Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-03 / 250. szám

Szerda, 1937. DOV. 3 XIII. évfolyam 250. sz. Kormányok és nemzetek Az angol alsóház tegnapi ülésén felszólalt E d e n is s többek között azt mondotta, hogy nem lehet Olaszországot támadni azért, mert Mussolini a német követelések mellett sikraszállott. Anglia külügyminisztere talán más vonatkozásban, vagy talán: más vonatkozásban i s tette ezt a kijelentést, de tagadhatatlan, hogy ennek a mondatnak a konkrét értelmén felüli értelme is van. Az emberi hang annál szebb, mint több a f e 1 hangja, még a hangszerek hangja is annál tónusosabb, minél több hangot szólaltat meg oktávnyi távolságokban a leütött billentyű, vagy megpendített hur. Minél több „felsőértelme" van az emberi szónak, annál gazdagabb a jelentése s annál inkább gondolkoztatja el a hallgatót. Lehet, hogy Eden csak azt akarta mondani, amit mindannyian helyesnek tartunk: Olaszország szuverén s joga van neki más ország kívánságát támogatni, mint ahogy más országnak joga van szembehelyezkedni az Olaszország által támogatott törekvésekkel. Anglia csak ugv tudja megvédeni a maga szuverenitását, ha nem vonja kétségbe más ország jogait. A békét, — ezt ugyancsak Eden fnondotta, — csak ugy lehet megvédeni, ha a nemzetközi jogot e g y f o rm á n fogja tisztelni minden államhatalom. A szónoki éryelés során talán csak ennek kijelentésére volt szükség, de más igazságok is megmutatkoznak a gondolat szavakba öltöztetése során. Mussolinit lehet támadni, de Olaszországot nem, — a kormányt lehet támadni, de nem lehet támadni az országot. A kormánv nem a nemzet, az ország nem abból áll. akik kormányozzák. S minél inkább egyetlen ember akaratára, képességeire, hatalmára épült fel a kormányzás rendje, annál kevésbé lehet azonosítani a nemzetet n kormánnyal. Közhelyként tűnik fel az a bölcsesség, Kogy minden nemzetnek olyan kormánya van, amilyent megérdemel. Alkotmányos nemzetek még csak kötelesek eltűrni a kormányukért kapott szemrehányást, de — sokszor milyen igazságtalanul I A hatalom befolyása, «z iránvitott saitó-propaganda, a gyülekezési íogok pártpolitikai szempontból való gyakorlása a legtitkosabb és legegyenlőbb választások eredménveit is el tudja torzitani. S minél szegényebb a polgárság, annál kevésbé tud füfcetlen maradni a kormányzat kenyeret, állást, megrendelést és kitüntetést osztogató hatalmától. S mindezen felül: minden alkotmány a n y nyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. Láttunk már, tőlünk nem is nagyon messzire alkotmányokat, melyek a polgárság egvenlőségének a kultura és nyelvhasználat szabadságának elvén épültek fel s miiven kevés joghoz s müven súlyos kötelességekhez jutottak azok. akik állampolgárok csak a törvény küelentése szerint voltak, de n törvény végrehajtása szerint nem tudtak az alattvalók sorából felemelkedni. S hát még, ha nincs is demokrácia I Hogyan lehetne a nemzetet felelőssé tenni azért a rendszerért, amit egyesek hatalma a fegvver ereiével s a hatalom képére és hasordpitosslágárai alkotott bünte'ő trendéi kezesekkel teremtettek'meg a maguk hatalmát az állam üdvével s a maguk pártját az állammal magával azonosítva ? Senkitől nem lehet hősiességet követelni. Senkitől nem kívánhatja azt a humanizmus, az emberiség, vagy uz feurópai fejlődés, hogy bezárassa magát koncentrációs táborba, vagy lehajtsa fejét a bárd alá.# Vannak hősök és vannak mártírok mindig, vannak, akiknek lelkében az emberiség szolgálatának parancsa ég, de senkitől nem lehet követelni, hogy jobban szeresse az emberiséget, mint ahogy őrzi a gyerekeit, a feleség nyugalmát s a maga testi és lelki biztonságát. A kormány — nem a nemzet. Lehetnek kormányok, melyeknek politikai felfogásában, államrendszerében, törekvéseiben és módszereiben az emberiség fejlődésének akadályát, a béke veszedelmét láthatjuk, mégsem lehetünk ellenségei annak a népnek, amelyet kormányoz. A nép örök, a kormánvok jönnek és mennek, kiemelkednek és elbuknak újra a tömegbe visszahullva. A sors közössége, a történelmi emlékek, a gazLondon, november 2. Hétfőn este Malcolm MacDonald gyarmatügyi miniszter társaságában Brüsszelbe utazott Eden angol külügyminiszter. Franciaországot Delbos, De Tcss a n és M o n n e r v i 11 c képviseli a kilenchatalmi konferencián. A külpolitikai kérdések előterében Eden beszéde áll. Eden az alsóházban Németország gyarmati követeléseivel foglalkozva kijelentette, nem hallgathatja el azt a nézetét, hogv Rómának nem áll jogában segédkezet nyújtani a német gyarmati követelések érvényesítéséhez. A külügyminiszter hangoztatta, a békét csak akkor lehet biztosilani. ha mindenki betartja a nemzetközi jog rendelkezéseit, ugy, amint azt Anglia teszi. Az angol fővárosban olyan lvirek teriedtek el. hogv Hitler legközelebb hivatalosan is bejelenti, hogy Németország igényt tart réti gyarmataira. Berlini körökben ugy tudják, hogy a német külügyminisztérium már elküldte jegyzékét Londonba és Parisba. dasági egymásrautaltság, a geográfiai helyzet testvérekké forraszthat népeket, melyek kormányai egymástól messzeeső célokat tűznek maguk és országuk elé. Ámde, — ha barátsági szerződést köthetett Olaszország Oroszországgal akkor, amikor az orosz kormánynak nincs nagyobb ellenfele, mint a fasizmus s a fasizmusnak nincs nagyobb ellensége, mint a bolsevizmus, akkor világosan lehet látni, hogy mennyire nem azonosíthatók a kormányok a nemzetekkel s a nemzetek a kormányokkal. S*ebből folvik az is, hogy a háborúért való felelősséggel nem lehet nemzeteket terhelni. Kormányok lehetnek felelősek a szörnyű pusztításért, de nem lehetnek felelősek a nemzetek. A nemzet csak engedelmeskedett, mert mást nem tehetett. De a felelősség nem lehet azé, aki köteles volt engedelmeskedni, a felelősség azokat terhelheti csak, akik parancsoltak.* Rómában nagy felháborodást kellett Eden alsóházi be* széde. Érthetetlennek tartják Edennek azt i kijelentését, hogy a nyom flottaegyezmény végrehajtása a spanyol köztársasági kormánynak kedvez, mert a szovjet szállítmányai igv eljuthatnak Spanyolországba. Az olasz lapok szerint Anglia azért nem akarja elismerni a Franco-kormány hadviselési jogát, mert lehetetlenné akarja tenni, hogy a felkelők flottá ia blokád alá helyezze a spanyol köztársasági partvidéket. A kilenchatalini értekezletet szerdán délben nyitják meg ünnepélyesen a belga Akadémia dísztermében. A megnyitóbeszédet Spaak külügyminiszter mondja. Brüsszelbe már megérkezett Delbos külügyminiszter vezetésével a francia küldöttség, amelyet a pályaudvaron Spaak külügyminiszter fogadott. A delegációk között már kedden megindullak a megbeszélések. Eden maidnem két óra hosszat tárMegegyezés Londonban A semlenessépi bizottság elfogadta a javaslatokat — Nemzetköz! delegéc ók indulnak Spanyolországba, ha a főbizottság is elfogadja a határozatot London, november 2. A semlegességi bizottság elnöki albizottsága kedden délután megint értekezletet tartott, a tanácskozást egynegyed 9 órakor fejezték be és egyhangúlag elfogadták az előterjesztett határozati javaslatot, amely a főbizottság elé kerül csütörtökön. A határozat szerint felkérik mind a valenciai, mind a salamancai kormányt, hogy egyezzenek bele nemzetközi bizottság Spanyolországba küldésébe. E bizottság feladata az lesz, hogy a külföldi elemek visszaszállítását előkészítse. Kimondja ezenkívül az albizottság, hogy a szov jelküldöttség fenntartásait a hadviselői jogok megadása tekintetében megvizsgálja, hasonlóképpen tanulmányozni fogják időközben az önkéntesek visszavonásának a hadviselői jogok kérdésével kapcsolatos több más kérdést is. A szovjetküldöttség délutáni békülékeny magatartást tanúsított és ez telte lehetővé-1 hogy létrejöjjön a megegyezés. Szerdán kezdődik a brüsszeli 9 hatalmi konferencia