Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-29 / 247. szám

Péntek, 1937. október 29. Of! MAGYARORSZÁG Dr, Láng-Miticzky Ernő lesz a budapesti Ítélőtábla elnöke (A Délmagyarország munkatársától.) Budapesti jelentések csütörtökön arról számoltak be, hogy a budapesti Ítélőtábla elnöke dr. Láng-Miticzky Ernő, a szégedi ítélőtábla elnöke lett. Degré Mik­lós volt eddig a budapesti tábla elnöke, Degré Miklós most nyugalombavonult és igy aktuális a magas pozíció betöltése. A nagy birói méltóság-5 nak — a jelentés szerint — négy jelöltje volt: Alfötdy Dezső, a budapesti tábla helyettes elnöke, Szfraehe Gusztáv koronaügyészhelyettes, Bartlia György, a budapesti törvényszék elnöke és Láng­Miticzky Ernő, aki rangban legidősebb táblai el­nöke az országnak. Kinevezése a legközelebbi hi­vatalos lapban már meg is jelenik. Láng-Miticzky Ernő immár a hetedik esztende­jét-tölti a szegedi tábla élén. Kinevezése örömet és egyúttal szomorúságot is keltett Szegeden, mert igen értékes, kiváló jogászt, nagy tudásu, magas­állásu itélőbirót vészit el kinevezésével Szeged. Kinevezésének hire csütörtökön futótűzként ter­jedt el a városban, sokan keresték fel gratulációk­kal, de dr. Láng-Miticzky Ernő a gratulációkat elhárította, mint ahogy a Délmagyarország mun­katársának megjegyezte, azért, mert a kinevezés­ről tudomása nincs, arról értesítést nem kapott. — Nem nyi'atkozha'.om — mondotta munkatár­sunknak —, mert a kinevezésről semmivel sem tudok többet, mint bárki más. Magam is csak a szállingó hírekből értesültem, de hivatalos tudo­másom nincs a dologról. „Budapest elismeri Szeded kezdeménuezéséf es eredményeit a szabadtéri látckok terén" A polgármester tárgyalásai Dessenueu Zénóval — Szendy Károly budapesti polgármester levele (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Pálfy József polgármester, aki szerdán reggel Budapest­re utazott, csütörtökön ismét megjelent hivatalá­ban. Elmondotta, hogy a városok kongresszusának idegenforgalmi bizottsága ülésén vett részt. A bi­zottság semmi olyan kérdéssel nem foglalkozott, amelynek nagyobb jelentősége lenne Szeged szem­pontjából. — Utazásom tulajdonképeni célja — mondotta a polgármester — nem is ez volt, hanem az, hogy a főváros által tervezett szabadtéri játékok ügyé­ben tárgyalásokat folytassak Bessenyey Zénóval, a Közmunkatanács elnökéve1. Szeged töivényható­sági bizottsága már többiAen foglalkozott azzal a veszedelemmel, amelyet a szegedi szabadtéri já­tékokra, tehát Szeged szerzett és kiérdemelt jo­gaira jelenthetne a budapesti kísérletezés. Éppen ezért a közelmúltban átirtunk a fővároshoz és til­takoztunk a főváros tervszett konkurrenciája el­len. Bessenyey Zénóval, sajnos, nem tárgyalhat­tam, mert nem volt egybeeső szabad időnk. Meg­állapodtunk azonban, hogy november ötödikén Bu­dapesten összeülünk és részletesen megbeszéljük a kérdést: — A jelekből arra következteiek, hogy a fővá­rosnál az ille.ékesek a legnagyobb megértéssel ke­zelik Szeged álláspontját és azt honorálni is kí­vánják. Elismerik, hogy Szegedet a szabadtért játékok során feltétlenül elsőbbség illeti meg, mert erre a kezdeményezéssel és a hozott áldozatokkal, az e'ért és e'Ismert eredményekkel is rászolgált. Éppen ma kaptam Szendy Károlytól, Budapest polgármesterétől ebben az ügyben levelet. Ez a levél is a főváros jóindulatáról tanúskodik. Szendy polgármester levele igy hangzik: »Méltóságos Polgármester Ur! Az 1937 szeptember 21-én kelt 46.015—1937. IV. szá­mú átiratát, melyben a szegedi szabadtéri játékokkal konkurrálő budapesti szabadtéri játékok rendezése ellen tiltakozott, a mai napon megküldöttem a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. Szükségesnek tartottam, hogy a tiltakozásról a Közmunkatanács tudomást sze­rezzen, mert értesülésem szerint a Margit­szigeten szabadtéri színpad építésére vonat­kozó tárgyalások vannak folyamatban. Ez­alkalommal fölhívtam a Közmunkatanács elnö­kének a figyelmét is Méltóságod most hivat­kozott átiratára. Tettem ezt azért, mert Szeged városa ezen a téren kifejtett és ed­dig is szép eredményeket elért kezdeménye­zését a Székesfőváros is nagyrabecsüli és ugy véli, hogy ezeket a nagyértékü kulturális ér­dekeket mindenkor támogatni kell.* Budapest, október 28. Csütörtökön tartotta a képviselőház első érdemleges ülését. S z t r a­nyavszkv elnök felhívta a Házat Gömbös Gyula emlékének megőrzésére; a síremlék fel­állítására javasolt 25 ezer pengős összeget a Iláz elfogadta. Gergelyffy András a városok számvevő­ségéről szóíó javaslatot ismertette. A számve­vőségek állami kezelésbe való vételét szüksé­gesnek tartja. Drobny Lajos a javaslat ellen szólalt fel. Hangoztatta, hogy a múltbeli tehetetlenséget nem lehet az autonómia sérelmére, a számve­vőségek államosításával orvosolni. Ez a tör­vényjavaslat megtagadja a mult szellemét, nem tekinthető alkotmányos felfogásúnak; a nemzeti önkormányzatokat nem meggyöngíte­ni, hanem erősíteni kell. Rámutatott " arra, .hogy a földmüvelésügyi minisztériumban a EZ A DIVAT Lehelet fátyol harisnya kis hibával 2.— Lehelet fátyol Flapper 2.90 Lehelet fátyol hernyó­selyem harisnya 3.90 LAMPEL ÉS HEGYI CÉGNÉL Tisza Lajos körut vannak, mindenekelőtt az, hogv nem áll elég számvevőségi tisztviselő rendelkezésre, ugy, hogy a tisztviselők kirserélése által a városok­ra ujabb terhek hárulhatnak, ezt mindenképen el kell kerülni. Ha szükségesnek tartották a városi számvevőségek államosítását, miért nem teszik ezt Budapesten is. Kötelességének tart­ja rámutatni arra, hogy a városok gazdasági helyzete az utóbbi időben állandóan romlott. A' borfogyasztási adó és a forgalmi adó része­sedés csökkent. A törvényjavaslattal kapcso­latban nem foglal állást addig, amig ezekre az aggályaira nem kap felvilágosításokat a mi­nisztertől. M a 1 a s i t s Géza kijelentette, hogy nem a városok autonómiájához kell nyúlnia a bel­ügvimiszternek, mert rendcsinálásra közelebbi területeken is talál lehetőséget. — Ne-higyje a miniszter — mondotta —, hogyha államosítják a számvevőségeket, a vá­rosokban kevesebben fognak lopni, mint ed­dig. Nem, legfeljebb másképen fognak lopni! A vitát pénteken folytatják. A városok problémái a számvevőség! javaslat vitájában „A javaslat megtagadja a mult szellemét és nem tekfn hető alkot­mányos felfogásnak" — Shvoy Kálmán felszólalása a városok tér­tiéiről és a pénzügyi nehézségekről . helytelen számvevőségi rendszer miatt történ­tek panamák. Kifogásolta, hogy a kormány tul sok jogot biztosított magának a városok­kal szemben. A javaslatot nem fogadta el. Vitéz dr. Shvoy Kálmán volt a következő felszólaló. — Az autonómia szempontjából nem látja olyan aggályosnak a törvényjavaslatot — mon­dotta —, mert az autonómiákat nem nagyon befolyásolja az a körülmény, hogy a számve­vőség városi-e, vagy állami. Az autonómia sor­sa inkább attól függ, liogy gerinces emberek ülnek-e a törvényhozásban. A vagyon feletti rendelkezés egyébként az indokolás szerint megmarad az önkormányzatok hatáskörében. Tehát minden attól függ, hogy élnek-e ezzel a joggal. Több tekintetben azonban aggályai Gitté r íli 11 ax Ide függöny tVll ax Ideális modem lcelme. Legolcsóbb besxerxése Muskátli Itoll, Kárásx ucca 3. Imecs főispánt a kormányzó megerősítette állásában Budapest, október 28. A belügyminiszter a kormányzó nevében megerősítette dr. vitéz J é­k e y Ferenc veszprémvármegyei főispánt, dr. vitéz Imecs György Szeged sz. kir. város főis­pánját és Kozma György Csongrád vármegye főispánját ebben az állásában. Ezzel a félhivatalos jelentéssel megdől ter­mészetesen minden kombináció, amelyet a sze­gedi főispáni szék körül fölvetettek, vélemé­nyünk szerint kezdettől fogva alaptalanul. Imecs Györgynek a szegedi főispáni székben való megerősítése megnyugvást kelt. Exponált politikai' állást tölt be politikai elfogultságok nélkül. A harmonikus együttdolgozás egészsé­ges légkörét ápolja, a pártember kötelességei mellett mindig szem előtt tartva általános ma­gyar, emberi és szegedi szempontokat. Az egész város méltán becsült és bizalommal övezett főispánja. Belvárosi Mozi Ma és mindennap ! A példátlan sikert aratott vígjáték : At én lányom nem o^van TOLNAY, TURAY, RÁDAY, RA.TNAY, RÓ­ZSAHEGYI, GOMBASZÖGI, GREGUS, GÓZON és KABOS 5,7,9 Széchenyi Mozi Csak felnőtteknek! Marlene Dieírích ragyogó filmje, az ANGYAL Irta Lengyel Menyhért. Lubits Ernő rendezte. Partnerei: Herbert Marschal és Ecfward Everet Norton

Next

/
Thumbnails
Contents