Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-28 / 246. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1937. okróber 28. Megszigorítják a „zugpaprlkaíermelők" büntetését A belügyminiszter rendelete a rendőrséghez — „\ központi bevállószerv köteles minden felajánlóit termésmennyiséget átvenni" (A Drlmugyarország munkatársától.) A papríkaegykéz bevezetése kövelkezlébcn, amint az előrelátható volt, a paprikával való kihágások száma óriási mértékben megszaporodott. Nemcsak a csempészet fejlődött ki, hanem az engcdélynélkiili termelők kasztja is kialakult. Az érvényben levő rendeletek engedélyhez kötik a termelést és büntetendő kihágássá minősitik az engedélynélküli paprikatermelést. A gazdák azonban nem sokat törődnek ezzel a rendelettel, engedély nélkül is termelnek földjükön paprikát. A legtöbben csak. annyit, amennyire saját háztartásukban szükség van. de akadnak olvanok is. akik üzleti célból ültetik be földjük egyrészét paprikával. A belügyminiszter most szigorú rendeletet Adott ki az ilyen visszaélések megakadályozása céljából. Rendeletében hivatkozik arra, hogy a központi papríkabeváltó szerv köteles minden fölajánlott termésmennyiséget átvenni. A paprikaföldek holdankinti tiszta hozadéka évente átlag kétszáz pengő, ami a leirat szerint kifizetővé teszi a paprikatermeléssel való foglalkozást. Ez az oka annak, hogy igen sok gazda áthágja a rendeleieket és engedély nélkül is termel paprikát, nem törődve azzal, hogy cselekménye büntetendő kihágás. A miniszter utasítja a rendőri büntetőbíróságokat, hogy az ilyen termelők ellen folyamatba tett eljárást gyorsan folytassák le, a büntetés kiszabá sánál pedig a cselekmény anyagi súlyossága mellett azt is vegvék figyelembe, hogy a terhelt milyen nagyságú területen és milyen eredménnvel termelt engedély nélkül paprikát. 13 á\ fegyhőiro Iliitek özv. Tóth Pláfyasníf. aki bosszúból agyonverte nagynénjét A zákányi gyilkos asszony a törvényszék előtt visszavonta beismerő vallomását és azzal védekezett, hogy a gyilkosság idején el sem mozdult tanyájából — Az alibitanuk k hallgatása nem járt eredménnyel (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán Ítélkezett a szegedi törvényszék Molnár-tanácsa özv. Tóth Mátyásné zákányi asszony ügyében, akit az ügyészség gyilkosság bűntettével vádolt özv. Szekeres Mihályné halála miatt. Szekeresné nagynénje volt Tóthnénak, de a két asszony nem élt jó viszonyban egymással. Szekeresné öreg volt, gazdag és teljesen egyedül lakott tanyáján, Tóthné anyagilag sem állolt jól, de egyébként is engesztelhetetlenül gyűlölte nagynénjét. Szekeresnét márciusban holtan találták istállója elölt Mellelte egy hatalmas dorong feküdt, azzal verték agyon. A gyilkos néhány ütéssel szétloccsantotta az öregasszony koponyáját. A nyomozás során többeketi vettek gyanúba, többek között egy Borbély Illés nevű férfit is, akinek az ártatlansága azonban egykettőre kiderült Később terelődött a gyanú Tólhnéra. A szomszédok elmesél/ék a nyomozó detekíiveknek, hogy a két asszony között mennyi ellentét volf és hogy Tói'iiné mennyire gyűlölte idős nagynénjét. Tóthnét elfogták és a detektívek előtt beismerte, hogy ő volt a gyilkos. Elmondotta, hogy régóta haragudott nagynénjére, még pedig azért, mert egyszer kélesztendei fegyházai kellett ülnie miatla. Az eset ugy történt, hogy Tóthné okiratot hamisított nagynénje nevére és az okirat segítségével pénzt ve't fel Szekeresné ingatlanára. Szekeresné, amikor az ügy kipattant, feljelentést tett és Tóthné kéteszlendei fegyházat kapott. A gyilkos asszony a detektiveknek mindent megmutogatott, hogy hol ütötte le a nagynénjét, előadta a dorongot is, egyszóval tökéletesen beismert mindent, sőt későbbi rendőri kihallgatása során sem tagadott, hanem megtörten vallotta be a szörnyű gyilkosságot- Amikor azonban a vizsgálóbíró elé került, már mindent tagadolt és azzal állott elő, hogy a detektívek bántalmazlak, azért vallolt, egyébként pedig árta'.lan. Hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, az egyik detektív ellen, aki előtt mindent beismert, bűnvádi feljelentést is telt. A detektív ellen lefolytatták a vizsgálatot, ez a vizsgálat tökéletesen tisztázta a detektivr'. A főtárgyaláson az ügyészség azzal vádolta, hogy előre megfontolt Szándékkal verte agyon nagynénjét, kz asszony a biróság előtt is tagadolt és megint csak arra hivatkozott, hogy a detektívek bántalmazták és czérl te'.f beismerő vallomást. Elmondotta, hogy a gyilkosság napján állandóan földjén doígozolt, el sem mozdult onnan, de cl sem mehetett, mert Szekeresné tanyája tőle odavissza két órára van gyalogosan, ilyen hosszu időt egyáltalán nem töltött távol a földjétől, majd minden órában látta őt valaki a földön dolgozni. A biróság egy sereg tanút hallgatóit ki, akik igen érdekes vallomást tettek. Elmondották a tanuk, hogy Szekeresné félt az unokahugától, mert az többizben megfenyegette, hogy elteszi láb alól. Egyizben Tóthné rá is gyújtotta nagynénjére a tanyát azzal a szándékkal, hogy az öregasszony bennégjen, de ez a szándéka nem sikérült. Ebben az ügyben biróság előtt is állott, de megnyugtató bizonyítékok hiányában felmentették. Egyik tanú, egy asszony elmondotta, hogy a vádlód néhány évvel ezelőtt arra akarta öt rábírni, hogy öltözzenek mindketten férfiruhába és tegyék el láb alól Szekeresnét, azzal biztatta a lanut, hogy nem lesz semmi bajuk, mert ő a kélesztendei fegyház alait igen kitanulta a védekezés módjait. A tanú azonban nem állott kötélnek. Akadt egy harmadik tanú, aki elmondotta, hogy a detektívek által megejtett nyomozás után neki módjában állott Tóthnéval néhány szót ejteni. Tóthné ekkor jutalom ellenében arra igyekezett rávenni őt, hogy tegyen olyan értelmű vallomást, mintha tudna arról, hogy a detektívek őt megveri ék. Viszont akadtak tanuk, akik Tóthné ártatlanságát látszottak megerősíteni. Többen vallották, hogy reggeltől délután háromig látták Tóthnét rövid megszaki'.ásókkal a földjén dolgozni. Egyik tanú beszélt is vele egyóra tájban és nem látszott rajta semmi felindulás, holott ekkor a gyilkosság már megtörtént, mert £zekeresnét reggel 9 és 10 óra között verték agyon. A biróság a múltkori főtárgyalást ujabb bizonyítás végett elnapolta. Az asszony védője, dr. Burger Béla alibitanukat jelentett be, akik hivatva lettek volna igazolni art, hogy Tóthné el sem mozdult földjéről. Szerdán került sor a bejelenteti hároni tanú kihallgatására, de a kihallgatás nem vezetett eredményre. Dr. Nagyághy Géza ügyész fenntartotta a gyilkosság -vádját és kérte az asszony szigorú megbüntetéséi, dr. Burger Béla védő Tóthné felmentését kérte arra való hivatkozással, hogy az asszony ellen semmiféle pöziliv bizonyíték fel nem merült. — Nem érzem magam bűnösnek, nem csináltam ... a tanyámat el sem hagytam, — jelentette ki a vádlott az utolsó1 szó jógán. A törvényszék rövideseti meghozta ítéletét, amelyben szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek Tóthnét és étért 13 esztendei fegyházra itélle. AZ ítélet indokolása szerint kétségtelen, hogy Tóthné Szekeresné gyilkosa, tettét pedig bosszúból követte el, amit az is bizonyít, hogy a gyilkos a tanyából semmit el nem vitt, kétségtelen, hogy bosszú volt a tett indító oka. Erre a bosszúra pedig Tóthnénak volt minden oka, 6 maga is hangoztatta nem egyszer, hogy végezni fog nagynénjével. Az ítélet nem jogerős. fl város nem ad ujabb kedvezményeket a pontos adófizetőknek (A Délmagyarország munkatársától.) Pick Jenő kormányfőtanácsos legutóbb azt javasolta a polgármesternek, hogy a város bizonyos kedvezményt adjon azoknak a polgároknak, akik pontosan megfizetik adótartozásukat Továbbrhenőleg arra is javaslatot telt, hogy azokat is részesítse bizonyos percentuális kedvezményben a város, akik a városi bérpalotákban laknak és pontosan fizetik a lakbérüket. Azt várja javaslatainak megvalósítása esetén, hogy az adózók pontosabban fogják adótartozásaikat fizetni és a városi házak bérlői is igyekeznek lakbérükét pontosan törleszteni. A javaslatról legutóbb tárgvalt a város tanácsa, de egyiket sem tartja megvalósíthatónak. Az előadó jelentése szerint a pontos adófizetők pénzügyminiszteri rendelet értelmében kedvezményben részesültek eddig is, ennél nagyobb kedvezményt a város nem biztosithat számukra. A pontos házbérfizetőket pedig szintén nem részesítheti a város kedvezményben, mert minden bérlőnek kötelessége, hogy a lakbérfartozását a hónap 5-ig megfizesse, a hátralékosokkal szemben a város kamatot számit fel. • A Fehérlő madarai Az Egyetembarátok Egyesületének termék szettudományi szakosztálya rendezésében szerdán este érdekes előadásokat tartottak a Templom-téri vegytani intézet előadótermében, amelyet zsúfolásig megtöltött a hallgatóság. Az első előadást dr. Gelei József egyetemi tanár, rektor tartotta „Organizátor a véglény testében" cimmel. Előadását nagy figyelemmel kisérte a hallgatóság. Ezután dr„ Bereczk Péter a Fehértó fészkelő madarairól tartott érdekes előadást. Megállapította, hogy az elmúlt szezon sok esőzése igen hasznos volt a madárvilágra. Szólott a csirmirigyvizsgálatairól, amelyekkel egyes madarak fészkelésére következtetett. Péídákat mutatott he; több pompás madarat, amelveket vadászatai alkalmával ejtett. Megállapította, hogy aránylag csekély szárpu, de igen érdekes és ritka madárfajok fészkelnek a Fehértón. A fészekrakás eredményességét azonban sokszor megakadályozza a viznek idő előtt való leeresztése, hogy a sást lekaszálhassák. Hibának tartja, hogy a területet nem ellenőrzik, mert a fészkek ki vannak téve a kirablásnak. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Fehértón igen értékes és gazdag madárvilág alakulna ki. ha a város a fészkek megfelelő őrzéséről gondoskodna. A szakülés harmadik előadója dr. Horvá t H János volt, aki az uj formál-nátronlúgos ezüstözési eljárást ismertette. Valamennyi előadő vetitettképekkel kísérte előadását, az előadókat lelkes tansokkal köszöntötték. Meghivó. A Szegedi Állatbarátok Köre 1937. november 1-én fél 7 órakor Szegeden, Széchenyi-tér 9. sz. a.» (Zsótér-ház) II. emelet, a Szegedi Gazdasági Egyesület helyiségében rendkívüli közgyűlést tart az alábbi tárgysorozattal: 1. Határozathozatal az Alsóvárosi Feketeföldek 68. sz. a. szegedi háznak és teleknek, amely a Szegedi kült. 1005. tk. betétben van felvéve, 4000 pengős vételáron leendő megvétele s ezzel kapcsolatban kamatmentes kölcsön felvétele s annak' biztosítása tárgyában. 2. Határozathozatal az Egyesület tulajdonát képező a Szeged beit. 5762. tk. betétben felvett Kemes-ucca 12. sz. a. háznak eladása tárgyában. 3. Ellenőr, számvizsgáló, választmányi tag választása. A fenti közgyűlés határozatképtelensége esetére az ujabb rendkívüli közgyűlést 1937. évi nov, 13. napjának délután fél 7 órájába a fent megjelölt helyiségbe ezennel összehívja — amely közgyűlés a megjelentek szátnára tekintet nélkül aj fenti tárgyakról az alapszabályok értelmében ér-! vényesen határozhat. ' Az Elnökség.j