Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-10 / 231. szám

Vasárnap, 1937. oki. 10, Politikai napilap XIII. évfolyam 231. sz, Fabinyi Tihamér Ellenzékiek vagyunk, de a komoly, az alkotó ellenzékiség nem azt követeli, hogy mindent ellenezzünk, amit a kormány előterjeszt és mindent kifogásoljunk, ami a kormány programját kitölti. A magunk gerinces ellenzékisége nem jelenti azt, hogy megtagadjuk elismerésünket a hivatott, a tehetséges és nagyvonalú szakmunkától, amit a pénzügyminiszter az országnak áldoz. A kormány pénzügyi alkotásaival és — mulasztásaival szemben lehetünk, (vagyunk is) ellenzékiek, de ha arra gondolunk, hogy az ország pénzügyeinek intézését a mai kormányzati rendszer bizhatja-e hivatottabb, hozzáértőbb, szakavatottabb kézre, mint Fabinyi Tihamérére, akkor nem tudnánk megnevezni senkit, aki tudásának, fölkészültségének és hivatottságának erősebb jogcímével rendelkezik, mint a pénzügyminiszter ur. A Gömbös-kormány különösen ellentétes politikai egyéniségek érvényesülését könynyitette meg. Egyfelől érvényesülhettek rég letűnt idők már-már elfelejtett szereplői, a viharsarok hangakrobatái, másrészt I m r é d y Bélát és Fabinyi Tihamért Gömbös Gyula helyezte a legfelelősségteljesebb helyekre. Kevés idő mult el Gömbös eltávozása óta s máris történelmi szemmel leKet fölmérni politikai útjainak mérlegét. S megállapithatjuk, hogy az volt csak maradandó kormányzatában, am.i az igazi értékek és tehetségek számára nyitotta meg az érvényesülés útjait. I m r é d y szinte percek alatt nőtt bele a pénzügyminiszteri székbe, ugy, hogy távozásakor pótolhatatlannak hitték — addig, amig F a b i n y i Tihamér nem következett utána. S valliuk be, Imrédyre is a legmagasabb" értékelést jelenti az, hogy csak Fabinyi tudta őt pótolni Nagyszerű jogászi kvalitások indították útnak FabinVit, aki tekintély volt már akkor, amikor politikai pályája megindult. S ez a jogászi fölkészültség univerzális tájékozódottságot, sőt: univerzális s z a k é r t e 1 m et takart. Volt kereskedelmi miniszter és lehetett volna igazságü|gyminiszter, megállná a helyét, mint belügyminiszter és közoktatásügyi miniszter is, — nincs reszortminisztérium, aminek vezetését a legnagyobb megnyugvással s az átlagos munkaeredményt messze meghaladó teljesítmény jogos várakozásával nem lehetne rábízni. Jogirodalmi működésével kvalifikálta magát arra, hogy magas színvonalú és nagyjelentőségű alkotásokat joggal várjanak tőle. Öt év a mai forgandó politikában nem kevés idő s különösen bosszú akkor, ha mindig megbecs ülés szerzésére és a tekintély növelésére ad alkalmat. S talán az sem keveset jelent, hogy Fabinyi Tihamérnek nincsenek — nem ellenségei, de ellenfelei sem. A kormány pénzügyi politikáját támadhatják, helyteleníthetik, kifogásolhatják, az adót soknak tarthatja s az adóvégrehajtást terhesnek érezheti mindenki, — Fabinyiról a legelkeseredettebb adóhátralékos is a megbecsülés és tisztelet hangján emlékezhetik meg. Ami jó van, azt neki tulajdoníthatjuk:, ami rossz van, annak megjavítását tőle várjuk, — lehet-e pénzügyminiszter számára több megbecsülést, szeretetet és ncpszerüseget megállapítani? S mi nem tudjuk elfelejteni azt sem, Kogy milyen szeretettel, mennvi törődéssel gondoskodott a dorozsmai kubikosokról. Dorozsma szegénysége nem kért tőle hiába semmit. Nemcsak államférfiúi kiválósága és nemcsak szakminiszteri tekintélye, — emberi értékei is követelik azt az elismerést, aminél többet jutalmul ugy sem adhatunk. Miniszter és képviselő, jogász és finánc, kereskedelmi politikusok és a kubikusok patrónusa, államférfi és ember, — alig van a mai magyar politikában még valaki, aki az ellentétes vonatkozások ilyen groteszk változatában és bőségében minden irányban és minden szempontnak alávetve is meg tudná őrizni elsőségét. Volt idő, amikor ennek' a városnak polgársága szerette volna összekötni a város sorsát Fabinyi Tihamér politikai érvényesülésével s pártkülönbség nélkül ugy érezte mindenki, hogy a város egyik mandátumát Fabinyi Tihamér kezébe kell adr.i. A politika utjai másként rendeződtek s talán meghaladottá is vált ez az elgondolás, — Szegednek azért nem kell lemondani Fabinyi gondoskodásáról, ime, itt a házadómentesség, amit talán meg fog kapni ez a város a pénzügyminiszker ur jóvoltából es gavallériájóból.' Az ötéves évfordulón ünnepelték a hívek és barátok, üdvözölte a párt, melynek tagja s melynek mérhetetlen szolgálatot tesz azzal a megbecsüléssel, amit mint miniszter szerez magának és munkásságának. Ez az elismerés mind feltűnhetnék az elfogult hivek hódolataként, amivel a hatalom urai mindig rendelkeznek. Bármilyen halk szóval és csöndes köszöntéssel veszünk is mi részt ebben a jubileumban, a mi részvételünk kell, hogy többet jelentsen, mert nem tartozunk a hajbókoló hivek s az engedelmességre szoktatott párttagok soraiba.' Független ellenzékiségünket s világszemléletünk elalkudhatatlan szolgálatát hoztuk mi el erre az ünnepre, nem pártembert köszöntünk és nem kormányzati szellemet, nem miniszter előtt tisztelgünk és nem a hatalom ura előtt bajbókolunk: Fabinyi Tihamér tudását, képességeinek kiválóságát, alkotó erejének nagyvonalúságát ismerjük el azzal a meggyőződésünkkel, hogy a velünk szemben álló pártból senki nem tudna maga, munkássága és az ország pénzügyei iránt annyi jogos bizalmat kelteni s annyi komoly^ jelentős eredményt biztosítani, mint F a b in y i Tihamér. Olasz válasz az angol-francia jegyzékre Róma eluiasiija a Háromhatalmi értekezletet, a semlegességi bizottságban további tárgyalásokat javasol — Az önkéntesek ügyében megismétli korábbi állásjoglalását, végül kijelenti, Hogy Németország nélkül nem tárgyal London, október 9. Világszerte nagy feltűnést keltett Chamberlain angol miniszterelnök tegnapi beszéde, amelynek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak. A miniszterelnök beszéde után adták át a régóta várt o'asz válaszjegyzéket az ismeretes közös angol—francia jegyzékre. Lord Perth nagykövetet és B'ondel római francia ügyvivőt szombaton délelőtt a Palazzo Chipibe kérették, nyomban bevezették gróf Ciano külügyminiszter dolgozószobájába, aki átadta a jegyzéket. Amig az angol és francia sajtóban helyesléssel találkozott Chamberlain beszéde, addig I a német és olasz lapok támadást intéztek az angol miniszterelnök ellen. Berlin i.. » meglehetősen éles hangon fogadta Chamberlain be-> szédét. A lapok szerint az angol miniszterelnök be-, széde inem járt az európai bélre érdekében*. Rómában , • » az a sajtó véleménye, hogy Chamberlain beszéde nem tartalmazott uj megállapításokat. Anglia továbbra is a spanyol kérdés megoldásától teszi függővé az angol—olasz kiegyezést és a megoldás alatt természetesen az angol politika irányelveinek érvényesítését érti. Az olasz válasz Paris, október 9. Szombaton este nyilvánosságra hozták az olasz válaszjegyzéket az október 2-án átnyújtott francia—angol jegyzékre. A válasz a következő : — A fasiszta kormány örömmel vesz tudomást a francia kormány részéről Spanyolország politikai függetlensége ügyében nyújtott biztosítékokról. Ami ezt illeti, nem szükséges emlékeztetni azokra a biztosítékokra, ame'yeket a faziszta kormány tötb alkalommal, sőt ünnepélyes formában js adott már Spanyolország politikai függetlensége és ennek következményeként Spanyolország szára:földi és qyarmali területének sérthetetlenségéről. A fasiszta kormány teljes egészében osztozik a francia kormány véleményében, hogy Spanyolország belső harca többé nem okai más államok közötti gyanakvásnak és súrlódásnak, továbbá a helyzet oly mpdon fejlődött, hogy más téren is előrehaladást lehet tenni általános enyhülés érdekében. — A fasiszta kormány legjobb akarattal kés2 megvizsgálni — amint ezt a múltban is mindig tette — mindazokat az eszközöket, ame'yeket alkalmasnak találnak a benemavatkozási politihu hatályosabbá tételére. A francia kormány különös fontosságot tulajdonit e politika elemeiben az önkéntesek visszavonása kérdésének. Olaszor-