Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-09 / 230. szám

t a DÉLMAGYARORSZÁG Szombat. 1937. október 9. NálQha, tuzheli 0 1 Lőszerek, zománcozol! edény, mm, iius- Os HOuOOrlOk, Konyha mérleg leszállítóit árban, részletre is Bruckner vasudvarban Budapest I. 645: Torna, nanglemezek. 7.20: Et'end, közle­mények. 10: Ilirek. 10.20: Móricz Pál elbeszélé­seiből. 10.15: Mit nézzünk meg. 12: Deli harang­szó az Egyetemi templombói, ídőjárásjelcntés. 12 óra 05: A rádió szalonzenekara. 12.50: Hirek. 13 óra 20: Hanglemezek. 14.40: Ilirek. 15: Árfolyam liirek, piaci árak. élelmiszerárak. 16.15: A krak­kói városi dalárda énekel. 16.45: l'onlos idöjrl '.és. időjárásjelentés, hirek. 17: Mit üzen a rádió? 17.20: Guttenbcrg György és jazz-zenekara ját <zik, Kalmár Pál énekel. 18.25: A világok biro dalmában és ahol a folyékony gyümölcs készül. Közvetítés. a Kertészeti Tanintézetből. 19: IIo-­.'áth Rezső és cigányzenekara. 19.30: Szálláscsi­náiás az eucharisztikus világkongresszuson részt vevők számára. Előadás. 19.50: Azra. Mesejáték 3 'elvonásban Irta Szép Ernő. Rendező Kiszelv Gyula. 21.20: Hirek. 21.50: Budapesti Hangver­seny Zenekar. Vezénvel Ra'ter Lajos. 23: Győri Vinre és cigányzenekara muzsikál. Nádor Jenő linkel. 0.Q5: Hirek külföldi magyarok számára. Budapest TI. 17.50: Eleven kőkorszak. Előadás. 18.25: Hang lemezek. 19.10: A földmivelésüirvi minisztérium mezőgazdasági félórája. 1910: Horváth Dezső és cigányzenekara. 20.30: Hirek. 20J55: Bohrandt Lajos és Weidinger Ede jazz-zenekara játszik. Külföld. Berlin. 7.10: Szalonötös. — Bécs. 8.13: Tarka *st. — Droitvich. 10.35: Rádiózenekar Tauber Bichárddai. — Frankfurt. 4: Nagv Strauss János­délután. — Milánó. 7: Vegyes. -Páris P. T. T. 6: S/.imfónikus hangverseny. — Stockholm. 8.30: Szimfonikus zenekar n rádió énekkarával. - Tou­lose. 10.30: Részletek a Mosoly országából. Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 41093-1937. I. Hirdetés A magántulajdonban lévő összes mének kö-» telező vizsgálatáról. Szeged sz. kir. város bel- és külterületen lakó niéntulajdpnosok ménjeit a bizottság az alább felsorolt helyeken és időben vizsgálja felül: 1937. évi november hó 8-án délelőtt 10 órakor Szeged-Rókuson, a volt fcdez'tetési állomás épü­lete előtt. 1937. évi november hó 9-én délelőtt fél 10 óra­kor Szeged-Alsóközponton a fedeztetési állomás előtt. 1937. évi november hó 10-én délelőtt fél 10 óra­kor Csengelén a várostanyánál. 1937. évi november hó 11-én délelőtt 9 órakor Szeged-Felsőközponton a községi birói épület riőtt. . Felhívom az érdekelt méntulaidnnosokat. hogv a legutóbbi állatösszeirás alkalmával már tu­lajdonukban volt. vagy időközben vásárolt egv évnél idősebb ménjeiket kivétel nélkül a fent megjelölt helvcken és időben vizsgálatra vezes­sék elő annál is inkább, mert a mulasztók kihá­fást követnek el, s 100 pengőig terjedhető pénz­bírsággal fognak sújtatni. Azon méntulsidonosok, akiknek" ménie az állat­összeirás óla elhullott, vagv azt időközben elad­ták. kötelesek ezen körülményt a vizsgálat al­katmával elfogadható módon igazolni A magántulajdonban lévő mének köztenyész­tésre rsak akkor használhatók fel. ba azokat a bizottság a vizsgálat alkalmával köztenvésztésre alkalmasnak min:siti s erről az állat tulajdono­sának igazolványt ad ki. Fgvben felhívom mindazon ménfulaidonosokaf. okik a tulajdonukban lévő méniükef 1958 évben köztenyésztésre szándékoznak" felhasználni, hoffv ebbeli szándékukat folvó évi október hó 16-ájff a gazdasági ügyosztályban (bérház. II. emelel 23.) okvetlenül lelentsék" be. Szeged, 1937. évi szentember hő 20. Pr. Pálfv József polgármester. A D41magy arorst dg r«g4ny* MÉGIS ÉLEK Irta Rutilt obónyal 81 Ráchel épp legjobbkor jött vissza; meg­rezzent. — Mi az né, az úrfi megint okádik? — átvette Pásztor Danitól az edényt: adja ide, én jobban értem. — Szegény urfi-lelkem... Igazán jó, ha elmegy, jó ... nem baj, ha el­megy — anyásan simogatta Eleket, szája­szögletében elparancsolt sirás bujdosott. — Nem baj, hogy elveszítjük közülünk, csak egészségre kapjon. — Daninak meg azt súg­ta: — A százados ur izenteti, hogy máma indul utoljára vonat Várad felé... 31. A budai házban, ahol Kamilláék laktak, kövér, löttyent-testü asszonyság tolakodott Elek útjába. — Hová igyekszik, elvtárs? — Eleket meghökkentette ez a szemtelenség, mérgesen válaszolt. — Mi köze hozzá!? — Az asszony vörös kokárdát viselt ruháján; kihúzta elmállott testét, bibircses képe torz vigyorgásra ferdült. — Nana, nekem tud­nom kell.. én vagyok ugyanis a házbizal­mi neje ... — Gőgösen felhúzta orrát. Sza­bályszerű fekete bajusza volt, melynek min­denegyes szála külön-külön nevetségesen mozgott beszéd közben. — Kötelességem ügyelni, hogy lokóink kikkel érintkeznek. — Elek legszívesebben hasbarugta volna, hogv feldőljön. De erőt vett magán. Ezzel csak ártana, Kamillára, Kamilláékra és önmagára is csak bajt hozna heveskedésével. Mióta Pesten volt, már megtanult uralkodni indu­latain. Egyik beteg a kórházban csupán enyhe bírálatot mondott a mostvaló rend­szerről és másnap mindjárt kézigránátos su­hancok jöttek érte. Hát jobb nem okoskod­ni. — Vizváryné méltóságos asszonyékhoz megyek — mondta lehiggadtam — A nő­személy kegyesen engedélyezte: lehet... Aztán alighanem rangján alulinak érezte, hogy ilyen kevés szóval fitogtassa hatalmát, mert még megtoldotta. — Azt hiszem, az elvtársnők gyöngélkednek. — Elekben for­rott a keserűség. Ha mindenütt, de itt iga­zán nem számított forralalmár hangra. Bu­dát mindig különbnek Ítélte Pestnél. A ket­tőt szigorúan elválasztotta, mint két ellen­tétes világot. Ugy gondolta, nemcsak a Duna különíti el őket egymástól, hanem polgára­iknak lelkisége is. És ime. Egy csalódással több. Dohogva botorkált felfelé a lépcsőn. — Ugylátszik, a lejtőn Pesten is, Budán is egvforma nehéz megállni... •» Nehezen haladt, sok volt a lépcső. Lihe­gett. Még npm szokta meg újra a járást, ki­csit elkényelmesedett betegsége alatt az ágvban. Reggel engedték ki a kórházhól. A kórházban sem haladtak rendes mederben a dolgok. Elsősorban nem adtak egyszemélyes szobát: nem, nem voltak foglaltak, csak nem adtak, pénzért sem, mindenki egyenlő; a koszt ehetetlen volt s az ehetetlen is ke­vés; káposzta, gerstli és undorító, ragacsos kenvér, — vasárnap babfőzelék, amibe mu­tatóba zsir is került. Gvomormérgezés után éppen kitűnő ellátás. Dehát nem lehetett mást adni. Azt mondták: nincsen. A nrofesz­szor tehetetlen volt: ő tudta, hogv lehetne, de nem mert szólni, hiszen rpindössze ven­dégnek számított saját klinikáján. Megtűrt vendégnek. Mások rendelkeztek helvette: kistudományu, ám annál nagyobb' száiu fi­atalemberek ... Egv urcai verekedésben megsérült újságíró mesélte, hogy bezzeg Kun Béláék dúskálnak; egyszer hivatalosan felkerült szállásukra a Hungáriába, akkor látta. A folyosón glédába sorakoztak az üres pezsgősüvegek, a pincérek meg hatalmas tá­lakon hordták a sonkát, hideg sültet.:. Az egyetlen, ami jó volt e sok rossz mellett, hogy egész nap jöhettek látogatók. Kamilla is naponta eljött. Odaült az ágy szélére, hal­kan, suttogva beszélt, vagy nem is beszélt, csak nézett tiszta, szép szemével. Senkinek a szemében nincs ilyen babusgató melegség. Néztek ... néztek ... kéz-kézre talált, gör­csösen egybefonódtak az ujjak. Ilyenkor bűn lett volna szavakkal háborogni.:: Vadgesz­tenyefa virágzott az ablak előtt, rózsaszin­eres virágai akár a karácsonyfa-gyertyák A kórteremben állandóan nyitva tartották az ablakokat. Kamilla hajával játszott a szellő: hol összekuszálta, hol kisimította, gurigázott az apró, szőke csigákkal. Igy félig borzasan valami aranyos báj egészen kislányossá tette. Egyszer valaki azt mondta látogatás után: fáintos tyúkja van magának, hallja... Elek felugrott és szónélkül pofonütötte. Emi­att aztán nagy veszekedés kezdődött, kis hijja, hogv egymásnak nem rontottak. A be­tegek egyik része Eleknek adott igazat, má­sok ellene szítottak; két ellenséges táborra szakadtak, akárha kint lettek volna az uccán: De Elek ezzel már nem törődött. Kamillá­nak nem is tett róla említést.. Most a má­sodik és harmadik emelet között lévő pihe­nőn eszébejutott, hogy odalent az előbb ennek az asszonynak sunyi tekintete is Ka­millát rágalmazta. Leginkább ezert lobbant ellene haragra. Igen. Magafeledkezetten át­hajolt a lépcsőkorláton s megvetése jeléül leköpött a földszintre. — Egyaránt mocskos jellem mindkettő. Meg se szabad hallani, észre se szabad venni az ilyeneket — gon­dolta s nekiindult a hátralevő pár garádics­nak. Kamilla panaszkodott, Kogy 'éjszaka fel­zavarták őket álmukból, házkutatást tartottak náluk. Arra ébredtek, hogy irtózatosan dö­römbölnek az előszoba ajtaján. Nagyon megijedtek, ki sem akarták nyitni, de mu­száj volt. A döngetés egyre erősödött. Gyor­san felöltözködtek. A kémlelőnyiláson ke­reslztül látták, hogy bőrkabátos, tdnyéVsip­kás alakok szoronganak a lépcsőházban. S a házmester is velük van. Ebből megtudták, miről lehet szó. Már másoktól is hallották, vöröskatonák éjjel rájuk 'törtek lés fegyve­rek után kutattak. Fegyverkeresés ürügye alatt aztán összeszedtek minden értéket s válogatás nélkül elvitték, amit találtak ... (Folyt, köv.) Q'csó friss marhahús kimérés lesz 9-énv szombaton déli 12 árétŐI KözvágöhidI Hatósági Székben MeqnxiU SZABÓ ISTVÁN órásmester óra és ékszer­üzlete, Gizella tér 5. Szakszerű javítás, pontos kiszolgálás. 258 Délmagiiurország tfölcsonHönpKár Anuaga legnaguobb, előfizetése legkisebb

Next

/
Thumbnails
Contents