Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-05 / 227. szám

Kedd, 1937. oklóber 5 Politikai napilap XIII. évfolyam 227. sz A faárak és a nagyközönség Nagy megnyugvással fogadtuk annak a rendelkezésnek a hirét, amivel a kereskedel­mi és ipari miniszter urafaárak közhír­ré tételét elrendelte s még azt is meg­hagyta, hogy a faárakat a fakereskedők min­denki által látható módon függesszék ki te­lepeiken. Elvégre miért csak asszonyok szü­letési idejére vonatkozó adatokat kell kifüg­geszteni a kapualjakban, ha a vendéglősök­nek ki kell akasztani egy étlapot, ha a hiva­talos lap közli a trafikárakra vonatkozó hir­detményt, miért ne kelljen közhirré tenni a fakereskedelemben érvényes árakat is, — úgyis olyan mérhetetlenül magasak ezek az árak, hogy legalább a túlfizetés veszélyétől mentesüljenek a kisemberek. Minél kisebb tételekben vesszük a fát, annál fontosabb, hogy egyetlen fillér se fokozza to­ronvmagas árát. Mindannyiunk tájékoztatására Szeged vá­ros elsőfokú közigazgatási hatósága a vasár­nap megjelent napilapokban tette közzé a tü­zifaárak megállapításáról szóló hirdetményét s hogy- végre mindannyian tudjuk, mennyit követelhet husz kiló fáért a kereskedő s hogy végre a kiskereskedő is tudhassa, mennyit szabad kérnie a fáért, a hirdetmény a telepről eladott tűzifa ára tekintetében a következőkben tájékoztatja a nagy- és kis­közönséget: A telepről eladott tűzifa legmagasabb árát ugy kell kiszámítani, hogy a legma­gasabb leadóállomási árakhoz hozzá ki!) adni a 2Í.300—1937. K. K. M. sz. rendelet II. számú mellékletén feltüntetett összeg 90 százalékát. Ha valamely telepről egy időben olyan lüzifakészletek elárusitása történik, amelyeknek leadóállomási árai különbözők, az érdekelt kereskedő jogo­sult készletét az előirt feltételek betartása mellett átlagáron árusítani. A legmagasabb árak felemelésének helye van oly ese­tekben, amikor az eladó a rendszerinli szer­ződési kikötéseken felül továbbmenő szol­gáltatásokra kötelezi magát (például több emeletre való felszállitás), azonban a fel­számított ártöbbletnek a többletszolgál­tatással arányban kell állnia. A II. osz­tályú tűzifa budapesti legmagasabb le­adóállomási ára az I. cszt. tűzifára nézve a ?4.300—1937. K. K. M. rendelet 1. számú mellékletén megállapított áraknak 90 szá­zaléka. A külföldi tűzifa legmagasabb le­adóállomási árát a kormányhatóság a 24.300—1937. K. IC. M. sz. rendelet I. szá­mú és a 30.500—1937. K- K. M. sz. rendelet 24. §-ával módosított mellékletének utolsó függőleges rovatában felsorolt belföldi fa­árakban állapította meg. Mennvi a többletszolgáltatás értéke? Hon­nan tudjam, hogy átlagáron árusit-e a keres­kedőm? Miért a budapesti ár felől „tájékoz­tatnak". (Szép kis tájékoztatás!) És mit ielent rádióleadóállomás a fakereskedelemben? A Iegmélvsbb tisztelettel, de a leghatározottabb meggyőződéssel kifogásoljuk a faárak köz­hirré tételének ezt a módját. Egyetlen embert mutassanak nekünk, *áki eb­ből a hirdetményből meg tudja mondani, hogy mit követelhet a fakeroske­dó és mit köteles megadni a fo­gy asz tó. A faárakat azért kell ismertetni a nagyközönség előtt, Kogy mindenki, ter­melő, kereskedő, fogyasztó világos és határozott tájékoztatást kapjon, mennyiért köteles adni a fát és mennyit kö­teles adni a fáért. A nagyközönséget és a tűzifa forgalomba hozóit fel kell világosítani arról, hogy kihágást kik és mivel követhet­nek el. De ha nincs egyetlen ember, aki a hirdetményből meg tudja állapítani, hogy száz kiló házhoz szállított tűzifáért mit követel­het a kereskedő és mit tartozik fizetni a fogyasztó, akkor minek a fészkes fülemülének kell a rejtvény ro­vatain k i v ü 1 ilyen hirdetményt közzé­tenni ? Nem állítjuk azt, Kogy ezért a hirdetmény­ért a város hatósága felelős, lehet az is, hogy a kormányrendelet teszi kötelességévé a vá­ros hatóságának azt, hogy ilyen szöveggel tegye közhirré a miniszteri rendeletet. De valahol mégis csak hibának kell lenni, valakinek mégis csak meg kellene hivatalo­san állapítani, hogy a miniszteri rendelkezé­sek figyelembe vételével mit szabad követel­ni a fáért s amikor minden fillér többletköve­teléssel súlyos kihágást követnek el azok a kiskereskedők, szatócsok, vagy fapincések, akik a kisembereknek adnak el, akkor talán nemcsak a nagyközönség érdekében, hanem a kiskereskedők érdekében is hatóságilag meg kellene állapítani, hogy mit szabad kö­vetelniök a fáért, ha nem akarják azt, hogy tíz fillér haszon helyett száz pengő le­gyen a büntetésük? A faárak megállapítása bizonyos keretek között a közigazgatás feladata. De akkor a közigazgatás végezze el a feladatát ugy, hogy mindenki által értett nyelven és min­denki által fölfogható módon tegye közzé az általa megállapított árakat s ne megfejthe­tetlen rejtvényekben, megoldhatatlan talá­nyokban beszéljen. A hirdetményben szóljon azokhoz, akiknek érdekeit a hirdetménnyel meg kell védeni: a kisemberekhez. A kisemberek érdekében kérjük: necsak a faárakra vonatkozó rejtvényt közöljék, hanem — mintahogy általában szokásos —•• a rejtvények közlése után közöljék a követ­kező szómban a megfejtést is. Inkább el­engedjük a megfejtők között kisorsolandó jutalmat, csak közöljék gyorsan a megfejtést. Kél angol csatahafót Olaszország a semlegességi bizottság össze­hívását javasolja az angol-francia Jegyzék ügyében London, október 4. Az angol-francia jegyzék átadásával egyidejűleg a spanyol kérdés ismét erősen foglalkoztatja a nemzetközi nyilvános­ságot. Ez a nagyjelentőségű kérdés Olaszor­szág óhajának megfelelően valószínűleg a lon­doni benemavatkozási bizottság elé kerül. A Daily Mail ugy tudja, hogy Olaszországnak a kérését Anglia és Franciaország akceptálja és a külföldi önkéntesek ügyét is a benemavatko­zási bizottság fogja tárgyalni. Az olasz válasz Párís, október 4. A Liberté illetékes körök­ből ugy értesül, hogy az olasz kormány nem ad azonnal választ a francia—angol jegyzékre. Valószínű, hogy Olaszország válasza csak a hét végén érkezik Parisba és Londonba. A sajtó római tudósítói szerint Olaszország el fog zárkózni a háimas értekezlet terve elől és javasolni fogja, hogy az egész ügyet a lon­doni semlegességi bizottság elé vigyék. Olasz­ország válasza — irja a Paris Soír római tu­dósitója, — nem lesz elutasító, dc uj indítvá­nyokat fog tartalmazni. Ujabb íorpedótámadás London, október '4. A tengernagyi hivatal közlése szerint a Basilist angol torpedőroin­bolót a Földközi-tengeren hétfőn reggel ten­geralattjáró megtámadta. A hajó vizalattl bombákkal válaszolt a támadásra, még nem tudni, hogy milyen eredménnyel- A tenger­alattjáró torpedót lőtt ki az angol hadihatóra, amelyet azonban nem talált el. A tengeralatt­járó egy másik angol torpedórombolót is meg­támadott. Ötnapos véres küzdelem Sanghainál A japán követek elhagyják Oroszországot! Sanghai, október 4. A sanghaii északi pá­lyaudvar előtt már ötödik napja tomb"l a vé­res küzdelem; félóránkint ujabb és ujabb ro­hamra indulnak a fontos állásért a japán csa­patok, de a kínaiak elkeseredett ellenállásán minden japán rohani vérbefullad. Rohamszü­net közben, bombazápor hull a védőkre. A ja­pánok a pályaudvar körüli harcokban 800 em­bert vesztetlek. Tokió azt jelentette hétfőn, Kogy a kinai hadsereg tulajdonképeni vezetése BJücber szoviettábornagy kezében van.

Next

/
Thumbnails
Contents