Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-10 / 231. szám

10 DÉL MAG YARORSZÁG Vasárnap, 1937: október ICL egy kis figyelmet I Ájtalános szokás, hogy minden uj sorsjáték előtt a főárusitók az eredeti sorsjegyet is elküldik volt üzletfeleiknek — a folytonosság biztosítása miatt. Ezért - a befejező húzás után — mindig kicsi a sorsjegykészlet és igen sokan várnak felszabadult sorsjegyekre. Nagyon kérjük ennélfogva mindazokat, akik bármely oknál fogva nem akarják megtartani a sorsegyeket, szíveskedjenek haladéktalanul visszaküldeni, (mint nyomtatvány 2 fillér por. tóval, az illetékes helyre, mert kárt és veszteséget okoznak, ha azokat nem kapjuk azonnal vissza. Az idejében ki nem fizetett sorsjegyeknek nve•emrnyigényük nincs és semmi jogo, nem biztosítanak! Az I. oszlájy húzása október 16-án kezdődik. B m. kir. osz'á vsorsWéK fftárusitál ger hullámain keresztül a fáraók gúláitól és Ra templomából. Üres szemeivel és rejtelmes hierogliféival misztikusan hallgat előttem a Nilus partjának és Assuan pálmáinak ftreg őrzője: a szfinksz. Jupiter temploma állott ott, ahol most az Ur hitére keresztelik a kisdedeket. Szinte érintetlenül öleli át a várost, amelyet Jupiter fia, Róma imperatora emelt palotája köré . , . • A szállodában, ahol lakom és ahol a tenger Ismeretlen halait teszik le mosolyogva az asztalra, a gazda kivezet a konyhába. Hatalmas boltozat támaszkodik a Hotel Salonae konyhájának falához é« széles iveken nyugszik a mennyezet. Öt, hat, vagy hét méter széles lehet a fal: a császári palotát vette körül egykoron és beléje épült a sz.álloda konyhája. Ez a fal ott vonult el a Hadrinnds császárról elnevezett tenger partján és Effyiptom bányában fejtették a márványt, fehéret. szürkét és sejtelmeset, mint a tavasszal bimhódzó rózsa, amelyből az oszlopok, meg az ivekkel diszitett ablakok hideg csipkéje készült. A tenger aztán pár méterrel odébb vándorolt és a császári kastély falában üzletek vannak most, boltok, amelyekben fénvesedő szijján kését feni a borbély. Rómát és Bécset hozza a levegő hullámain a rádió, kölnivizet árulnak a búitok mögött és ajkpirositót az asszonyok számára, himzett papucsot az idegeneknek, akik a falba épifott bankok rácsai előtt váltiák be dinárra dollárjaikat és fontjaikat. Pálmák állnak az uccán a kicsiny kávéházak előtt és vörösréz ibrikben főzik benne a török kávét. Mimózát vásárolunk aranv szalaggal átkötve, bélveget ragasztunk a képes levelezőlapra és randevút adunk a „töronv" mellett . . Még csak át se kellett aiakltant a csás»flr palotájának falát, hogy hajlékot találjon benne a kalmár. A falak oivan szélesek, hogv: éppen csak ki kellett szedni a téglákat, ajtót építeni a nyílások fölé és megszülethetett a császár clastrumának falában a modern bazárvilág . . < * Hogyan született meg ez a város? Nincsen szükség rá, hogv históriát író tudósok könweit olvassa el az. aki feleletet vár e kérdésre. Csak rá kell nézni a városra nyomban megkanitik a választ. A fecske az ereszhez tapasztja a fészkét, szakasztott ugv, ahoevan Diorietiamis palotátiának oldalaihoz ragasztották azokat a házakat, amelyekben karfiolt árulnak és pirosló narancsot, nyársra vágyó megnyúzott bárányt meg vékony ezüstszálakból összerótt karkötőket. De ez: már egy későbbi korszak munkája lehetett. Eleinte: amikor az avarok feldúlták Salonet •— csodás kuitura nyomait ásták ki itt ma is a föld mélyéből — a római provincia megrémült lakói a palota pincéjében kerestek menedéket. A • bátrabbak a tornyokig merészkedtek. Volt ezekből elegendő: köröskörül tizenhat torony díszítette a négy falat. Ezeknek a hossza mindegyik oldalon hol meghaladja, hol megközelíti a kétszáz métert! Bevonultak a császár lakosztályaiba és a katonák kaszárnyáiba. A könyvtártermekbe, a loggiák alá, a műhelyekbe, ahol kenyeret sütöttek és a márvánnyal kirakott istállókba, ahol Diocletianus lovait tartották márványvályuk előtt. A három templomba, amelyeket Jupiternek, Aesculapnak és Marsnak szentelt a palota ura. Az arany és alabástrom* diszitések lassankint eltűntek. Amikor aztán a palota szük lett az emberek számára: egymás után épültek eleinte kisebb, majd nagyobb házak a palota falai között. Hely volt bőven. A tágas udvarok sarkaiban és a karcsú oszlopok között. A palota falai között átfutó utakon és a kertekben, a pisztrángos tó helyén. Évről-évre, deceniumról deceniumra és századról századra épültek a házak, eleinte földszintesek, aztán emeleteket húztak a szobák fölé. És amikor szük lett már a palota, akkor kivül a falakhoz tapasztottak viskókat, majd építkezni kezdtek a falakon tul is. Igy született meg Spalato és későbben Split... A legenda él ma is*tizenhét évszázaddal a császár születése után, hogy a környező dombok lejtőjén állt az a sárból összetákolt viskó, amelyben egy görög származású szenátor rabszolgájának fiaként meglátta a világot Diokles. A császári trónt hősiességével szerezte meg és teljes néven Caius Aurelius Valerius Diocletianusnak nevezte magát. A szülőit megtagadta és Jupitert vallotta az apjának. Hatvanéves korában megunta a dicsőséget. Nyugalomra vágyott. Nicodemiában, ma Ismidrek hívják ezt a várost, Kisázsia nyugati partján vett bucsut légióitól és a Megváltó születésének 305-ik esztendejében, a virágokat nyitó május első napján szekérre ült, hogy elvonuljon a palotába, amelyet husz esztendő óta építettek számára szülőhelye közvetlen közeiében, a tenger partján. Egy hónapig tartott az útja Tráclán, Macedónián, Epiruson j keresztül a Via Egnatián át. Maga is megbűvölten állt meg palotája kapujánál, pedig: Róma császárai közül nem volt előtte egy se, akinek nevét annyi építészeti remekmű hirdetné, mint Diocletianusét. Fürdői ma is pompásabbak Rómában, mint azok, amelyeket Carncella építtetett, Alexandria és Antiochia, Palmyra és Milano, Nikodemia és Karthagó dicsérik az imperátor bőkezűségét. Amig azonban ezeken a helyeken nem bondolt egy pillanatig se a maca kénveimére, addig: ez a palota legapróbb csücskében is azért nőtt' ki a pusztaságból, hogy a császár életének még hátralévő esztendeit édesítse meg. Görög építőművészek készítették a terveket és a kastélv falába itt-ott titokban bevésett halfigurák árulják el, hogy a mesterek és a munkások már felvették a keresztségét. Leánya és felesége is éjszakánk int a Megváltóhoz és a Szent Szűzhöz imádkoztak. Ö maga: mártírokká avatta a hívőket . . . Elképzelhetetlen ma a pompa, amellyel ez a palota megépült. Ecviptöm adta a márványt és a sizcetek a pOrfrit az oszlopokhoz. Negwenkét árkádja van feddett folyosónak és a peristvl — csodás csarnok a császár mauzóleuma előtt — látvánvossác ma is. Harmincezer négyzetméter területen fekszik a palota és a falak macassága néhol ma is eléri még a huszonöt métert Szobrok és reliefek díszítették a termeket, a pincékben titkos kiiárntok mellett kaszárnyák és börtönök sorakoztak. Még ma is meg van a vízvezeték, arnelv a hegyi patakok kristályos vizét vezette ide. Templomok és áldozóhelyek díszítették a tereket és — senki se tudja ma már, hogy a. császár hamvai hol váriák az örök feltámadást. A mauzóleumban, amelyet a maga számára építtetett, egyik legszebb remeke ez az ókor mii- ! vészetének, székesegyház van. Vastag könyvek irják le a palota szépségeit és tudósok tűzték életcéljukul megfejteni a császár titkait, * ,i A fecske, ha délről észak felé tartó utián megpihen és felépiti fészkét, nem kutatja: nyujtott-e már másik költöző madárnak is menedéket az eresz, vagy omladék, amelyen otthont rak magának. Igy volt az ember is, amikor menekülvén az avarok elől, először piszkálta meg a kormos vasával a parazsat a császár márványkockákkal kirakott diszes szalonjában . , . Ha másként lett volna: az Imperátor korának sokkal több emlékével kérkednék a város, a császár palotájában , . , Paiil Jób. TANULJON Dezső Gábor zeneszerző módszerével magyar nótát zongorázni A tanfolyam anyaga: 100 nóta és csárdás. Kiséretszerkesztés. Gyors. Biztos. Tökéletes. Tanulni vágyók irják meg cimüket levelezőlapon: VARGA MARGIT Szeged, Szentháromság ucca 15. IV. SZEGEDI SAKKÉLET —oOo— A Kiss Albert-emlékverseny 7-én kezdői dőlt, az első forduló eredményei a következők: Ocskay nyert ózsvár ellen, Rosenberg Kmetyó ellen, Mák Tóbiás ellen, Simon Kristó ellen. Függőben maradt a Sandberg—Babos és a Csáky—Tóth parti. A verseny hétfőn és csütörtökön folytatódik. Alább közöljük az első forduló egyik játszmáját: Sziciliai védelem. Világos Tóbiás — sötét Mák í. e4—c5, 2. Hf3—Hc6, 3. d4—cxd, 4. Hxd4— Hf6, 5. Hc3—d6, 6. Fc4 (szokásosabb Fe2)-g6, 7. o-o—Fg7. 8. Hf3—o-o, 9. h3-a6, 10. a3-b5, 11. Fd.1—Fb7, 12. Bel—Bc8, 13. He2-Hd7, 14. Hg3—• Hc5, 15. Bbl—Ha4. (akadályozza vHgáos vezérszárnyi kibontakozását), 16 " c3—Vc7, 17. Fe3— Bfd3, 18. Vb3, 1 (Ve 2 jobb lett volna)—Ha5, 19. Va2—(hiba! A vezér itt teljesen kiesett a játékból)-Hc5, 20. Fc2—Hc4, 21 Hg5-e6, 22. Hf3 (egy fölösleges tempóvesztés)—Hxc3 23. Bxe3— Bd7, 24. Bdl—Bc-d8, 25. Vbl—e5, (szükséges volt, mert Sötét a-d-vonalat akarja megnyitni gyalog dl5-tel, amire világos e5 gyalostolással válaszolt volna), 26. Hel-d5. 27. exd5-Fxd5, 28. Hft ??-Fh6, 29. Be3 —Fc4, 30. BxB—BxB. 31, Be3—Fxfl, (Sötét előpve tudatában radikálisan egyszerűsíti a játékot), 32. Kxf1—Fxe3. 33. fxe3—e4!l, 34. Fxe4—Hxe4, 35. Vxe4—Vc4+, 36 Vxe4—bxc4, 37. Hc2—Bd2, 38. Ilb4—Bxb2, 39. Hxa6-Bb3, 40. a4—Bxc3, 41. Ke3 —Br2+ és könnven nvert. Az ön szállodája BUDAPESTEN a CORVIN SZŰIODA Budapest szivében a Nemzeti Szinház mel'ett: VIII., Csokonay utca 14. Tökéletes modern komfort. — Folyóvíz és központi fűtés minden szobában. Budapest valamennyi villamos vasútja és autóbusza a hotel közvetlen közelében. Egyágyas szobák már 3 pengőtől, kétágyas szobák 6 pengőtől, teljes penzió 6.50 pengő.