Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-14 / 260. szám

5ecwsg7srörszáq Vasarnap, 1957. ntfvemEer , hangon utasítja vissza az október 27-1 és no­vember 12-i japán jegyzék érvelését. A terve­zet szigorú hangját az angol, fra rikai megbízott nem reméli, ho/ k étciövas A nagyadó működése köibee r^ W ^T O A izelektiven vesd C N I r» BÉCSET—PESTEN^i (p ka. P )»).­ARANYSOROZAT Kívánatra dijtalannl bemutatja? Kedvező részletfizetésre is kaphatdl DEUTSCIl ALBERT kft. Szetted, Karász ucca ?. Telefon 16-11 Lakásán készséggel bemutatja. Előnyős fizetést feltételek mellett szállítja Mdeor Csillár suárrf ettuedáruslláso Ízesed. Kárász ucca 11 fzáiti zet szigorú hangját az angol, francia és ame­eméli, hogy módosítás nélkül elfogadják. Az olasz kiküldött kijelen­tette, nem hiszi, hogy kormánya akárcsak rész., ben is hozzájárulna ehhez a tervhez. A por­tugál kiküldött a nagy demokráciák álláspont­ját fogadta el. Mexikó és Hollandia szintén he­lyesli a tervet. Ausztrália kiküldötte nagyobb beszédet mondott az angol-amerikai felfogás szellemében. Bolívia és Kanada képviselője hozzájárult a tervezethez. Kanada képviselője feleslegesnek mondotta, hogy Japánhoz ujabb felhívást intézzenek. Végül Normann Davis amerikai főmegbizott szintén helyeselte az an­gol-francia javaslatot. A kilenchatalmi értekezlet Két 2s fél Jral ta­nácskozás után este hétfőn délután 4 órára na­polta el tanácskozását. Hétfőn folytatják a közös nyilatkozat tervezetének megvitatását, mert « szombaton még nem tudtak meg- -1 egyezésre jutni, ' több küldöttség kormánya véleményét akarja kikérni. A kiszivárgott hirek szerint a hatalmak közölt elvi megálla-­podás jött létre, hogy Kinát külö­nösen fegyver- és lőszerszállitá­sokkal. valamint hitelnyújtással támogatják. Jol borotválkozva 1 V" - ' jó a C. Duisberíj, hangulat! i Budapest IV, Kossuth Lajos-utca 13 i Ezeket az intézkedéseket minden ország kü­lön a maga felelősségére tenné meg, de fran­cia kívánságra a kölcsönös segítségnyújtást is tervezik arra az esetre, ha az akció súrlódá­sokra vezetne. Az elkövetkező héire a vezelő hatalmak ki­dolgozzák a megállapodásokat és az u jabb ösz­szejövetelen to\ább fogiák folylalni a tanács­kozásokat Eden angol külügyminiszter vasárnap délelőtt re­pülőgépen visszatér Londonba. Nem megy visz­sza Brüsszelbe még akkor sem, ha a Csendes­óceáni értekezlet hétfőn teljes ülést tart, az értekezlet további tanácskozásain Malcolm MacDonald dominiumügyi miniszter he­lyettesíti. Santthal es Nanhlntt Közölt megszakad! az összeköttetés Pár is, november 13. René Laurens, a Paris Soft megsebesült sangháji tudósítója szombaton a kór-4 házból ujabb táviratot küldött, amelyben közli* hogy Sanghai tegnap este óta teljesen japán ka­tonai uralom alatt áll. Az engedményes terü-« letet csak a japán főhadiszállás engedélyével lehet elhagyni. Sanghai ós Nanking között minden tám iró- ős távbeszélőősszeköttetés megszakadt. Nanking ellen... Tokió, november 13. Japán szilárd elhatározása* hogy megszállja Nankingot, a kinai központi kor­mány székhelyét is, ha szUI&éges. Ezt a kijelen­tést tette Szuglama japán hadügyminiszter leg«» ujabb nyilatkozatában. I ! ' I i . Japán a brüsszeli értek ez'et meghívójára adott elutasító válasz után ölyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra mutatnak, hogy hosszú iáiig tartó hadjáratra készül fel. Ezt mutatja az a körül­mény is, hogy a jövő hét végére jelzik a császári főhadiszállás felállításéi. A császári dik'atwdra való áttéréssel kapcsolat, ban katonai körökben hangoztatják, hogy a fő. hadiszállás kizárólag »hadászati kérdésekkel* fog. lalkozlk. Világ frlrU svájci márkás zseb- és karórák, 15 köves Anker szerkezet let előleg nélkül 6 havi részletre. ABC és Nemxell Takaré­kosság könyvre TÓTH ÓRASNAC. Kárász a. 15. Nagy óra-, ékszcrjavllömOhely. Töri arany, eztlsf, zá'.ogjegybevállás. Napsugár az Angyalföldön Irta MAJTHÉNYI GYÖRGY A szobában albérlők laktak, ezidöszerlnt csak négyen, az ö.ödik már két nappal ezelőtt eltűnt Hogy hova? Nem törődtek vele, csak az elma­radt bér miatt káromkodtak. A konyhában, csor­ba edények, tört bútorok zsúfoltságában, mosás- és ételgőzben, Szücsék húzták meg magukat. A férfi félkarú volt s hol a Nyugati előtt ödöngött, cso­magokra várva, hol meg a Lehel-ptacon segí­tett a kofáknak. Szücsné mosott alkalomadtán és főzött, ha volt mit. A két gyerek az ágyban feküdt. Sárika, a nagy operáció óta derékig gipszben, Pisti az anyja pa­rancsából, mert igy fűteni se kellett és a cipője se kopott. Tél volt, sötét, a tárgyak reménytelensé­get arasztottak magukból, az esőcsatornában szen­vedőén kotyogott a viz, a házmesterné a latyakot sepergette az udvaron és a szomszéd lakásban a munkanélküli Bohn veszekedett a feleségével Pisti odacsusztatta a kezét a gipszkötéshez. — Fáj ? — kérdezte húgától. >— Nem. Nagyon jó igy. Most majd mindig fekszem és a Gruber Mariska nem fogja a haja­mat huzigálni... Olyan nagy mafla és mindig a kicsikkel kezd ki. Sárika kezében rongybaba volt, firgetto-for­gatta, szórakozottan, inkább megszokásból, mert látni csak keveset látott belőle a homályban. Néha iskolát játszott vele, máskor meg a kórház­ról mesélt Pistinek és sokszor emlegette, hogy tavasszal a doktor bácsi kiviszi őt Budakeszire, a szanatóriumba. ' — Merthogy ott mindig süt a nap, — fejez­te be. Pisti oilóta akart lenni ős megígérte Sárikának, hogy akkor elviszi repülőgépen olyan országokba, ahol nincsen tél és nincsen sötét s ahol nem kell már délután háromkor bebújni az ágyba. •— Az is jő lesz — felelte Sárika —, de ah­hoz pénz kell és anyuka azt mondta a kórházban a doktor bácsinak, hogy nekünk már sose lesz pénzünk mert apa karját elkapta a gép. •— Le fogom rombolni a gépeket! — jelen­tette ki határozottan Pisti. De még a gyárakat is! — tette aztán hozzá. — De akkor majd nem tudsz repülőgépeket csinálni, — figyelmeztette Sárika. Ahhoz is gyár kell. Pisti elgondolkozott és elhatározta, hogy a re­pülőgépgyáraknak meg fog kegyelmezni. — Es a kenyeret is gyárban csinálják — je­gyezte meg Sárlka. Ez megint gondot adott Pistinek. 1— De azért sok gyárat le fogok rombolni — mondta aztán. És a helyükre mezőt fogok ültetni, nagy mezőt, pipacsokkal és búzavirággal és azo­kat mind le szabad tépni a gyerekeknek, hogy koszorút köthessenek, meg bokrétát, amelyet a ta­nító ur is hozott tavaly a suliba... Sáriikának egy kép jutott az eszébe. Valame­lyik kirakatban látta, amikor még egészségesen csatangolt az uccákon. Bimbózó rózsabokor volt rajta s körülötte méhek, pillangók keringtek. Alá meg az volt írva: Tavaszi napsugár. Szerette volna megvenni a képet, de nem volt pénze, igy hát sokszor gondolt rá. Most azt mondta: — Rózsabokrot Is akarok a mezőre, meg pil­langót és sok, sok méhecskét! — Azt nein lehet. Rózsabokor csak kertben van, kertészetben... Sárika ezen elgondolkozott. A képet látta maga előtt, az aranykeretes képet, s tűnődött. Kis teste gipszben, éppen csak a fejét forgathatta Pisti felé és keze a rongybabát gyűrögette. — Koty­koty — mondta az csőcsatorna és: Csörr-csörr! — bugyogott a viz, Bohn a szomszédban vígasztala* nul ordított s a házmesterné abbahagyta a söp­rést és odament hallgatni, de Sárika a rózsa­bokorra gondolt, a lelke távol volt a földiektől* szerette volna megfogni a rózsabokrot, megsza­golni a bimbókat és a valóságban is megnézni azt a sok fényességet, ami minden levélen raita volt. Ugyan mi lehetett az? Estére aztán megjött az anyja is, az apja Is. A tűzhelyen krump'i'.evas főtt s amikor az anyja a tüzre tett, szép, sárga fények ugráltak a falra, végignyaltak a konyhát és újra visszahúzódtak. Az asztal mellett apa ült, kezeügyében gyertya, hogy amikor majd evéshez látnak, meggyújtsa, mert hiszen a sötétben az ember a száját se találja. És Sárika egyre azt a sárgát teste, hogy mikor ug­rik megint a falra. Amikor aztán apa meggyújtotta a gyertyát, egyszerre eszébe jutott Sárikának a kép cime és elsóhajtotta: Tavaszi napsugár! És most már tudta, hogy az volt a legszebb azon a képen, a nap­sugár, amely ott ragyogott minden levélen, min­dén fűszálon, a pillangókon, a méheken, az egész levegőben és azt mondta Pistinek: •— Az is legyen ám a mezőn, napsugár! Jó, az is lesz... De azt majd én is fogok csinálni, ha nagy leszek, — magyarázta. Mert lehet azt csinálni is. A Kallós mondta az iskolá­ban, hogy a kórházban tudják csinálni. Nagy lámpákat gyújtanak meg s azok ugy vüágitanak, mint a nap. őt szokták vele világítani és ugy lesült a bőre, akár nyáron... Hát majd én is csi­nálok. ' < Ezen megint lehetett gondolkozni. — De ez nem az igazi. Én igazit akarok, mert attól meggyógyulok, — tette hozzá nyomatékkal.

Next

/
Thumbnails
Contents