Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-03 / 226. szám

DÉLMAGYARORSZÁG nmmmmammmnm—mm^^mmmmmma^m^mmm mmmmmKammtmmmmmmmwMamu^^mmm^m^mmmmaBmmmmmmmKmBmm Vasárnap, 1937. október 3. Poiuikai napilap Rassay és támadói A csütörtöki közgyűlés a — béke ünnepe volt ebben a városban. A többségi párt vezetője olyan elhatározott, lelkes, félreérthetetlen, kemény eltökéltségről tanúskodó szavakkal hirdette a polgári béke megőrzésének kötelességét, hogy ez a beszéd valóban tettnek számit. A közgyűlés tagjai pártkülönbség nélkül helyeselték, mondhatjuk ugvis: ünnepelték azokat a szavakat, melyek békét ígértek és békét követeltek minden tisztes törekvés számára. S igazat kell adnunk Shvoy Kálmánnak abban is, hogy aki ezt a várost akarja szolgálni, annak kötelessége szolgálni a társadalom békéjét is. aki a békét megzavarja, az a város életfeltételeit gyön• J • gi 11. S annak a napnak reggelén, amikor ez az ünnepi manifesztáció a közgyűlés termében sokáig emlékezetesen végbement, egyik szegedi újságban vezércikk ielent meg, amelvik mindenre alkalmasabb lehet, mint a pártközi béke kimélvitésére. A szegedi újságírók szivükön viselik azt a kötelességet, hogy a város szellemi életének színvonalát minden leirt be*üjükkel szolgáliák s igyekezzenek a városnak elsőségét még újságírói munkájuk kiválóságával is megőrizni. Meg kell mondanunk, hogv ez a vezércikk — csak ebben a szegedi lapban ielenb^tett meg a vezércikk helvén, mert olyan lapban, amelyik az irn'tiidetlansávot nem bocsátia meg a támadás és kellemetlenkedés kedvéért, az i g y megirt s az ilyen hangot megütő cikk nem kapott volna utat a nvilvánossághoz. A szegedi ellenzéki -sajtó a le°magvobb reverenciával emlékezik meg mindig a város egységespárti országgyűlési kénviselőiről is, elismeri, ha elismerheti fáradozásukat es eredményeiket « a tisztelet és köszönet, az elismerés és hála hangián emlékezik meg róluk, ahánvszor csak valamely konkrét kérdésben segíteni tudnak a város népen. Talán tudtunk volna s talán tudnánk időnkint az ellenzék himlő kötelességének' a város országgyűlési képviselőivel szemben is hangot adni, —^ nem tesszük és nem tettük soha. mert amig a város orsrággyülési képviselői a várost szol ^aliák. addig1, ugy gondol?"k. a város ellen követnénk el bünt. ha akár ennek a szolgálatnak hűségét és lelkes voltát, akár e szolgálat végzéséhez szükséges tekintélyt botor személyeskedéssel vagy bíráló kedvteléssel csökkentenénk. -S.a .S fj' ,an társunk' alkalmi vezércikkíróin," aki azonban messze van még a publicisztika stiluskészségétől, most kevéssé ízléses bántó támadást intéz Rassay Károly ellen s a gyomrot rontó birkapaorikásiől a lelket emelő eucharisztiáig mindent felhasznál arra, hoj^- rongrálm tekintélvét és tépje hirét annak az államférfinek', aki a maga tehetségével, tudásával s még politil-ni pllor,Meí által is magasztalt politikai éleslátásával még annak a városnak is rangot ad, amelyiknek rr>"<->öátin"r>ávnl a törvényhozásban megie'enik. Mi nekünk az előttünk szeiméiyéhen i'meretlen vezércikkivóval nincs semmi dolgunk, de dolgunk van azokkal, akiknek tévedéséből, vagv elnézéséből ez a cikk. aminek mi bán*ó és méltatlan hangját kifogasoljuk, mepielenhetett. Egyet nem lehet: tapsolni azoknak a szavaknak, melyek békét hirdetnek s melyek tiltakoznak a varos békéjének megrontása ellen s azután — nyilvánosságot adni olyan vezércikk-kísérleteknek, melyek oktalanul és jogtalanul bántják meg a pallérozott hang és a kötelező tapintat hiánya folytán a város polgárságának jelentékeny részét. Aki Rassay Károlyt csak egyszer hallotta beszélni, az tudja, hogy annyi európaiság, annyi felelősségérzés, annyi politikai műveltség van minden megnyilatkozásában, ha a szegedi tanyákon beszél is, mint amennyit csak a legérzékenyebb lelkiismerettel magára vehet a minden szaváért felelősséggel helytálló államférfi. Ha elfogult pártpolitikai kortes szempontból valamit — kifogásolni lehet Rassay Károly beszédeiben, akkor ez az, hogy a Várostanyán ugy beszél, mintha a — genfi népszövetségi palotában mondana beszédet. S erre a politikusra támadnak szédületes tájékozatlansággal a szegedi újságban azzal, hogy — támadásokra használja fel szegedi látogatásait. Ha a támadó cikk irója hosszú idő múlva egyParis, október 2. Szombaton is tartottak az izgalmas tárgyalások Parisban, Londonban, Berlinben és Rómában az ismeretes angolfrancia jegyzék ügyében. Az angol-francia jegyzék tartalmáról csak vontatottan szivárogtak ki részletek. A jegyzék azt követeli, hogy Olaszország ne küldjön többé önkénteseket Spanyolországba és azt, hogy Olaszországnak nincsenek tartós területi igényei az ibériai felszigeten. Szombaton délelőtt Rómában már tudták, hogv az olasz kormány visszautasítja a tervet. A „Popolo d'Ttalia" máris azt irta, hogv a spanyol kérdések tárgyalására egyedül a londoni benemavatkozási bizottság illetékes. Rómában áfadiák a ieoyzákef Róma, október 2. Anglia és Franciaország nagy érdeklődéssel várt római lépése délután XIII. évfolyam 226. sz szer el tudna jutni a stílusnak ahhoz a pallérozottságához, a kifejezéseknek ahhoz az eleganciájához, a gondolatoknak ahhoz a magasságához, a felelősségérzésnek ahhoz a teljességéhez s a szónak ahhoz a művészetéhez, ami Rassay Károly minden — tanyai beszédét is jellemzi, akkor valóban nagy rangot érne el tollával s jogcímet nyerne ahhoz, hogy minden éretlen támadással szemben védelmet kapjon. Necsak tapssal szolgáljuk a város békéjét s ne nyitogassuk ki a hátsó ajtókat, hogy legyen legalább egy ut szembekerülni azzal, akit megtapsoltunk, tegyen számunkra a taps kötelességvállalás, jelentse a helyeslését az ünnepelt szónak s jelentsen helytállást a megtapsolt igazság mellett. Mi nem ezt a tapsot, hanem ezt a cikket szeretnénk muló incidensnek látni s szeretnénk azt hinni, hogy akik együtt tapsolnak, azok tudnak együtt dolgozni is s tudni fogják együtt védelmezni is a város békéjét, rendjét s a polgári munka zavartalanságát. ••••••••••••HKt megtörtént. Lord Perth angol nagykövet és Blondel francia ügyvivő 10 perccel 5 óra előtt érkezett meg a Chigi-palotába, ahol azonnal bevezették őket gróf Ciano külügyminiszter dolgozó szobájába. A francia ügyvivő 5 óra 25 perckor távozott el a külügvminisztéi iumból, mig az angol nagykövet még egv, ideig Cianónáí maradt. A benemavaíkozás végei éri London, október 2. A szovjetorosz kormány a semlegességi bizottság elnökéhez közleményt juttatott el. amelyben annak megállapítását kéri, hogv a benemavatkozási rendszere véget ért. A szov jetkormánynak ez a közlése voltaképen Van Dulnve tengernagy javaslatának elutasítását jelenti. Izgalmas események Genfben a spanyol kérdés ügyében A magyar-osztrák küldöttség módosító indítványt terjesztett elö, az áthidaló javaslatot a többség elutasította — Az ereáeti javaslatból sem lelt Határozat: 32 állam megszavazta, 2 ellene szavazott, 14 állam lartózkoáoit a szavazástól — Eredmény nélkül végződött az ülés Genf. október 2. Aga kán szombaton délután 5 órakor nyitotta meg a Népszövetség közgyűlésének nyilvános ülését, amely főkép a spanyolországi helyzetről és a vele kapcsolatos kérdések tárgyában készült határozati javaslatok megvitatásával foglalkozott. Az ülés első szónoka D e V a 1 e r a, az ir szabadállam képviselője volt, aki kormánva nevében bejelentette, hogy nem fogadhatja cl a határozati javaslatot. Írország feltétlen meggyőződéses hive a benemavatkozásnak. ' Utána Tánczos Gábor magyar főmegbizott a következőket mondtű la: — A hatodik főbizottság keretében lefolyt Rómában áiadiáU az angol-francia jegyzékei Olaszország hir szerint elnfasilja a tervet, a jegyzéket csak később hozzák nyilvánosságra