Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-31 / 249. szám

Vasárnap, 1937 október 31. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Fokozott előkészületek a kamarai választásokra (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A kereskedelmi és iparkamarai választások előkészületei intenziven folynak. Az előjelek szerint a kereskedőknél négy kúriában egyhangú lesz a választás, az első kúriában két lista indul a választási küzdelembe. Az első hivatalos lista, amelynek a következük a jelöltjei: lióth Lajos, Markovid Szilárd, Lüffler György és Széli Antal. Mint ismeretes, a piaci árusoknak és a nagy tábort képviselő zsibáru-oknak egyik csoportja e égedetlen a jelöléssel. Ez a csoport most elhatározta, hógy ellenlistát állit és • piaci árusokat, valamint az ószerkereskedőket juttatja íokozollubb képviselethez. A lista tegnap elkészült és a rendes tagságra Jelöltek a következők: Orbán Sándor piaci árus, Iritz Béla fakereskedő, Pirrich János ószerkereskedő és Urbán József ószekereskedő. Ivözüjük ketten, Irilz Béla és Pirrich János most is tagjai a kamara teljes ülésének. * Az uj lista inditása érdeklődést keltett, az alániindkét részről erősen biznak abban, hogy a dacember tizenketiediki kamarai választáson a saját listájuk kerül ki győztesen. Az AS PIRIN 40 év folyamán az egész világot meggyőzte kiváló tulajdonsáságairól. Ebből a világhírből próbálnak utánzatok és pótszerek hasznot húzni, ezek azonban nem érhetik el areloállitásában tökéletességig fejlesztett ASPIRIN hatékonyságát és ártalmatlanságát. ASPIRI tabletta csak a » Sayct«• kereszttel valódi Az iparosok frontján előreláthatólag éles választási küzdelem lesz. Az eddigiek szerint az ipartestület hivatalos listáján kivül, a Baross Szövetség külön listával vesz részt, de bizonyosra lehet venni, hogy még több lista is indul, legalább is erre vona'.kózó megbeszélések foly iak. Ősszel legolcsóbb a kerékpár! Használja ki a kedvező alkalmat és most vegyen Markovícs mérnöknél, Tisza Lajos krt 44. hol Wonder type 1937, Darllng és egyéb márkás férfi és női kerékpárok készpénzfizetés ellenében hihetetlen olcsó árban kaphatók. A Nobel-dij és magyar nyertesei Irta: CSEKEY ISTVÁN Egy kis etimológiával kezdem. Sokan azt hinnék, hogy a nóbel szónak valami köze van Nobel nevéhez. Pedig egyáltalán semmi. A nóbel szó a francia noble-ból származik és jelentése »nemes*, *elökelő«. Ennek képmására magyar hangsúlyozással és kiejtéssel mondjuk ki a hires svéd kémikusnak és nagyiparosnak, Nobel Alfrédnak a nevét is, holott svédül éppen megfordítva kelt hangsúlyozni és kiejteni. Tehát rövid o-val, a hangsúlyt az utolsó, ebben az esetben a második szótagra helyezve, miközben az l kettőzöttnek hallatszik. Kiejtése tehát helyesen nem nóbel, hanem ellenkezőleg, nobell. Nobel Alfréd 1833-ban született Stockholmban és 1896-ban halt meg San Remóban. Előbb atyja szentpétervári gyárában foglalatoskodott, amikor az azonban 1859-ben összeomlott, visszatért Stockholmba és robbanóanyagok gyártásához kezdett. Első nitroglicerin gyára azonban 1864-ben maga is a levegőbe röpült. 1875-ig tizenöt gyárat alapitott Európa különböző államaiban. Különösen a dinamit feltalálása óriási vagyonhoz juttatta. Mint agglegény halt meg és kereken 32 millió svéd korona vagyonát végrendeletileg a Nobel-alapitványra hagyta. Ennek évi kamatait öt olyan személy közt osztják ki, »akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották*. Az öt dij közül évente az első hármat olyanoknak ítélik oda, akik a fizika, kémia és orvostudomány (vagy fiziológia) terén a legjelentékenyebbet alkota Budapesti FelOitűáruh^z oszí árai: Príma átmeneti kabátok már 18.—P-tői Szőrmés kitűnő minőség 28.— „ Ruhák minden minőségben 6.80 ,, Pongyolák 8.80 „ Modell ruhák és kabátok nagy választékban, legolcsóbb árban. A. B. C. könyvecskék érvényesek. Budapesti Felöltőáruház Szeged, Klauzál tér (Teipiac) ták. A negyedik az irodalmi, az ötödik pedig a békedij. A fizikai és a kémiai dijat a stockholmi Királyi Tudományos Akadémia (Kunglig Vetenskapsakademien), az orvosit (esetleg é ettanit) a stockholmi Karolina Orvosi és Sebészi Intézet, az irodalmit a Svéd Akadémia (Svenska Akademien), a békedijat pedig egy, a norvég storthingtól (parlamenttől) választott öttagú bizottság itéli oda. A dij, amikor 1901-ben először kiadták, 150 ezer svéd korona volt. A háború alatt és óta több dij kiadását visszatartották, ugy, hogy ezáltal az összeg emelkedett. Legmagasabb volt 1931-ben, amikor 173 ezer svéd koronára rúgott. Az 1937-es Nobel-dij J58.463 svéd korona, ami kereken kétszázezer pengőnek felel meg. Reméljük, a pénzügyminiszter ur meg fogja találni a módját, hogy több, mint egynegyedét el ne vegye az állam jövedelmi, kereseti és vagyonadó cimen. A Nobel-dijat, amey mma előkelőségénél, mind anyagi súlyánál fogva a legmagasabb kitílptelés, amely tudóst vagy írót érhet, e világon, eddig tizennyolc állam fiainak ítélték oda. Most tizenkilencediknek Magyarország sorakozik hozzájuk. Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetemen az orvosi vegytan nyilvános rendes, valamint a szerves és gyógyszerészvegytan megbizott tanára világhírnevet szerzett a szegedi egyetemnek és hazájának, amikor a stockholmi Kunglig Karolinska Medieo-Kirurgiska Institutvt 1937 október 28-i ülésében egyhangúlag és osztatlanul, iiagyis teljes összegében neki ítélte az 1937. évi orvosi Nobel-dijat. Szent-Györgyi professzor ilymódon kétségkívül az első olyan magyar tudós. aki mint ilyen részesült ebben a világraszóló kitüntetésben és aki igy Magyarországot is bevonta a Nobel-dijas országok sorába. Ha azonban behatóbban megvizsgáljuk a harminchat esztendőn át Nobel-dijat nyerteknek névsorát, akkor nyomban kiviláglik, hogy abban Szent-Györgyit megelőzően három olvan tudós név szawoel, amelvet Magyarország ajándékozott a nagyvilágnak. Miulán azonban ezek külföldi egyetemeken működtek, amikor a dijat elnyerték, nem hazájuknak, hanem az illető külföldi államnak szereztek világhírnevet és dicsőséget. Szinte fájdalom tölti el szivünket, ha a nagy külföldi lexikonokban felütjük a Nobeldijnygrtesek névsorát feltüntető táblázatot és e három névnél egyáltalán nem tűnik ki, hogy azoknak Magyarországhoz bármi közük is lett volna. Mi azonban annál büszkébbek lehetünk hazánk tehetségtermö erejére,, minek következtében szinte tékozolhattuk a magyar tehetségeket a külföldnek. Az első magyarországi származású Nobel-dijas Lrnard Fülöp volt, aki 1862 junius 7-én született kereskedöcsaládból Pozsonyban és egyetemi tanulmányait ts részben Budapesten végezte. Berlinben Helmholtzn&l, Heidelbergben pedig Bunsennél dolgozott. 1892ben Hertz a bonni egyetemen habilitálta, 1894-ben Breslauban le't rendkivüli tanár, a következő évben az aacheni technikai főiskola tanára, 1896-ban nz elmé'eti fizika rendkivüli tanára Heidelbergben, két év múlva rendes tanára Kleiben, 1907 óta pedig Heidelbergben. A katódsugaxakra vonatkozó világhirü vizsgálatai alapján, amelyek előkészítették a Röntgen-sugarak felfedezését, nyerte el 1905ten a fizikai Nobel-dijat. 1927 juniusában felkeirestem őt heidelbergi villájában a Neckar partján a Neuenheimer-Landstrasse 2. alatt. Igen melegen, szinte meghatódva érdeklődött magyar ha-