Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-04 / 251. szám

Csütörtök, 1937; november A. DÉLMAGYARORSZAG ? Hadmüveletek az Alföld villanyellátásáért Amikor a MAK és a Salgó „testvériesen" megosztozik - Csabáról fogják Irányítani a szegedi villanyvilágítást ? Mi lesz a város tulajdonát képező villanyteleppel Budapest, november. Lapunk hasábjain rámutattunk a készülőben levő óriási elektrifikálási programra. Bevilágítottunk az ügy kulisszái mögé, vázoltuk azt a szat villamosítási üzlet két vezére, Chorin Ferenc és V i d a Jenő között. .Rámutattunk arra, hogy a két hatalmasság monstrumvállalatai, úgymint a Salgótarjáni Kőszénbánya és a Magyar Általános Kőszén tulajdonképpen már lel is oszlottak Magyarország területét, hiszen nem lehet mást tenni, mint azt, hogy akként fogják az ország városainak, megyéinek, községeinek és tanyai központjainak villamosítását keresztülvinni, hogy ez a két tröszt egyensúlyban maradjon. Természetszerűleg szervesen beletartozik ebbe az óriási, Magyarországon a múltban soha elő nem fordult ily hatalmas üzletbe az is, hogy az állam, a székesfőváros, a vidéki városok érdekei eltörpülnek a Salgó és a MÁK érdekei mellett, mert a főelgondolás és vezérelv, amire minduntalan hivatkoznak az, hogy ha ez a két tröszt nem vállalkoznék az ország elektrifikálására. akkor belátható ideig minden a régi, kezdetleges mederben folyna. Ha a föntebb mondottakat szem előtt tartjuk, tulajdonképpen csakis akkor látjuk tisztán Szeged városhoz egy u Ital a vele szomszédos és jobb helyzetbe igyekvő Hódmezővásárhelyhez intézett miniszteri leiratok jelentőségét. Amint a Dclmagyarország tárgyilagosan és éles okfejtéssel már kifejtette, Szeged közönségének érdekeit mélyen érinti a kormány kérdéses rendelkezése. „Szeged város nem járulhat hozzá a szegedi és a hódmezővásárhelyi telepek együttműködéséhez mindaddig, amig a város fogyasztó közönségének a telepek együttműködéséből folyó igényei elismerve és teljesítve nincsenek" — irtuk világosan és abban a biztos hiszemben, hogy ugyanezt az álláspontot végig vallani és lehetőleg érvényesíteni is fogja Szeged város éppen ugy, mint utána Hódezővásárhely és az ország többi vidéki városa! Mert nc felejtsük el: ezúttal példát és irányt akarnak statuálni Chorinék, itt, Szeged alatt akarják a frontot ugy áttörni, hogy utána akadály nélkül folytassák az egész ország ra jonirozását — saját előnyükre, a velük szemben állók teljes leszerelésével. Hogy mennyire nem elszigetelt jelentőségről Tan szó, annak igazolására elmondjuk az alábbi eseményeket, amiket a Salgó és a MÁK a saját és érdekelt alvállalataik érdekében már keresztül vittek: Az ország területének felosztása kapcsán a Salgó kapta meg — többek közt Szegedet. Hódmezővásárhelyt. Szentest és a közelében fekvő kisvárosokat és nagyközségeket, továbbá a békésmetívei Orosházát, Szarvast, Békéscsabát, Gyulát is. A Salgó annyira biztos a maga dolgában, hogv az enilitett városokban mindenütt előkészítette már a talajt az egységes és rövidesen egv centrálé ulján való villanyellátásra. Ezt a célt, szolgálja az a legfrissebb „tranzakció" is, hogy megszerezte az orosházi Tóth Gőzmalom és Villamostelep Rt. részvénytöbbséget, október 9-én rendkivüli közgyűlést tartatott és kimondatta, hogy az emiitett részvénytársaság megszűnik, ennek jogutódja a Békéscsanádi Villamossági Rt. lett. Ez az uj részvénytársaság Békéscsabán fog székelni, mint a Hungária Villamossági, illetve a Salgó leányvállalata s a csabai ügyvezetés irányítja Turkevétől, Mezőtúrtól, Szeghalom lefelé egészen Makóig, Hódmezővásárhelyig és Szegedig az egész villamossági hálózatot. Annyira Csaba lesz nemcsak szellemileg, hanem anyaghálózatilag is a központ, hogy Békéscsabán fogják megépíteni a Salgó alföldi nagy centráléját, ami azt a következményt vonhatja maga után, hogy leállítják a szegedi telepet* Ezt tudva, bontakozik ki a szegedi és hódmezővásárhelyi miniszteri leirat, illetve rendelkezés igazi jelentősége. Szeged város közönségét nemcsak ott éri sérelem, bogy — amint ezt már kifejtettük, — a város tulajdonában lévő leiepet és annak egész berendezését saját előnyére használja fel a Központi Gáz- és VillamosságiRt., mint a Salgó vállalata és Szeged város hozzájárulása nélkül is megkezdi Hódmezővásárhely fogyasztóival a kitűnő — decsak számára kitűnő! — üzleti összeköttetést. A legérzékenyebb és mondhatjuk, Szeged városa számára exisztenciális támadás abban rejlik, hogy Szeged esetleg már pár éven be. lül villanytelep nélkül maradhat és éppen ugy fogják kiszolgáltatni más város, sőt más vármegye egyik centrálé jának, mintha olyan kicsiny és oly szegénv falu lenne, mint mondjuk Tápé. Ha a dolgok menete ilyen fejlődést vesz, ugyanakkor, amidőn a Salgó valamennyi városnak és községnek diktálja az árakat, értéktelenné teheti Szeged város nagy áldozatokkal létesített gázés villanytelepet. Arra vonatkozólag, hogv a Salgó milyen egyeduralmat készített elő és épít magának máris a nagy magyar Alföldön, érdekesnek tart juk idézni egyik műegyetemi tanár szakvéleményét, aki a helyzetet annál jobban ismeri, mert hivatalból bekapcsolódott az ország elektrifikálási terveztetlek elkészítésébe: — A MAK mindenekelőtt Csongrád-, Békés- és Csanád megye területét engedte át a Salgónak. Jó ideig éles harc folyt köztük azért, hogv melyikük kapja meg Debrecent, illetve Hajdú és Szolnok vármegyét s a Tiszántúlt. Ebből a küzdelemből győztesként a Salgó került ki. Természetesen a MAK más vármegyéket és más nagy városokat kapott, mégpedig a következőket: Nyíregyházát és egész Szabolcs vármegyét, Zemplén-. Abaujlorna- és Borsod-megyét és természetesen egész sereg várost és községet. — A Salgó és a MÁK megegyezése nemcsak a Villanyáramüzletre vonatkozik, hanem a Szenzációs könyvújdonságok fillérekért kölcsönézhetők a Délmagyarország kölcsönkönyvtárából szénszállítmányokra is. Debrecenben például a Salgó már elérte azt, hogy a Debreceni Világító Vállalat szenárait ő állapít ja meg (1) és ő szállít százezer métermázsa szenet is a debreceni egyetem részére. Ugyanő vásárolta fel — ismcl a MÁK-kal való teljes megegyezés után — a tiszántúli villanytelepeket. Mint jellemző epizódot emliteiu ilt meg, mert idekívánkozik, hogy a karcagi földgázból nagyszerű éj hihetetlenül olcsó villanyt lehetne csinálni és természetesen mást is, azonban az ilyen villanyüzlet rést ütne a Salgó és a MAK országos és egységes villanyár politikáján. Ennélfogva egy kis maliciával elmondhatjuk, hogy a karcagi földgázból a világon mindent lehet majd csinálni, csak éppen villanyt nem. Nem engedi a Salgó. íme, az Alföld villamosítása. íme. Szeged város gáz- és villanykérdése, most ahogyan áll és ahogy a jelek szerint vaskövetkezetességgel alakulni fog. Egyébként annak igazolásául, hogy a Szegeden annyira — dc még mindig nem eléggé — ismert Központi Gáz- és Villamossági rt. miként dolgozik, legközelebb elmondjuk igazi központjában, a Miskolcon követett módszereit.4 Már előre jelezzük, szergölött tanulságosak. DR. WEINMANNE TÉLI MQDELLK ALAPJAI, ANGÓRA SAPKAl MEGÉRKEZTEK TAKARÉKTAR UCCA 3. Férjhez akart menni, kifosztotta gazdája házát (A Délmagyarország munkatársától.) A' szegedi törvényszék Rárz-tanácsa szerdán tárgyalta Frankó Anna mezökovácsházai eselédíeány és vőlegényének, Fekete Jánosnak nagyszabású lopási ügyét. Frankó Anna Iglói Béla tanitóna] állolt alkalmazásban. Ezév nyarán a tanitóék a kéthónapos szünetet vidéken töltötték és erre az időre Frankó Annát is szabadságolták. Ezt a két hónapot Frankó Anna arra használta fel, hogy megszerezze a kelengyéjét. Esténként besurrantak' Iglöiék lakásába és rengeteg holmit szedtek öszsze: fehérneműt, ezüstöt, evőeszközökéi1, ruhaféléket loptak és a lopolt holmikat elásták a trágyad'omb ala't. Amikor Ig]óiék visszatértek, Frankó Anna ismét szolgálatukba állott. Később kiderült, hogy mennyi minden hiányzik a tanitóék szekrényéből. A véletlen folytán tudódott ki, hogy Frankó Anna volt a tettes, ugyanis egy kapirgáló tyúk az elásott holmit kikaparta a trágvadomb alól. A szerdal főtárgyaláson Frankó Anna beismerte, hogy a lopást elkövette, azzal védekezett, hogy férjhez akart menni és erre kellett a lopott holmi. Az ellopott tárgyak értéke 1500 pengő vo]t. Á biróság a leányt hathónapi, vőlegényét iizhónnpi börtönre ítélte.