Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-09 / 230. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1937. október 9. Tömegjelenség A statisztikai Hivatal, amely talán a legintenzívebben tartja kezét a magyar élet ütőerén, a számok rideg őszinteségével mutatja ki évről-évre, hogy az összehurkolt határok közé szorított magyarság az európai népek szaporodási táblázatán egyre lejjeb és lejjebb szorul. Akik értenek a számok nyelvén, a legnagyobb aggodalommal figyelik ennek a lázgörbének tragikus változásait és egyetemi katedrákról, politikai szószékekről, előadótermekben, templomokban, népgyűléseken kutatják a veszedelmes jelenség okait, Hogy követelhessék a nemzetvédelmi harc szervezett megindítását a leggyilkosabb veszedelem, az elnéptelenedés ellen. Tudományos intézetek, bizottságok, politikusok és szociológusok foglalkoznak az „egyse" és az „egyke" problémájával, végigtanulmányozzák a leginkább veszélyeztetett vidékeket, gyűjtik az adatokat, szerkesztik meg a tudományos, vagy politikai véleményüket és végzik az annyira sürgetett harc földerítő szolgálatát. Közben ember- és gyermekvédelmi intézetek létesülnek mindenfelé, mert hosszú évtizedek küzdelmeinek eredményeképpen végre mégis törvénnyé vált a már régen fölismert igazság, hogy a nemzet legnagyobb kincse maga az ember, tehát az embert kell gyámolítani, védelmezni születése pillanatától kezdve, vagy még annál is előbb, egészen a haláláig. „Tömegjelenséggel állunk szemben" — állapította meg Szeged polgármestere, amikor nyilatkozatában megbélyegezte azokat a háziurakat, akik a magánjog paragrafusainak könyörtelen alkalmazásával kitelepítik házaikból a többgyermekes családokat, vagy pedig ajtót mutatnak azoknak a lakáskeresőknek, akikről megtudják, hogy nemcsak maguk akarnak beköltözni a kiadó lakásba, hanem abban gyermekeiknek is hajlékot kivannak adni. Az üres lakás nem kiadó a többgyermekes családok számára, hiába függ kinn a kapun a lakáshirdető, lakótkereső cédula. Tömegjelenséggel állunk szemben, mert hiszen az ilyen elszigetelten is megdöbbentő esetek nem szórványosan fordulnak elő. Mintha láthatatlan feketelista készült volna azokról, akiket az élet legszentebb törvényéit teljesítve a maguk talán haszontalannak érzett életét pici emberpalántákba oltották be, hogy a jövendő igéretét lássák, érezzék bennük kárpótlásul, vigasztalásul a jelen bitangságáért. Öt-hatgyermekes családok tanyáznak a gyilkos októberi ég alatt, vagy ténferegnek hazátlanul a vigasztalan szegedi uccákon és keresik a kaput, amely megnyílna zörgetésükre, a hajlékot, amely megadatna kérésükre. Fátyolos-szemű férfiak és asszonyok lézengenek a lakókereső cédulákkal fölékesített kapuk előtt, de erejüket, kitartásukat egyre jobban fogyasztja az elhatalmasodó reménytelenség, hiszen szégyenbélyegk é n t tapad hozzájuk a szörnyű bün: a gyerek. Három gyerek, négy gyerek, öt gyerek, hat gyerek;:. Tömegjelenséggel állunk szemben és arra kell eszmélnünk, hogy félig már agyonkorlátozott életünkbe egy u] numerus Politikai napilap •WüWiHaHBBHM c 1 a u s u s t lopott be a rövidlátás, talán va-. lamennyi között a legszörnyűbb numerus clausust: a gyermekek zárt számát. A magánjog embertelenül értelmezett paragrafusaival érvelő ridegség korlátozni akarja az Isten áldását, gátak közé akarja kényszeríteni a népesedést,, meg akarja állapítani a gyermekáldás maximális számát. És határozata ellen nincs föllebezésnek sem helye. Önzés és rövidlátás az alapja ennek a tömegjelenségnek, ennek a szegediveszedelemnek, amely ebben a pillanatban még csak a többgyermekes családok veszedelme, de könnyen társadalmi és poliXIII. évfolyam 230. szti kai veszedelem lehet belőle. Végtelen és rövidlátó önzésükben erre a lehetőségre nem gondolnak azok, akik a tömegjelenség előidézői közé tartoznak, de akiknek a száma szerencsére mégis csak elenyésző kisebbséget jelent a szegedi háztulajdonosok táborában. Nem gondolnak arra, hogy magatartásuk esetleg állami vagy törvényhozási beavatkozást is provokálhat, amely megváltoztathatja a jelenleg érvényben lévő paragrafusokat és a nemzet, az ember védelmében rést üthet a magánjogon. Vagy pedig uj magánjogot alkothat az ember, a gyermek hajlékhoz való jogának védelmére. „Anglia szívvel-lélekkel csatlakozik Roosevelt elnök szózatához" Chamberlain miniszterelnök nagy beszéde a konzervatív párt pénteki gyűlésén „Spanyolországban és Kínában férfiak, nök és gyermekeit legyilkolása a legmélyebb ieldáborodást váltotta ki" — „Addig, amig a világ némileg visszanyeri józanságát, Anglia nem szüntetfjeii meg a fegyverkezést'0 London, október 8. A nemzetközi közvélemény pénteken is Roosevelt nagyhorderejű beszédének hatása alatt állolt. Ezúttal történt meg először a világháború óta, hogy az Egyesült-Államok kilépett tartózkodásából és nyiltán a nagy nyugati demokráciák mellé állott. Az amerikai elnök nemcsak a japánokhoz adrcsszálta szavait, de elitélőleg nyilatkozott a spanyol polgárháborúba való külföldi beavatkozás ellen is. Az Egvesült-AIIamok népe egyhangúan, lelkesedéssel támasztja elnökének megnyilatkozását. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot azok az angol lapjelentések, amelyek pénteken látlak napvilágot és amelyek a semlegesség teljes feladásáról szólnak. Az Egyesült-Államok nemcsak erkölcsileg támogatja a nyugati demokráciákat, az általa békeszeretőnek ne* vezett hatalmakat, hanem az uj amerikai elv alátámasztására uj fegyverkezési programot készit elő. A Daily Mail ezt a kommentárt fűzte Roo-» sevelt beszédéhez: „Eljött az idő, hogy az Egyesült-AllamoK ismét átvegyék szerepüket a világpolitikában". A japán és spanyol kérdésben való nvilt amerikai kiállás nem mondható hatás nélkül London és Páris magatartására sem. Az angol kormány az ed-< digieknél jobban honorálja a franciák türelmetlenségét. Az angol kormány elérkezettnek látja az időt. hogy a benemavatkozás ténylege* keresztülvitelére haladéktalan biztosítékot kérjen Olaszországtól. Chamberlain nagy beszéde London, október 8. Neville Chamberlain miniszterelnök a konzervatív párt nagygyűlésén pénteken este nagy érdeklődéssel várt beszédet mondott a helyzetről. — A külügyminiszter figyelmét — mondotta Chamberlain — most súlyos kérdések kötik le. Hadüzenet nélkül nagy háború folyik Spanyolországban és Kínában. Mindkettőnek az a fő jellemvonása, hogy nem harcos személyek; nők és gyermekek legyilkolására használnak bombavető repülőgépet. Ez a Iegmélvebb felháborodást váltotta ki igen sok országban, mert általánosságban erőszakot alkalmaznak az ünnepélyesen vállalt kötelezettségek elless nére anélkül, hogy kísérletet tennének a vi szályok elintézésére békés megbeszélések é tárgyalások utján. — Három nappal ezelőtt — folytatta — az Atlanti Óceán túlsó oldaláról jövő szózat ragadta meg a világ figyelmét. Roosevelt elnök nyilatkozata nemcsak saját országa, hanem Anglia meggyőződését is kifejezésre juttatta és a béke érdekéhen kifejtendő közös erőfeszítést sürgető felszólj lásához szívvel-lélekkel csatlakozik az angol kormány is. — Az elnök beszéde után az Egvesült-Allamok kormánya bizonyára képviseltetni fogja