Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-24 / 268. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szerda, 1937. nov. 24. Politikai napilap XIII. évfolyam 268. sz. n német ut Valamikor minden követség mellett kitűnően megszervezett konzulátus is tevékenykedett s amig a követség a politikai ügyekben járt el, a konzulátusokra a kereskedelmi vonatkozású ügyek intézése maradt. Ez még abban az időben volt, amikpr a követeket liliomfrakkos egyenruha nélkül elképzelni is alig lehetett s amikor dehonesztáló megbízatás lett volna a követek számára, ha merkantil érdekek védelmében kellett volna eljárniok. A liliomfrakkos megjelenéssel nem lehetett volna összeegyeztetni azt a megbízatást, hogy a kormány, amely mellé akreditálva van, emelje fel a behozatali kontingenst, vagy mérsékelje a vámot. A követek politikusok voltak s még hozzá diplomaták, a konzulok gondoskodtak a kereskedelmi érdekekről. Ez a boldog idő ugy elszállt, mint a fiatalságunk. Azóta, — láttuk nem egy példáját, — koronás fők utaznak azért, hogy a kereskedelmi kapcsolatokat kiépítsék s hogy felkeltsék a rokonszenvet azokban az államokban, ahonnan nyersanyagot akarnak szerezni, vagy ahol készárujukat akarják elhelyezni. Az ügynöki foglalkozást koronás fők sem tartják ma már dehonesztálónak s ugy látszik, hogy az uralkodás kötelességei közé emelkedik lassankint az ország kereskedelmi képviselete is. Ma. az országnak nem az a jóltevőjej aki a seregek előtt párbajt vív nz ellenséges hadsereg vezérével, nem az, aki bárddal beveri az érckaput, hanem az, aki a föld termékeit s az ipar produktumait segít kivinni a vámtarifák és behozatali tilalmak drótakadályaival körülvett autarchiák területeire. Ezek a gondolatok foglalkoztatnak bennünket, amikor a miniszterelnök és a külügyminiszter németországi utazásáról kell beszámolnunk. Bármilyen távolságok választják el egymástól a két ország b e 1 politikájának irányát, közszellemét s az alkotmányról vallott felfogását, örömmel kell fogadni a közeledés minden jelét, ami a két ország között az áruforgalomnak a normális állapot felé haladását igéri. A magyar miniszterelnök felköszöntőjének minden szavát igaznak kell tartani: a két nép békében akar élni egymással s azoknak az érzéseknek, melyek a két népet összefűzik, világtörténelmi bizonyítékai vannak. Az érzelmi politikának korszaka lejárt, minél súlyosabb válságot, mondhatnánk: tömegszerencsétlenséget idézett fel a gazdasági válság, annál materiálisabb lett a gondolkodás. Nem érzelmek, hanem érdekek csinálják ma a politikát. A világháború óta elég bizonyságunk van arra, hogy amikor az érzelmekkel s az adott szó parancsával az érdek ütközött össze, soha nem a morális, mindig a materiális érdek került ki győztesen. A német és a magyar népnek meg kell találnia egymást nem a multak közös emlékei, hanem a jövő közös érdekei parancsára. Nekünk van gabonánk, van hizott sertésünk, tojásunk és baromfink, amit a külföldön kell értékesítenünk, meri a külföldön bevásárolnunk is kell s Németország mindezekre az árukra kénytelen vevőként jelentkezni. A barátságnak csak az a szerepe lehet, hogy Németország azt. amit másutt nem vehet meg olcsóbban, vegye meg Magyarországon, a politikai barátság csak a kereskedelmi kapcsolatokat erősítheti, az áruk forgalmának útjait egyengetheti, de senki nem igényelheti a határon kivül és senki nem kívánhatja'a határokon belül, hogy a barátság eszmék és politikai irányzatok árucseréjét is propagálja s nem hogy nem kívánhatjuk, de meg sem engedhetnénk, hogy a magyar föld termékei fejében a német politikai szellem termékei kerüljenek importálásra. Mindegyik ország a maga szellemi szükséglete szerint formálja ki állami életének rendszerét s alkotja meg uralmának módját. Mi vehetünk Németországtól gépeket, festéket, vagy optikai felszerelést, de mindehhez nem járulhat z u w a g-ként a horogkereszt. Mintahogy mi nem követelhetjük Németországtól azt, hogy ha megveszi búzánkat és vágott sertésünket, akkor vigye ki a z alkotmányos demokrácia követelését is. Németország belpolitikája nem tartozik ránk, de a mi belpolitikánk n e in lehet — külpolitikája Németországnak. A kereskedő és a vevő megegyezhetnek áruban, az árban, a szállítás feltételeiben s a fizetés módozataiban, de egyik sem kényszeritheti a másik-ra politikai hitét, vagy társadalmi meggyőződését. A magyar államférfiak németországi látogatása legyen a két ország kapcsolatainak megerősítése, barátságának kimélyitése s hűségének ujabb bizonysága. Ebből a közeledésből váljon gazdasági közeledés is, váljanak járhatóbbakká az utak s törpüljenek el az akadályok. De mindez csak a materiális és nem a szellemi v a k számára. Mi áruszállítás feiében csak azt hozhatjuk be, amire szükségünk van, de más szellemre, más politikára, más uralmi rendszerre nekünk szükségünk nincs. Mintahogy magyar földön elkorcsosulnak más égitájak növényei, épp ugy más égi tájak szellemi produktumai is elkorcsosulva jelentkeznek a magyar földön. S miért fogadjuk el a korcsot, amikor ebből nincs szükségünk az egészségesre sem ? Darányi miniszterelnök mezőgazdasági szemleutja Berlinben A tárgyalásokról még nem adtak ki jelentést - Estély a Collegium Hungaricumban Berlin, november 23. Darányi Kálmán miniszterelnök cs kísérete kedden Darré földművelésügyi miniszter meghívására gépkocsin végigjárta a brandenburgi síkságot, ahol a németek mintagazdaságai vannak. Megtekintették Leuénbergben az Eckhardstc in-birtokot, ahol magyar mezőgazdasági munkások is dolgoznak. A miniszterek politikai tanácskozásairól ' még nem szivárgott ki hir. Csak annyit lehet tudni, hogy a tárgyalások egyik pontja a magyarországi német kisebbségek Kérdése. Azokat a hirekel nem erősítették meg, bogv Berlinben szóbakerült Magyarországnak a kommunistaellenes egyezményhez való esetleges csatlakozása. Darányi miniszterelnök délután M a r scli a 11 Ferenc földművelésügyi államtitkár és Darré n^met földmüvelésügyi miniszter társaságában megtekintette a legnagyobb berlini tejgazdasági üzemet. A" miniszterelnök élénken" érdeklődött aziránt, hogy Németországban hogyan oldották,meg a nagyvárosok friss lejjel és tejgazdasági termékekkel való ellátását, különös figyelmet szentelt a melléktermékek érlóksiiésére. Az üzem megtekintése után Kübzr birodalmi élelmezési hivatal főosztály vizelő ismertette a lejés oiackérdés rendezésének alapelveit. Esle S z tájai Döme berlini magyar követ a Collegium Ilungaricum termeiben diszes estélyt rendezett Darányi Kálmán miniszterelnök és felesége, valamint Kánya Kálmán külügyminiszter tiszteletére. Az estélven résztvett báró Neurath" külügyminiszter és felesége, Blomberg hadügyminiszter, Fri.ck belügyminiszter, üarrá földművelésügyi miniszter. Frank igazsága ügyminiszter, számos államtitkár, a szárazföldi, légi hadsereg és haditengerészet sok magasrangu tisztje, magyar részről pétiig a miniszterelnök és külügyminiszter kisérete, köztük M a r s c h a 11 Ferenc és P a t a k v Tibor államtitkárok. A kivilágított és virágfüzérekkel diszilelt termekben Farkas Lajos cs cigányzenekara muzsikált. A közel 400 főnyi vendégsereg a késő éjjeli órákig maradt együtt. A miniszterek szerdán délelőtt megtekintik a birodalmit sp'ortmezől éa Potsdamot, délután ünneplik a berlini magyar intézet fennállásának 20 éves évfordulóját. Este a miniszterek kíséretükkel báró .Neurath és felesége vendégeként az állami operaházbán jelennek meg, ahol „Ariadné Naxos szigetéji'* kerül bemutatásra. Az előadásra a diplomáciát kar, az ország és a párt vezetői kaptak meghívást. Nem kell meglepelésekeí várni Genf, november 23. A Züricber Zeitung Daránvi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter berlini látogatásáról a/.í> irja, hogy a látogatástól nem kell meglepetéseket várni. Az államférfiak közötti érintkezés Magyarország és a német birodalom barátság1 viszonyának jegyében áll, amely rögtönzésektől mentes. A német sajtó kihangsúlyozza, hogy a két állani sorsának egyenlősége a trianoni és a versaillesí szerződésen alapul. A megbeszélések tárgyai a német-magyar kulturegyezmény gyakorlati kivitele, a német ki-,