Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-14 / 260. szám

Vasárnap, 1937. november 14. DgLMAGYARORSZÁG RIPORTOK A NEPEK ORSZAGUTJAROL Egy délután a középkorban Trogír. A benedekrendi kedves nővérek kolostorának főnökasszonya, Budanko Ida ötvenhét esztepdö óta szolgálja itt az Urat. A klastrom már állt abban az időben, amikor őseink a Pruth és a Szeret között álmodtak egy uj hazáról. Fekete köntösben, fehér fityulával járnak szótlanul a kedves nővérek és a parlatórium fölött kőbe vésve görög szavak emlékeznek az időre, amikor Tragurium 'még Bizánc hatalma alatt állott. Vastag, kovácsolt, otromba vasdorongokból ablakok terpeszkednek körös-körül a parlatóriumban, mögöttük: sötétség. Kietlen és komor. Ha messze vidékről vendég érkezik az apácákhoz, legyen az apa, anya, vagy testvér, akkor az Ur leánya ezen a rácson keresztül hallgathatja csak a kedves szavakat, amelyek hozzája szólnak... Széles kapun juthatunk be a városba, mely egy 6Zlge:en épült. Valamikor este zárták és reggel nyitották a kaput és mellette fehér márványból áll még épen és érintetlenül az a csarnok, amelyben idegen hajósok várták türelmesen a kapu nyitását. A középkornak minden korszaka tombol a házakon: ősrégi gót ablakok mellett románstilfcen épült kerek nyílások, florenci reneszánsz és kacskaringókkal ékes bizánci. Az Anjouk liliomali integetnek felénk és a késői barokkról mesélnek ábrándos tekintetű öreg paloták. Szé'es lépcsőit felett a bekötött szemű Justitia szól az időről, amikor itt mondtak ité'eíet bűnösök felett. Alig van művésze a reneszánsz idejének, akinek vésőjét ne hirdetnék ábrándokba merülő, félhomályba burkolt kastélyudvarok... És légiő a száma a népnek, amely megfordult éire... Kezdték a sort a dórok, akik Syrakusából jöttének el ide várost alapítani. Következett utánuk 3izánc uralma. Azután: öreg táblák hirdetik a magyar királyok hatalmát. Közben lovas avarok és északról jött gótok égették fel a görög kultura nyomait és megkoppantak a szaraeénok nyilai is a trogiri házak vastag falán. Keletről érkeztek meg a szlávok, hogy folytassák itt azt az é'etet, amelynek alapjait He'.las vetette meg. A kikötőben horgonyt vetettek Génua hajói is és háromszázötven esztendeig Velence oroszlánja trónolt az egykori fejedelmek palotája fölött. A város falában szé'es lyukak mutatják a török ágyuk dörgésének nyomalt. ...A romokban heverő régi vár előtt fehér máneányból szomorkodik egy szobor talapzata. Kevesen tudják, hogy erre az állványra Marmont marsallnak, Illyiia alkirályának szobrát akarták egykoron e helyezni. Istenem: mit is tud ma a világ Napoleon rövid é etü dicsőséges országáról: az Ulyr királyságról. A mult század elején született meg és ötévi fennállása után meghall. Magában foglalta az egész dalmát tengerpartot, Horvátországot, Krajnát, Karinthiát, Ljubjána volt a székhelye és nem maradtak meg, csak az emlékei. Még az iskolában se tanítanak róla. Pedig: ahány ió uton szalad erre felé az autónk, azt valaniepytiylt Napoleon építtette. ...Az utókor hálátlan... Marechal Marmont szobrának is csak a talapzata készült el... * A középkorban járok. * Még csak fantázia és illúzió se kell hozzá, hogy Oroszlánszívű Rikáxd esztendeibe képzeljem el magamat. Akaratlanul is elvisznek ide az öreg házak. Az emberek, akik ingujj.ra vetkőzve hordót készi.enek régi, virágzó fák lombjaiba burkolt udvarokon, nótákat dúdolnak, amelyeken keresztes vi ézek melódiája érzik. Harminchárom templom kupoláján csi'log a Megváltó martiriumának szimbóluma: a kereszt. Haragos levelű fák bogyóiból kézi préseken olajat sajtolnak szűk sikátorokban. Az asszonyok és a leányok szépek, mint Rubens kioein. A szemük csillog és a bőrük barna, mint a bogyókból sajtolt olaj. Reneszánsz ablakú házak kapuja fölött zöld ágak, de nincsenek rudakra kötve, mint Pozsonyban, vagy Badenben a heueiigéknél. Itt mérik a tüzes dalmata bort. Tarka szalagokon mandolin függ a csipkés függönnyel boritott ablakok mögött és esténkint ez a másutt alig hallott hangszer kiséri a nótákat, amelyek öregek voltak már abban az esztendőben, amikor Guttenberg Mainzban először nyomtatott mondatokat a fehér papirosra... Ezeken a partokon építettek először hajót Dalmáciában. Az egyik kúton, kezét az evangéliumon pihentetve, megkopottan és letört szárnyakkal szomorkodik még Velence oroszlánja. A kapukon, amelyek a városba vezetnek, meg vannak még a felvonó hidak. Latin felírások a kapuk felett. Porta terra ferma-nak hívják az egyik kaput, mellette áll még a bástya ás csak az öreg, ódon vártorony düledezik. Egyedül ez mesél arról a közhelyről, hogy vasfoga van az időnek. De a házak, amelyekben évszázadokon át lantos diákok daloltak, hegedősök mondták el pletykáikat, amelyeknek rácsos ablakai mellett cinoberrel kódexeket irtak és krónikákat, szentek képeit festették arannyal az iniciáliék közepébe, ahol vastag cinnpoharakba öntötték a bort és csattanó parolával fogadták a vendéget: állnak még büszkén és tölgyfából faragott kapujuk zárjában meg lehet fordítani a kulcsot, amelynek fejét nemesi címerek és ablakos keresztek díszítik. Alabárdok és szablyák, zászlók és keskeny csővü, elöltöltő puskák sorakoznak palazzok előcsarnokában és szinte várom a heroldot, aki felhasogatott selyeköntösében bevezet a palota urának elfogadó szobájába... 1 .1 * A Baedeeker pontosan elmond Trogirról mindent, amit az idegennek tudni illik. A Baedeeker elmeséli, hogy itt születtek és uralkodtak a Subic-ok, akik nekünk a Zrínyiket adták. Itt élt és dolgozott Nikola Florentina, a középkor egyik legnagyobb építőművésze. Az ö munkáját dicséri a sok-sok épségben maradt palota. Az óratornyot a XV. században építették. Legszebb épülete — ha egyáltalában lehet egyik palotát a másikkal összehasonlítani — a Cipico-palazzo. Kettő is van belőle. Székesegyháza a jáki templomhoz hasonlít. Szakértők azt mondják: lehetetlen észre nem venni rajta a magyar befolyást. MERANO szálloda Budapest—Belváros IV. Bécsi-ucca 2. Központi fűtés, Folyó melegvíz Újonnan renovált, barátságos szobákkal, kitűnő konyhával, igen mérsékelt árakkal várjuk t. Vendégeinket. Hosszabb tartózkodásnál óriási árengedmények. Kérfen á r a i ö n I a 1 o t !! Két esztendővel a tatárjárás előtt készült el. A bejárata mellett álló két oroszlán: felejthetetlen látvány. Körülötttük á'lnak sorban az apostolok. ...A templomban fé.homályba burkolt padokon ülnek a templomi énekesek, ha mély hangjuk megszólal: pillanatok alatt zuhanunk vissza abba az időbe, amikor kereszttel díszített gályákon, ugyanezeket a dalokat énekelték a hősök, akik Krisztus földjére indultak innen. A kápolna közepén fehér márványkoporsó: ifjak állnak mellette és lobogó fáklyát tartanak a kezükben. Ezek a fáklyák: a feltámadás, az örök élet, amely a siron tul is lobogva ég... A temetőben: megfordított címerek a kriptákon... Franciskánus, benedekrendi és dominikánus barátok lépkednek lassan a szük sikátorokban, aa ablakok mögött néhol még karos-mécsesekben olaj. ba mártott kanóc pislákol... * A vezetőm: Sztankovics Antal Tanult és müveit ember. Nem ama vezetők közül való, akik Baedeckerek oldalairól bemagolt mondatokat mesélnek el és tücsköt-bogarat hozzá tesznek r.éha. Az évszámait el lehet hinni. Érdemes vele együtt csavarogni a középkornak itt felejtett városában. Minden lépés, amely előre viszen az egyik kaputól a másikig: uj élmény. Minden lépésnél egy uj felfedezés Itt: egy ház tető nélkül, mellette egy csodás szépségű gótikus ablak. Megállok egyikénél a templomoknak. A bejárat felett relief: Ádám és Éva és közöttük szelíden szalad egy keskeny résből az ucca felől virágos ága egy fügebokornak. Lenyűgözően csodás látvány. Hogyan került ide? Vájjon: a szél szárnyán repült-e a cinquecento !! II, II í áívLdw***t ibhgíram