Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-27 / 245. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szerda, 1937. oki. 27. Politikai napilap XIII. évfolyam 245. sz. Szünet után Olyan hosszú volt ez a parlamenti szünet, hogy a képviselőház összeülése valósággal meglepetésként hat. Az ember nem is egészen tettetett csodálkozással kérdezi: mi az, képviselőház is van? A négyhónapi szünet — 1937. nyarán,'— valamivel többet jelent, mint hosszú pihenőt. A világtörténelem számára jelentős események zsúfolódtak össze ebben a négy hónapban s a magyar belpolitika is egyik legviharosabb korszakát élte le juliustól október végéig, — csak a képviselőház hallgatott. Az országhatárokon kivül és belül harsogott minden a nagy események zajától, ha a képviselőház volt és maradt néma. Az alkotmányunk fundamentuma a népképviseleti rendszer. Aki ma az alkotmányossághoz ragaszkodik, az világnézeti bizonyságot is szolgáltat s ez a bizonyság minden diktatórikus kísérletezésnek ellentmond. Minden világnézeti harc, minden alkotmányválság s a vajúdó világ minden alapvető vitája kifejezésre jut abban az alternatívában : diktatúra, vagy alkotmányosság. Talán még soha nem volt példája annak, hogy történelemszemléleti, világnézeti és társadalomfelfogásbeli ellentétek a közjogi felfogás különbözőségében fejeződhettek volna ki, mint ahogy most nemcsak pártokat, nemzeteket és országokat, de világnézeteket, és társadalmi felfogásokat külön.böztet el egymástól a diktatúrák sürgetése s a régi alkotmányhoz való ragaszkodás. Ilyenkor pedig már csak azért is együtt kellene tartani a képviselőházat, hogy a geográfiai távolság és időbeli messzeség ne halványítsa el senkinek tudatában az alkotmányos életnek ezt a fundamentumát. Eli végre, parlamentre nemcsak azért van szükség, hogy a cserebogarak elleni védekezés elmulasztásai büntetni rendelje, hogv a piócák tenyésztéséről szóló Rio de Jareiró-i nemzetközi egyezményt becikkelyezze s hogy megállapítsa a királyi közjegyzők által a hagyatéki tárgyalások jegyzőkönyvi másolatai ellenében követelhető dijakat, — parlamentre szükség van azért is, hogy senkiegyetlen pillanatra se találhasson bizonyságot arra, hogy parlament nélkül is élhet fi nemzet. S minél förgetegesebb események száguldanak végig a történelem színpadán, annál kevésbé hallgathat a parlament. Egykorú emberek a leggyakrabban nem Ismerik fel a nagy eseményeket s gyakran történelmi jelentőségeket tulajdonítanak olyan eseményeknek, melyeket az utókor meg sem őriz emlékezetében. Abban azonban aligha tévedünk, hogy a most összeülő parlament valóban nagy cselekedetek végrehajtására hivatott. Egyfelől a választójog reformjának megalkotása vár rá. másfelől az ország belső rendjének megszilárdítását kell követelnie a kormányzattól. A választójog problémája már nem egyszer idézett fel égszakadást és földindulást a magyar politikai életben s minél megfazultabbak az eresztékek, minél kopottabbak a csapágyak, minél kevesebb ellenállást tud kifejteni a kazán fala, annál nagyobb rombolást idézhet elő a választójogi probléma ekrazitja. Kétszeres sulyu következmények figyelmeztetik tehát a végrehajtó hatalmat a közrend megszilárdítására. Ha nem állna a küszöb előtt a választójogi probléma, akkor is súlyosnak kellene tartani a belső helyzet szimptomáit s akkor is azt kellene követelni a kormánytól, hogy a szavak helyett végre adjon cselekedeteket is. A választójog megalkotását ne zavarják meg kilengések, melyek annál fenyegetőbbek, minél inkább maradnak tetteseik és szervezői titokban. Ez a nemzet csak a választójog titkosságát akarja, de nem akarja a f ö 1forgató törekvések titkosságát is s nem akarja a titkosságot biztosítani a rendzavarók s a rendzavarások rendezői számára. Éppen elég lesz, ha a választójog titkosságát tudja a nemzet kiharcolni. Minél tovább és minél mélyebben hallgat a parlament, annál gyöngébb védelmezője a népképviseleti rendszernek. A nemzet tagjait nem szabad hozzászoktatni ahhoz, hogy parlament nélkül is lehet kormányozni Is, meg szabályokat is alkotni. Egyfelől a harminchármas bizottság, másfelől a képviselőház négyhónapos szünete s harmadsorban a kormányzat számára még mindig biztosított kivételes hatalom nem teremtenek kedvező levegőt a parlamentárizmus számára. Már pedig minél hosszabb ideig hallgat a parlament, annál gyöngébb érveket szolgáltat a diktaturás törekvésekkel szemben s minél hasznosabb, eredményesebb és munkásabb tevékenységet fejt ki, annál hatalmasabb erővel száll szembe a parlament- és alkotmányellenes törekvésekkel. A képviselőház nemcsak a törvényhozás szerve, hanem a legfőbb alkotmányvédelmi intézmény is lehet, csak teljesíthesse kötelességét s végezhesse miszszióját a nemzet szolgálatában s a demokratikus jogoknak védelmében. Mm (üröh semmiféle törvénytelen politikai agltöctöt Darányi miniszterelnök beszéde programiáról es a szélsőséges izgatások megiekezeseröl „Nem vagyok hallandó, boga felelőtlen politikai dilettánsok es fantaszták törekvéseinek terl engedtek" - Preventív intézkedések a zugsaftó ellen — „Telles mertekben az ősi alkotmány afaplón álunk, de a klrdiykerdes nem aktuális" — A szomszedállamokkal való fárgualősok meg nem tátották nyugvópontra a Budapest, október 26. A parlamenti élet megkezdésével a Nep kedden délután értekezletet tartott, amelyen Darányi miniszterelnök nagyobb beszédet mondott. — Nekünk — mondotta —, nincs okunk félni a harctól sem, mert meg vagyunk győződve arról, hogy haladó szociális tartalmú politikánk az ország népének érdekét szolgálja. Azt hiszem, egyébként igen sok esetben irányított izgalmakról van szó, ezeknek az izgalmaknak főforrása az úgynevezett szélsőséges mozgalmak kérdése. — Ezekkel kapcsolatban kijelentette a miniszterelnök, hogy a kormány a jövőben sem hajlandó tűrni semmiféle politikai agitáció!, amely céljaiban, vagv módszereiben törvénytelen. — A kormány azonban nem hajlandó arra — mondotta —, hogv csupán egyik szélsőség ellen hagyja érvényesülni az államhatalom eszközeit, nem fog visszariadni attól sem, hogv céljaiban és módszereiben burkolt, fejlettebb technikával dolgozó, eredménvéhen azonban nemzeti kötelékeket lazító politikai akciókkal teljes erővel szembeszálljon. Megemlítette, hogv a tárgyilagos kritikára hivatott lapok melleit fe'buriánozlak a hetenkínf más címen megjelenő, a közérdekre, de a • tiszlessértes saitó színvonalára nézve is káros nyomdatermékek, amelyek veszélyeztetik a köznyugalom és a közgazdasági, hitelélel rendiét. Ezekkel szemlxm nreventiv eszközökkel kell védekezni, fiailandó a kormánv uj Jogszabályok alkotásári is Törvényjavaslatot nvuttunk be az ilyenféle sajtótermékek sajtóiendészcti köteles példánvának az ügyészséghez való clőzelcs beszolgáltatásáról és eljárás gyorsításáról. — Teljes határozottsággal ki jelentem azt, —» mondotta ezután Darányi —, hogy a kormányzat irányát balfelé eltolni, a szélsőségek elleni küzdelem cimén egy hajszálnyira sem vagyok hajlandó, nem vagyok hajlandó azonban arra sem, hogy felelőtlen politikai dilettánsok és fantaszták törekvéseinek tért engedjek, meg akkor sem, ha azok nacionalista jelszavakkal jelentkeznek. Az ellenzéki pártok körmendi gyűlésén elhangzottakra válaszolva, kijelentette, hogy á kormány teljes mértékben az ősi alkotmány alapján áll. A királyi kérdést illetően a kormánv álláspont ja változatlanul az, hogy annak aktualitását, nem látja. Külpolitikai kérdésekre áttérve, kijelentette, hrgv Magyarország külnolilikája megmarad azon a vonalon. amelyen eddig is haladt Megemlékezett azokról a tárgyalásokról, amelyeket a közelmúltban egyes szomszédállamokkal folytattak. E tárgyalások még korántsem jhtn'tak nyugvópontra. A kérdés részleteivel ezidőszerint nem kivánok foglalkozni — folytatta —, csupán azt tartom szükségesnek leszögezni. ho«v kézenfekvő okoknál fogva szomszédainkkal addiq normális viszony kialakulása n-Mii lesz elérhető, mig a Magvarországfél elszakított _ területen é'í magyar kisebbségek sorsában iavulás nem áll he. A miniszterelnök ezután azt hangoztatta,