előtt tartotta meg előadását dr. Mestc r János egyetemi tanár Olaszország nevelésügyéről. Olaszország világhatalommá emel­kedésének főtényezöjc a gyorsan, erélyesen vég­rehajtott közoktatásügyi reform — mondotta —, melyet Gentile.és Mussolini terveztek és azonnal életbe léptettek. Az egészet áthatja a régi Róma nagyságának és az uj Olaszország szellemi pri­mátusának gondolata. Gentile törvényalkotásában két elvet tartott szem előtt: 1. az iskola az állam élő szerve; 2. több szabadságot kell adnunk a ta­nárnak és tanulónak, de csak akkor, ha vérükbe ment át, hogy az igazi szabadság nem más, mint a teljes felelősség. Képekkel kisérvc mutatta be az előadó, hogy miképen valósulnak meg ezek az elvek, milyen élet folyik az olasz óvódákban és elemi iskolákban. A tapssal fogadott előadás után dr. Deér Jó­zsef egyetemi tanár tartotta meg folytatólagos előadását Szent Istvánról. Beszélt Szent István politikai felfogásáról, amely teljesen az egy­kori! Nyugat hatását mutatja. Szent István ke­resztény állama azonban magyar jellegű is, ben­ne a nyugati keresztény eszmék ősi népi hagyo­mányokkal találkoznak. Mikor István gyengének és törékenynek mondja az egynyelvű és egyerköl­csü országot, akkor nemcsak nz ő korában eurő­paszerte elteriedt Róma-eszmét szólaltalja meg, mely nz újjászületett keresztény impériurnban látta faji és nyelvi sokféleség összefogó keretét, hanem annak az ősi magvar felfogásnak is kife­jezést ad, mely a nép és nz ország egységét a di­nasztikus vezetésben, nem pedig az egvnyelvü­ségben kívánta megvalósítani. Az első királv ál­lamfelfogása teljes ellentéte volt annak az ideoló­giának. mely a pogány törzsek szövetségét átha­totta. Szent Istvánnak a pogány törzseken való győzelme készítette elő az uj magyar államnak az impérium cliristíatium-ba való befogadását, mely a koronaküldésben jutott kifejezésre. A ko­rona felhatalmazást jelentett a császár és a pápa részéről a magvar királyság és a magyar egv­ház megszervezésért. István ebben a szervező munkájában a régi születési jogok mellőzésével egy oiv társadalmi rendet hívott életre, melvet a keresztényi követelmények hatottak át. István né­pét saját szokásjoga szerint kormányozta. A ke­utta] biztosítási végrehajtást is vezetett a házas­pár ellen. • - . A keddi tárgyaláson Nagyék előadták és iga­zolták, hogy csupán 200 pengő volt a létre nem jött ingatlanvétel jutaléka, mégis 300 pengős szel­vényt kellett adniok Szalavnak. Kijelentették, liogy hajlandók hátralékos tartozásukat megfi­zetni, Nagyné arra kérte a Hermes ügyvédjét, egyezzen bele abba, hogy havi 20 pengős részle­tekben törleszthessenek, mert a kis nyugdíjból többre nem telik. Az ügyvéd azonban ragaszko­dott havi 25 pengős részlethez. Nagyné a tárgyalás során egyre izgatottabb magaviseletet tanúsított, amikor látta, hogy az egyesség sehogysem akar sikerülni, öngyilkosságot emlegetett, majd könyörgött, a végén hisztériás rohamot kapott, kiáltozott, hogy el fogja őt ve­szíteni a családja, végül eszméletlenül esett a padlóra. A teremben nagy izgalom keletkezett, a biró nyomban felfüggesztette a tárgyalást, az eszméletlenül fekvő asszonyhoz orvost hivatott. Nagynehezen sikerült az asszonyt eszméletre téríteni és az épületből elszállítani. A tárgyalást ezek után nem Jehetett folytatni, cl kellett napol­ni, Ítéletre a legközelebbi 'tárgyaláson kerül sor. rcsztény magyar állam nem idegen kultnrimpoil eredmépye, hanem abban már kezdetben érvénye­sült a magyarság ősi politikai hagyománya és ál­lamalkotó ereje. A közönség hosszan tartó tapssal honorálta az előadásokat. t November 30-án dr. Kisparti János tan­kerületi főigazgató tart előadást „Bölcselet és ne­velés'' cimcn, dr. Mester János befejezi .Olasz­ország nevelésügyéről szóló előadását. Legolcsóbban } BLAUIGNÁTZ cégnél, Kelemen-u. 5. vásáromat Női őszi kabátok, divatszinekben . P 15-től Női teveszőrkabátok ' P 26-tól Nöi téli kabátok, kék és fekete, dúsan szőrmézve . P 24-töI Női téli kabátok perzsás gallérral P 45-től Nöi háromnegyedes divatbundák P 65-töl Nőt háromnegyedes sealbundák P 100-tól 1 Női perzsa lábbundák P 200-tqí Férfi őszi öltönyök, divatszinek P 22-től Férfi átmeneti kabát P 18-tcI Férfi fekete téli kabát P 28-tól Férfi bőrkabátok P 35-től Férfi lengyel kabátok P 40-től Férfi sz&rmebekecsek P 40-tcl Intézeti és boy kabátok P 10-ie, Kedvező fizetési feltélelek Földi Mihály: A viszony Délmagyarország kölcsönkönyvtár. ilii »lll aifebais^ggm^^

Next

/
Thumbnails
Contents