Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-18 / 263. szám

Csütörtök* 1937. nov. IS. Politikai napilap XIII. évfolyam 263. sz. Gáztámadás Nem tudjuk' másnak" minősíteni azt a fenyegetést, amivel szemben, — mint a Délmagyarország szerdai számában megírtuk, — a város jogügyi és pénzügyi bizottsága keresi a védekezés módját. Az előzmények ismeretesek: az ipari miniszter az energiatörvényben nyert felhatalmazás alapján elrendelte a szegedi és a hódmezővásárhelyi villamostelepek csatlakoztatását. Az ipari miniszter urnák joga van ezt a csatlakoztatást elrendelni, ha a törvényben irt feltételek fenforgását észleli, viszont, mint teleptulajdonosnak, a városnak is joga van arra, hogy a csatlakoztatásnak necsak a terheit viselje, hanem harcoljon az előnyeiért is. Különös helyzettel állunk szemben. A törvény engedélyesről beszél, de engedélyes alatt nyilván azt kell érteni, akinek engedélye van energiatermelésre s aki ezzel az engedélyét a saját telepén gyakorolhatja is. Mint ahogy nem lehet engedélyesnek tekinteni azt, akinek csak iparengedélye van villamos energia előállítására, éppúgy nem lehet engedélyes számba venni azt sem, aki másnak tulajdonát képező telep bérlője csupán. Már pedig a szegedi gázgyár cs villamostelep Szeged város tulajdonú t: képezi s ha a szerződésnek nem szavait, hanem rendelkezéseit értelmezzük, akkor meg kell állapítani azt is, hogy a Központi Gáz- és Villamossági Rt. csak bérlője a város tulajdonát képező telepnek. Már pedig a bérlőnek és a tulajdonosnak jogai nem azonosak még a csatlakozás kérdésében is. A szegedi telep bérlőrészvénytársaságnak és a hódmezővásárhelyi vállalatnak tulajdonosai azonosak s ha az energiatermelésnek a csatlakozás nem is teremtene kedvezőbb gazdasági feltételeket, az együttműködés akkor is kedvezőbb rentabilitást biztositana a közös tulajdonosoknak A szegeli telep tulajdonosának, a városnak, érdeke azonban eltér a bérlő érdekétől. A bérlő olcsóbb termelési feltételeket és magasabb értékesítési árat sürget, a bérlőnek az az érdeke, hogy minél hamarabb és minél biztosabban tudja amortizálni a beruházásnak még amortizálatlan részét s a bérlő a gépek túlterhelésétől sem riad vissza a minél gyorsabb amortizálás érdekében, mert a gépek vagy nem képezik tulajdonát, vagy olyanok, amelyekre a városnak meghatározott időn belől érvényesíthető lesz háramlási igénye. A bérlőnek nem fűződik ahhoz érdeke, hogy a gépek élettartamát a koncesszió lejárta utáni időre is védje, a városnak pedig minden érdeke azt parancsolja,hogy a pépek üzemképesek legyenek a koncesszió lejárta után is. A bérlő habzsoló termelésfokozástól sem riad vissza, hogy bevételeit emelje s intern mérlegéhen minél erőteljesebb leírásokat eszközölhessen, avagy minél hatalmasabb dotációban részesítse a felu.jitási, vagy leirási számlát, a városnak, mint tulajdonosnak ped;g az az érdeke, hogy exportált áram előállításával ne rongálják a tulajdonát képező, vagv tulajdonába átkerülő gépeket s jie rövidítsék élettartamukat csak azért, hosry a vállalat a leirás ideiét is meg tudia rövidíteni. Természetesnek és magától értetődőnek tűnik fel, hogy amikor a törvény az engedélyesek megegyezéséről szól, akkor ez a me g••••••••(aanmmi * egyezés a teleptula jdonos hozzájárulása nélkül nem képzelhető el. S egyelőre a pénzügyi bizottság nem is akar mást, csak azt, hogy a teleptulajdonos várost ismerjék el egyenlőjogu félnek akkor, amikor az engedélyeseknek határozniok kell, hogy az ipari miniszter felhívásának eleget tesznek-e, vagy nem. A gázgyár, mint bérlő, nem nyila tkoz hátik a város helyett, — a városnak viszont joga van igényelni, hogy legalább is a gázgyárral egyenjogú félként ismerjék el ebben a kérdésben. Annál szerényebb a város úgysem lehet, mintha azt kivánja, hogy tekintsék a gázgyárral cgyenjogunak. De a város a gázgyártól is megkövetelhet annyi lojalitást, hogy akkor, amikor a bérlő jogviszonyait és érdekeit meghaladó jelentőségű kérdésben kell állást foglalnia, akkor a várossal való megegyezést s megteendő nyilatkozatához a város hozzájárulását keresni fogja. Ez nemcsak jogi kérdés, de az illendőség kérdése is sa városmegkövetelheti a gázgyártól, hacsak a gázgyár nem akarja a várossal szemben a legillo jálisabb magatartást tanúsítani, hogy ha a jogi kötelezettséget nem ismeri el, ismerje el a z i 11 e ndőség és lo jalitás törvpnyeit. Megvalljuk őszintén, mindennek nagyon kevés megnyilatkozását láttuk, a gázgyár részéről s ez a több, mint barátságtalan, több, mint illojalitás s majdnem ellenséges magatartás kötelezi a várost arra, hogy a leghajthatatlanabb eréllyel szálljon sikra a város jogainak érvényesítéséért. S ha máskép nem megy, légvédelmi harcra fogunk berendezkedni a gázgyár gáztámadásaival szemben. Élénk interpellációs nap a képviselőházban A drágaság, asz állástalan ifjúság, asz elégtelen telepités, a kivételes Hatalom megssztíntetése, a sokgyermekes családok lakása Megke7d0diM a fe'sőhazi reform fárgualáso. — ,,/lz utóbb! ldöHben különböző zavaros eszmék kalandorait szabadították ránk, — alkotmányunk feiíeazetessege: a szabadság, az egyen es a nep védelme,, Budapest, november 17. A képviselőház szerdán az interpellációk tárgyalása előtt megkezdte a felsőház jogkórének kiter jesztéséről szóló javaslat tárgyalását. Erődy Harrach Tihamér előadó ismertette a javaslatot. Ilupert Rezső a kisebbségi különvéleményt terjesztette elő. Arról beszélt, hogy a javaslat kiveszi a magyar nép kezéből az önrendelkezési .jogot és átadja a mindössze 20.000 lélekszám erdekeit képviselő felsőháznak. Alkotmányos multunk tiltja, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy a felsőháznak nagyobb szuverenitása legyen, mint a képviselőháznak. A felsőházban összegyűlt vagyon a saját érdekeit tartaná szem előtt és szembe kerülne a magyar néppel, — Az utóbbi időben — folytatta — különböző zavaros eszmék kalandorait szabadították reánk., bizonytalanná tették a helyzetet, problematikussá a jogbiztonságot és most intézik ezt a támadást a nemzet ellen, amikor a nemzetnek nincs meg a kellő lélekjelenléte az ilyen támadás kivédésére. Ugy látszik, e teform megvalósítása érdekében terjesztették elő ezt az atmoszférát. Illés József arról beszélt, hogy % nálunk az alkotmány alkotmányosságot jelent. Jellegzetessége a szabadság védelme, az égvén védelme a tömeged szemben és a néo védelme az egyén önkényével szemben. — A mi felsőházunk sokkal szerencsésebb összetételű, mint a rendi alapon örökletesen szervezett Lordok Háza, vagy akár az elektoros választás ntián létrejött francia szenátus. Ezután áttértek interpellációk tárgyalására. Éber Antal interpellált elsőnek a földmüvelésügyi, valamint a kereskedelmi miniszterhez a szabolcsi burgonya értékesítése tárgya*, bap.. . . _ M a r s c h a 11 Ferenc államtitkár azzal válaszolt, hogy a kormány, amint a szabadforga* lom mellett is megvédve lát ja a termelők ér* dekeit, a gazdasági szabadság álláspontjára helvezkedik. T i 1 d i Zoltán 15 füzesgyarmati kisgazda kői házköltségeinek újbóli behajtását tette szóvá. Horváth Ferenc az önállósitási alap működéséről kért felvilágosítást, mégfelelő intézkedésseket sürgetett az állástalan diplomás ifjúságnak a gazdasági életben való elhelyez kedese érdekében. H ó m a n Bálint közoktatásügyi miniszter válaszában azt mondotta, liogy történtek intézkedések ebben az irányban, részben pedig folyamatban vannak. A magánalkalmazottak ról szóló törvénv végrehajtási utasítása, amely rövid időn belül megjelenik, sok értelmiségi munkanélküli elhelyezkedésére nvuit módot. Az önállósitási alap. amely csak néhány bét óla működik, eddig 69 kérvényező ügyét intézte cl Esztergályos János az emelkedő drágaságot tette szóvá interpellációjában, amelyet kiadtak a kormánynak. Vázsonvi János a magyar nyugdíjas színészek szomorú helyzete tárgyában mondott interpellációt. Hóman Bálint miniszter kijelentette, liogy tudomása van arról, hogy a nem állami színházaknál működött nvugdijas színészek igen nyomorúságos helyzetben vannak és mindent el fog követni, hogv megoldást találjon. Malolcsy Mátyás a telepítés elégtelen folytatása tárgyában intézett interpellációt a földmüvelésügyi miniszterhez. Az elmúlt másfél év alatt mindössze csak 6—7 ezer katasztrális holdat használtak fel a tele*