Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-05 / 252. szám

Péntek, 1937. nov. 5. Politikai napilap XIII. évfolyam 252. sz Szent-Györgyi hajléka Miközben Szent-Györgyi Albert, egy bét óta kétségtelenül Magyarországnak legtöb­bet emlegetett, fotografalt és meginterjúvolt embere állja a legkülönbözőbb helyekről ér­kező elismerések pergőtüzet és készülődik az útra, hogy a Nobel-dij csillogásának fé­nyében lássa viszont Stockholmot, ahol két esztendő előtt beszámolt a C vitamin körül végzett kutatásainak eredményéről, Szeged város is készülődik, hogy megfelelő forrná-' ban fejezze ki elismerését az egvetem pro­fesszorának, aki a maga nevének ujveretü ragyogásából egy sugárnyalábra valót jutta­tott a városnak is, omelvnek falai között ku­tatásai megértek a világhir színvonaláig. Soha jobban a város közönsége egyet nem értett főispániával és polgármesterével, mint mikor kijelentették, hogy Szeged vá­ros bizonyára ismerni fogja kötelességét nagynevű polgárával szemben és meg fogja találni a módot- hogy a szavakban való ünnep­lésen tul is. méltóan adjon elismerésének ki­fejezést. De helyesen cselekedett az állam­hatalom szegedi reprezentánsa és a polgári autonómia első tisztviselője, mikor az öröm első percében a szerencsekivánatokon tul megelégedtek ezzel á kijelentéssel és nem csatlakoztak azokhoz, akik egy külföldi elismerés után,' legyen bár ez sz elisme­rés a legelső a tudományos világban, túl­zott hirtelenséggel eszméltek rá, hogy mi­lyen érdemei vannak q magvar tudo­mányosság előbbrevitele és pozicióJn­nak megszilárdítása körül Szent-Györgyi Al­bertnek.' A tudomány méltósága es az elismerés őszintesége megköveteli, hogy amivel a vá­ros meg akaria tisztelni Szent-Györgvi Al­bertet és s a i á t magát, ne csupán necsak egy hirtelenében ráo"gotott járuléka legyen annak a kitüntetésnek, amelvet Szent-Gvör­pyi Albert a nemzetközi tudományos világ­ban már esztendők óta kiérdemelt s amely a Nobel-diiban csupán a külső elismerés formáiéig jutott el. hanem önálló is legven és jutassa kifejezésre, hogy ez a varos, amely hailékot adott az egyetemnek, tuda­tában van, hopv az egyetem mit ielent reá nézve és mit Jelenthet az a tudománvos ku­tatás, nmelv itt folvik az egvetem laborató­riumaiban és kísérleti intézeteiben. Szinte az örökkön visszatérő igazsáonak az. erejével revelálódik a Kolozsvárról idekerült euvetem néhai nagy professzorának, Aoáthy István­nak emlóko. aki egyik első nvilvános szege­di felszólalásában a gyakorlati élet es az el­méleti tudománv kapcsolatait tárta a közön­ség elé és azt fejtegette, hogv becsülni kell a tiszta e 1 m é 1 et i tudományt, — ez. a Szent-Györgyi e«ete —, mert ez termeli ki magából az emberiségre l«óhasznosabb gyakorlati eredményeket. Nos, ezen a szemüvegen nézve elébe azok­nak a tárgyalásoknak, amelyek a toronv alatt mári« megindultak, hocv a város minő mó­don Mezzé ki elismerését Szenf-Györgvi Al­berttel szemben, szinte adva van ennek az elismerésnek a leginkább me<rtJsztelő. a tu­dományt legtohkrin megbecsülő és egyben a legtöbb gyakorlati eredményt igérő -mó­dozata. Á diszpolgárság az rendben van. F1­végre lehet egvszer diszpolgnrságct nem­csak politikusoknak is juttatni, akik Bethlen miskolci beszédének megállapítása szerint a hatalomról való távozásuk után kénytelenek megállapítani, hogy az ilyen diszpol­g ár s á g nem az embert, hanem az állást és a betöltött pozíciót illeti. Ebben az esetben erről nem lehet szó, azért lehet a díszpolgári oklevél kiállítását fenntartás nélkül elfogadni. De azután? Mit adhat még a város Szent-Györgyi Albertnek? Egy te­lekkönyvi kivonatot, amely egy négy, öt, vagv hat szobás ház tulajdonosává teszi meg a Nobel-dij nyertesét, talán azzal a titkos hátsó gondolattal, hogy ezzel ezt a nagy idegenforgalmi attrakciót pirökre ideköti Szegedhez? Rosszul ismerik az igazi tudós pszihéjét, akik ilyesmit mernek feltételezni. Az elisme­rés anyagi formájának a telekkönyvi kivonat nagyon szép lehet, de távolról sem minden, sőt talán nem is az a forma, amelyet leg­helyesebbnek kell tekinteni. Gondolatnak nagyon szép, ha a város hajlékról akar gon­doskodni Szent-Györgyi Albert számára. Ez a hajlék azonban necsak a szobák és hoz­zájuk tartozó mellékhelyiségek sora legyen, hanem legyen egyúttal hajléka a tudománynak is, amely a Nobel-dijns elismerést kiérdemelte. A városnak megvan­nak az állammal elszámolatlan építkezési ügyei. Az állam még nem teljesítette mind­azokat a kötelességeket, melyeket az egye­tem idetelepítése alkalmával egy kétoldalú gentleman agreement formájában n várossal szemben elvállalt. Most, mikor az egész országban mindenki osztozik a Szent­Györgyit megillető elismerésben, adva van a kellő erkölcsi légkör ahhoz, hogv a Templom-térnek a plébániaépület melletti üres telkén meg lehessen építeni azt a mo­dern kutató intézetet, felszerelve min­dennel, amely csakugyan érdemessé te­szi Szent-Györgyi Albertre, hogv idekösse magát Szegedhez, hírneve kiindulásának vá­rosához. És ha ennek a kutató intézetnek Szent-Györgvi Albert lesz az igazgatója s mint igazgatónak ajánlja fel a város a mű­hely melletti lakást, akkor uj hajlékot szerzett nemcsak Szent-Györgyi Albertnek, de Szent-Györgyi Albert tudományának is. »Nem szándékunk megváltoztatni eddigi álláspontunkat...«­Jlx angol minisxierelnök Hotároxoítan megcáfolta a spanynl felkelők, angliai elismerésének Hírét London, november 4. Az angol alsóháziban Alllee őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére kérdezte a miniszterelnököt, igaz-e, hogy a kormány elhatározta, hogy de faclo elismeri a spanyol felkelőket. C It a rri b e r 1 á i n miniszterelnök: Nein szándékozunk megváltoztatni a spanvol kiizdő felek iránt eddig következetesen elfoglalt állás­pontunkat, amely a benemavatkozási egyez­ménven alapul. Számolnunk kell azonban az angol alattvalók kereskedelmi érdekeinek vé­delmét szolgáló kötelezettségeinkkel egész Spa­nyolországban, beleértve az északnvugaton és délnvugaton levő nagv országrészeket, a spa­nyol kikötőkkel, amelveket Franco tábornok hadereje tart megszállva. Ezenfelül a nagy­számú angol érdeket nem lehet csupán az ed­dig szokásos módszerekkel megvédeni, ennél­fogva tárgyalásokat kezdtünk arról, hogv An­r-'ía és Franco tábornok ügvnökökef nevezzen ki az angol és a snanvol alattvalók és az azok érdpkou érintő !'érdés°k elintézésére. Fzaz ügvnötök nem kannak d'r,lomáeiai Jot>állá«i és az fipv nem szorul a többi r>ainzptf"l való tanácskozásra, dc állandóan tájékoztatjuk az esetről a francia kormányt. A miniszterelnök' a létkérdések özönének azzal vetett véget, hogy jegyezzék elő a kérdé-j seket, amikor Eden külügyminiszter vissza­tér Brüsszelbe. A Reuter Iroda értesülése szerint az ügynö­kök kölcsönös kiküldéséről kölcsönösen meg­állapítandó angol-spanyol közlemény fog meg­jelenni, amely valószínűleg szabatosan körül­írja a salamancai és az angol kormány közötti viszonyt. /I benemavaikoxási bixotiság Határoxaiaí London, november 4. A benemavatkozási bi-» zottság ma délután tartott teljes ülésén jóvá­hagyta az önkéntesek elszállításáról és a had­viselői jogok megadásáról szóló határozati ja­vaslatot. amelyet az albizottság terjesztett at télies ülés elé. Ezenkívül jóváhagyta a telj ülés azt a javaslatot, hogy a bizottság elnökéi: hatalmazzák fel. hogy közelítse meg a spanyol polgárháború két küzdő felét a határozat ér­vényesítése céljából. Pénteken fotyaiiák a 9 hatalmi konferenciái Japán nem vesz részt az értekezleten Brüsszel, november 4. A kilenchatalmi kon­ferencia csütörtökön délután folytatta tanács­kozását. A szerdai tanácskozások eseményei­ből nem sok jót jósoltak az angol és francia la­pok. amelyeket főleg a kulisszák mögött folyó megbeszélések érdekelnek. Delbos francia, Eden angol külügyminiszter közel másfélórát tanácskozott Norman D a v i s s a 1. Roose­velt tel jhatalmú megbízott jávai. A tanácsko­zás lefolyásáról a közelebbi részletek hiányoz­nak. Ezt a megbeszélést a francia sajtó sokkal fonlosabbnak tartja, mint magát az égés* brüsszeli értekezletet. A csütörtök délelőtti értekezletről a következő jelentést adták ki: . A kilenchatalmi egyezményt aláirö balaH

Next

/
Thumbnails
Contents