Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-06 / 228. szám

Szerda, 1937. október 6. Közigazgatás és üzemek Régi kívánság jut cl a teljesülés küszöbéig, ha Szeged város törvényhatósága az üzemek vezetésének jogi formáját szabályozza. Évek­kel ezelőtt elkészült már annak a szabály­rendeletnek tervezete, amelyik ennek a kér­désnek megoldására volt hivatott, a város bizottságai hozzá is kezdtek letárgyalásához, de — nem tudni, miért — egyszerre csak megszakadtak a tárgyalások s azóta is fenn­áll az a helyzet,, amit már évekkel ezelőtt egy értelemmel cs egy akarattal meg akaitak szüntetni. Az üzemvezetésnek mai, teljességgel sza­bályozatlan módja még akkor alakult ki, amikor a városnak számbavehető üzeme i nem is voltak s ha voltak, azok a közigazga­tási ágazatokhoz kapcsolódtak s igy az ön­kormányzati szervek hatáskörébe tartoztak. Komoly szempontok figyelmeztették azon­ban a várost arra, hogy a lehetőség szerint minél több üzemet rekesszen ki a köz­igazgatás kereteiből s ezáltal is csökkentse a város költségvetésének nagy számait. Igy ezután nemcsak a viszonyok parancsolta szükségből, hanem a költségvetés kereteinek szűkítése okából is egyre több üzem és gazdálkodás került az üzemi bizottság hatás­körébe s nem is annyira e bizottság hatáskö­rébe, hanem a polgármesterébe, mert hiszen az üzemi bizottság nem határozó, csak véleményt nyilvánító testület. Most azután az a helyzet, hogy törvények és ren­deletek, szabályrendeletek és közgyűlési határozatok állapítják meg például az adóhi­vatali végrehajtó fizetését és összes illetmé­nyeit s a törvény rendelkezése folytán a vá­ros törvényhatósági közgyűlése tölti be a megüresedett adóhivatali végrehajtói állást, de az üzemek élére vezetőt a polgármes­ter állit s az üzemek vezetőjével a szerződé-t is a polgármester köti meg. A hatásköröknek" ezt a diszparitását kell, Kogy mindenki megérezze. A kisgyűlés névszerinti szavazással köteles szavazni ek­kor, ha egy fél négyszögöl utmenti citekföld eladásáról van szó s ha közút céliára egy négyszögöl kiterjedésű 80 fillér ér­tékű, valóban — talpalattnyi földet ki kell sajátítani, akkor csak a város közgyűlése kérheti az illetékes minisztertől a kisajátitási jogot, de sem a közgyűlés, sem a kisgyűlés, sem a jogügyi, vagy gazdasági bizottság nem hallathatja szavát, amikor például az egyes üzemveze­tőkkel kötendő szerződés tartalmát kell meg­állapítani. Pedig voltak elgondolások, me­lyek talán megérdemelték volna, hogy a vá­ros vezetőinek mérlegelése alá kerüljenek. Volt olyan nézet is, hogy talán ki lehetne terjeszteni egyes üzemek vezetőinek mun­kakörét. Azt mindenki tudja, hogy három gazdasági felügyelő ötvenezer katasztrális bérföldön folvtatott gazdálkodását ellenőriz­ni képtelen. De ha a tápéi réti városi gazda­ság vezetőjére volna bízva az egész tá­péi réten folytatott gazdasági munka el­lenőrzése és irányitása, ha a városi halászat vezetőjének gondoskodása kiterjedne a Fe­hértó körüli városi haszonbéres földek fölötti felügyeletre is s ha a bodomi réti városi gaz­daság vezetője is kapna felügyeletre és irá­nyításra megfelelő nagyságú határt, akkor talán a három gazdasági felügyelő sokkal hatásosabban és intenzivebben tudná a megmaradó területeken végezni Politikai napilap hasznos kötelességét. Mindezt azonban el sem lehet mondani, mert a város törvényha­tóságának egyetlen szerve nem hallathatja szavát akkor, amikor az üzemek gazdálkodá­sáról van szó. Egyáltalában nem harcolunk a részvény­társasági forma mellett mindentől eltekintve már csak azért sem, mert akkor a részvény­társaság vagyonává kellene tenni a városi üzemek vagyonát s ez a vagyonátruházás igen jelentékeny illetékköltséggel járna. Har­coltunk és harcolunk azonban amellett, hogy a város alkossa meg az üzemek vezetéséről szabályrendeletét, tisztázza benne a hatáskörét és a felelősség kérdé­sé t s helyezze jogi alapra mindazt, ami ma csak a régi gyakorlatnak köszönheti formá­ját és jogcímét. Rendezni kell a vi­szonyt a közigazgatás és az üzem­London, október 5. Nagy izgalmat keltett a Földközi-tengeren őrszolgálatot teljesítő Basilisk angol torpedóromboló ismeretes megtorpedózása A torpedórombolót azon a helyen támadták meg, mint nemrégiben a Havock angol páncélost. Amikor az ismeretlen tengeralattjáró kilőtte torpedóit, az angol hadihajó tengeralatti lövedé­ket adott je és nyomban üldözőbe vette a táma­dót, Az üldözésben rövidesen egy egész hajóraj vett részt s ebben a pillanatban hajók és rcDÍilő­XIII. évfolyam 228. sz "MBKmMMIIMBMrMMBMgWa 12833 vezetőség között, tisztázni kell a ha­tásköröket s az egyes hatáskörök között a törvénynek s az önkormányzati rendszernek megfelelő egyensúlyi helyzetet is meg kell teremteni. Mindez a kérés senkivel szemben nem fejez ki semmiféle bizalmatlanságot, jól tudjuk, hotf/ mindenki képességének és tu­dásának teljességével vesz részt a város' ügyek intézésében, de azt hisszük, hogy a hibás rendszer akadálya lehet a tudás és képesség érvényesülésének. A régi rend­szer sok vonatkozásban törvényen kívüli ál­lapotát az utóbbi évek önkormányzati élete likvidálta, ma az üzemek vezetésének rend­szertelen rendszere az egyetlen hely, ahol még az elmúlt idők módszerével és szelle­mével találkozhatunk. S ha a törvényesség helyreállott az önkormányzatban, álljon hely­re az üzemek vezetésében is. gépek kutatják a támadót. Nemcsak az angol közvéleményben, hanem Franciaországban is nagy izgalmat keltett a leg­újabb kalóztámadás. A baloldali lapok burkoltan azt állítják, hogy a támadást spanyol felkelők, vagy (alán olaszok hajtották végre. A jobboldalink ezzel szemben Moszkva kezét látják az ujabb támadásban. A londoni Daily Mail leszögezi, Kogy szinte; hihetetlen eset történt. A lap szerint elképzelhe^ „A rémuralom és az ököljog a civilizáció alapjait fenyegeti" Roosevelt nagy besxéáe a béke és ax er­kölcs uralmáról — „A világ lelkiismereté­nek fel kell ismernie ax igaxságtalanságo­kat, de íisxieletben kell tartani mások jo­gait és sxabadságál" London, október 5. Roosevelt elnök Csikágó­ban tartott nagyfontosságú külpolitikai beszé­dében a legsötétebb színekkel ecsetelte a nem­zetközi helyzetet. — A rémuralom és az ököljog — mondotta — immár kezdi fenyegetni a civilizáció alap­jait. A szabadságszerető népeknek, amelvek elismerik és tisztelik szomszédaik egyenlő sza. badságjogait. Iiékébcn kell dolgozniok a jog és erkölcs diadaláért, a béke, igazság és biza­lom uralmáért. Helyre kell állítani az adott szó szentségét. A nemzetközi anarchia lerom­bolja a béke alapjait és veszélyezteti vala­mennyi nemzet biztonságát. — Igaz, hogy a világ lelkiismeretének fel kell ismernie az igazságtalanságokat — foly­tatta —, de másrészt be kell tartania annak szükségességél is, hogv tiszteletben kell tarta­ni a szerződések szentségét, mások jogait és szabadságát. Véget kell vetni a nemzetközi támadásoknak. — Szilárdan el vagvok tökélve, hogy a bé­ke politikáját folytatom — mondotta Roose­velt — és mindent elkövetek annak elhárítá­sára, hogv háborúba keveredjünk, de a liáboru ragályos betegség és nem biztosithatjuk ma­gunkat a háború veszélyeitől, sem pedig a há­borúba való keveredés ellen. Hogv a civilizáció fennmaradhasson, ismét uralomra kell jutnia a béke elveinek és a legfontosabb, hogy a bé­keszerető nemzetek békeakarala olvan kifeje­zést nyerjen, hogy azok a nemzetek, amelyek megsértik kötelességeiket, vagy más népek io- ' gait, álljanak el ettől a béke megmentése ér­dekében. Amerika gyűlöli a háborút. Ameri­ka a békét reméli, ezért leltekkel keresi a bé­két. Torpedórombolók és repülőgépek kutatják a Földközi-tenger kalózba jó ját Elhalasztották a fasiszta nagytanács ülését, — késik az olasz válasz az ango'-francia jegyzékre

Next

/
Thumbnails
Contents