Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-31 / 249. szám

Vasárnap, 1937. okt. 31 Politikai napilap XIII. évfolyam 249. sz, Halottak napja előtt Ha az évben csak egyszer van napja a h a­lottaknak, akkor arra lehetne gondolni, hogy viszont háromszázhatvannégyszer van napja az élőknek. De ha csak egy kicsit elgondolkozunk, azt kell látnunk, hogy márt a kalendáriumban sem lehet bizni, mert 364 napja nem az élőknek van, hanem a holtak­nak. Azok a törvények, szabályok, szerződések, tradíciók, emlékek, hagyományok, melyek az élők életét megszabják, az élők útjait kije­lölik, majdnem kivétel nélkül a halottak parancsai. Az emberek, akiké volt a ha­talom, elmentek s elmentek azok is, akik ezt a hatalmat gyakorolták, de itt maradtak a szabályok, miket megszövegeztek, a törvé­nyek, miket megalkottak s az emlékek, amik­ből tradíció vált és — uralkodnak helyettük is. C h e s te r t o n egy helyen azt írja, hogy a hagyomány nem más, mint a halottak választójoga. A halottak nem gyako­rolhatják alkotmányos jogaikat, — volt már olyan választás is, melyet a halottak szava­zatai döntöttek el, — nem érvényesithetik szavazataikon keresztül a maguk politikai, társadalmi, vagy történelemszemléleti meg­győződését, de itt vannak a tradíciók, melye­ken keresztül uralkodnak a halottak is s amelyek az örökre eltávozottak meggyőző­dését éppúgy, talán jobban megvalósítják, mint ahogy az élők harcolhatnak a választó­jogukkal a maguk meggyőződésének érvé­nyesüléséért. Mi a tradició? Engedelmesség n halottak parancsai előtt, megtenni, vagy elmulasztani azt, aminek megtevésct, vagy elmulasztását a halottak egykor helyesnek 'ártották. S minél tekintélytisztelőbb a közszellem, annál több tisztelete van a hagyományoknál; Is s annál kevesebb pártütő szellem száll szembe a halottaknak a tradíciókban őrzött felfogásával, meggyőződésével és erkölcsi Ítélkezésével. S ha még csak a hagyományok őriznék a halottak akaratát! A magyar ma­gánjognak legtöbb szabálya nincs törvény­be foglalva, vannak rendkívüli jelentőségű szabályok, melyeket Werbőczy is már szokás jogként jegyzett fel s a magyar örökjog alapjai évszázados jogszokásokba vannak beágyazva. Több, mint félévszázad­dal ezelőtt alkották meg a kereskedelmi tör­vénvt s a mai emberek mai cselekvéseinek, a lüktető élet mai ügvletein^k normáit a ré­gen halott embereknek, a r<' an halott élet­körülmények számára mep-e'^^tott törvény­nvel szabályozza. A büntetőrörvényköny­vünk is megtette már „az életút felét" s a mai biró a mai életkörülmények között véghez­vitt cselekvéseket kénytelen a 120, vagy 140 évvel ezelőtt született embe­rek felfogása, tudása, gondolkodásmódja szerint megitélni A végrehajtási törvényünk is t>ár évvel ezelőtt betöltötte már ötvenéves születésnapját s amikor a végrehajtó ma föl­írja az ugyancsak ötvenegynéhány éves ..fé­nyezett" szekrénvt, akkor régen halott emberek által alkotott szabályok s régen halott emberek által helvesnek tartott el­i 'rés szerint végzi kötelességét. , ­Nem beszélünk arról, hogy a bérletnek, haszonbérletnek, adásvételnek s az élet leg­primitívebb ügyleteinek szabályait még a régi rómaiak alkották meg a mi számunk­ra is s nem beszélünk arról sem, hogy a ma­gyar magánjog fejlesztett ki ötszáz év­vel ezelőtt olyan szabályokat, melyek érvényesek ma is s ma ugy osztozkodnak a hátramaradottak a végrendelet nélkül elhal­tak vagyonában, mint ahogy évszáza­dokon keresztül ervényes szabályok azt elrendelik, — ezek a példák csak kirí­vóbbá teszik annak igazságát, hogy a mai ember halottaknak sokkal töb­bet engedelmeskedik, mint élők­nek. S ezek mégcsak a jogszabályok, ami ezeken felül van, az erkölcsi szabály, a hagyomány, a tradició, a szokások tisztelete mind kötelezőbb, mint a jogsza­bály s parancsolóbb, mint a törvény. Azt a szabályt, hogy szmokinghoz fekete nyakken­dőt kell venni, nem merik megsérteni azok sem, akik sikkasztást, pengőkiajánlást, nem­zetgyalázást, vagy izgatást olykor mégis el­követnek. A párbajt hiába tiltja a törvény, ha követeli a társadalmi felfogás s a törvény ugyan tiltja a gyilkosságot, vannak helyzetek mégis, melyeket a társadalmi felfogás ment­ségül elfogad. S milyen hálás feladat volna most a kinal­japán tömeggyilkolásra, vagy a spanyol pol­gárháborúra hivatkozni s megkérdezni: az élet parancsának «ngedelmeskednek-e a bombavetők, a gáztámadók, a halál borzal­mas méretű tömegszállitói? Hullák ezreinél, némasága felel arra a kérdésre, hogy az élet, vagy halál-e az ur a vérrel trágyázott földe­ken? Legalább halottak napján gondoljunk az életre s gondoljunk arra, hogy az élet számárai kellene szebbé, vidámabbá, gond­talanabbá s a mindennapi kenyér áldott biz­tonságával megajándékozottá tenni a ma­gunk életét is s nem feldúlni, meggyalázni és beszennyezni a pusztulás és rombolás dé­mona számára. Olaszország nélkül tarifák meg a brüsszeli konferenciái Róma, október 30 Hivatalos jelentés szerint gróf Ciano olasz külügyminiszter nem vesz részt a brüsszeli értekezleten. Olaszország visz­szalépésének a mai kiélezett helyzetben nagy jelentősége van annál is inkább, mert Német­ország már korábban közölte a kilenchatalmi konferenciáról való távolmaradását. Németor­szágnak az ugyancsak távolmaradó Japánnal való szimpatizálását bizonyítja az is, hogy Hitler kitüntette a japán diplomatákat. | Páris, október 30. Hivatalos formában még • nem adtak jelentést Cerutti olasz nagykö­vet hosszabb időre szóló szabadságáról. Mint a Paris Soir értesül, Róma ugy vélte, hogy Olaszország tekintélye megkövetelte ezt az in­tézkedést. Mussolini már egy évvel ezelőtt hozzájárult S a i n t Quentin római francia nagykövetté való kinevezéséhez, ennek ellené­re Franciaországot a Quirilláinál még mindig csak ügyvivő képviseli. Tifler-lelcntós1 Hagprország pénzfiggi helyzetéről „Ifafórozoff haladás észlelhető, a nagu fömegeh €'efs!andard}á­han azonban lenueges iavnlds meg nem nrifafKozolt" — „Lepe­seüí tehetők a válság eveiből szármoző horláíozásoh megszün­tetése felé" Budapest, október 30. Tyler a Nemzetek Szövetségének megbízottja elkészítette jelenté­sét Magvarország pénzügyi helyzetéről az év harmadik negyedéről. A jelentés bevezetése annak tartalmát a következőkben foglalja ösz­szc: 1. Azok az ajánlatok, amelyek megfelelő külföldi pénznemekben való fizetések utián a külföldi adósságszolgálat 3 éves rendezését cé­lozzák, immár Magyarország külföldi' adóssá­gainak nagyobb részét felöleli. Magvarország és hitelezői közötti viszony szerződéses ala­pokba helyeztével határozott haladás mutat­kozik. 2. Az uj egveziu""vek m-3ye!ni fogiák Ma­gyarországnak az ata'rnr,szojgálattal kaocso­latban felmerülő szabad dpviznszükségletét és amennyiben az állani külföldi köta'ezetlségei­nek egészére . kitér 'tisztelnek, többletkiadást fognak jelenteni. Füvesíteni fognak azonban egv végleg, bonvobil'tá . vált .kérdést és a hi­telezők szemTjoritiából általában iavutást fog­nak eredményezni. Az pgvezroénvék megkö­tése lehetővé teszi maid ezenkívül, hogv ko­rábbi lépések tétessenek azoknak a válság éveiből származó korlátozásoknak megszün­tetése felé, amelyek az ország belső hiteléle­tére nehezednek. 3. Julius 1-én kezdődő költségvetési év be­vételei az első negyedben mintegy 6 százalék­kal voltak magasabbak, mint az elmúlt év megfelelő hónapjaiban. Az összes kiadások 7.5 százalékkal magasabbak, aminek oka részben az erre az évre engedélyezett nagyobb köz­munkaprogram. Magyarország 1937. ianuár—szeptemberi ki­vileli többlete nagyobb volt. mint bármikor ebben az időszakban. Ausztriával való forga­lom ismét kedvezően alakult. Az elmúlt évvel szembeni növekedés főleg a távoli piacokra szállított áruknál mutatkozik. A belföldi ter­melés és forgalom még mindig emelkedik. A nagy tömegek élefstandard iában azonban lé­nveges javulás még nem mutatkozott, jól le­het, némely irányban eddig jellemző javulás még nem jutott eb'ggé kifejezésre a takarék­betétek növekedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents