Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-19 / 238. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, 1957. október, 19. Azonnalra keresünk: aligazgatót, titkárt, főkönyvelőt, utazókat és más kedves vendégeket, akik olcsón és elegánsan akarnak lakni Budapesten • a Dunaparton. SYL­VIA PENSIO, IV. Belváros, Ferenc József rak­part 16. Tel: 181-465. Központi fűtés, hideg-meleg folyóvíz. 148 letésénél fogva alkalmatlan ezeknek a problé­máknak megoldására. Olyan parlamentre van szükség, amely titkos választójog alapján jön létre. Már régen beígérték a titkos választójo­got és Gömbös Gyula is azt mondta, hogy utoljára választanak a mostani rendszerű vá­lasztójoggal. Azok az urak azonban, akik mosl a parlamentben ülnek, nem akarják tudomásul venni, hogy ók utoljára üljenek benn a Ház­ban, hanem biztosítani akarják magukat a képviselőséggel örökre. Most készülődések foly­nak, hogy uj választójogot alkotnak. A készü­lődésekből azonban azt látjuk, hogy az u j választójog sem lesz olvan. amely iránt a nép bizalommal lehet. Magyarországon sohasem lett volna bolsevizmus, ha behoz­zák az általános titkos választó­jogot. Arról beszélt ezután Peyer Károly, hogy közelről kell megnézni, kik azok, akik a nyug­talanságot hintik el. Azt mondják — folytat­ta —, két szövetségesünk van: a német és az olnsz. Az olaszok legutóbb addig vették a bú­zánkat, aniig 8 pengő volt, most már drágább a magyar buza, hát nem veszik át tőlünk. A másik szövetségesünk a német. Hát akadt már német felelős államférfi, aki elismerte volna a mi területi igényeinket? Ezzel szemben akadt olyan, aki Romániában elismerte a ro­mán területi igényeket — Magyarországgal szemben. Az a Németország a szövetségesünk, amely Dunántult be akarja kebelezni? — Szabad engedni, hogy Magyarországon ilyen irányzat alakulhasson ki? — kérdezte Peyer. Vannak torsén vek, miért nem al­kalmazzák azokkal szemben, akik nyíltan hirdetik, hogy csak vér­ontás árán lehet a mai társadal­mi renden változtatni. Akik fegy­veres alakulatokba csoportosul­nak. a fennálló törvények ellen vétenek, miért nem iárnak el ve­lük szemben? Arról beszélt ezután Peyer, hogy öröm­mel üdvözli az ellenzéki pártok összefogását az alkotmányellenes irányzatokkal szemben. Az államforma belső tartalma a fontos — úgy­mond — és ezt a nép akarata döntheti el. A becsületes, általános titkos választóiog az rgvetlen eszköz, amelv alkalmas arra. hogy Magvarországot a gazdasági javulás urióra ve­zesse és ha az ellenzéki nárlok is ezt hirdetik, örömmel fog velük kezet. Hosszas tans után F^rkás fa'vAn beszélt és a helvtelen földbirtokpolitikáról szó­lott. Megemlítette, hogy a borsodmegvei Rad­•ánvszkv-birtok 4000 katasztrális hold iából — a hivatalos megállapítás szerint — az idén csupán 20 holdat müveitek meg. Ugyanakkor pedig a környék lakosságának nincs mit en­nie. — Becsületes földbirtokreformra van szük­ség — mondotta Csak akkor lehet ebben az országban nyugodt, normális élet, ha a tö­megeket, városi és falusi nép egyaránt, kere­sethez, jövedelemhez juthat. A szociáldemok­rácia egyetemes célokat szolgál, azt akarjuk, hogv helyes, céltudatos politikával tegyék le­hetővé, mindenki keresethez juthasson és megéljen a munkájából. Kerfé«z Miklós beszélt ezután. Azokkal foglalkozott, akik ..bá­torságról" csevegnek. —A bátorságról a rádió is világgá röpitelt szavakat a diktátorok legutóbbi találkozásán — mondotta. Hát bátorság kell ahhoz, hogy bombavető repülőgépekről ártatlan gyerme­kekre szórják le a bombát. Azt mondom én, hogy a ma született csecsemő bátrabb, mint az a pilóta, aki bombazáport küld békés vá­rosok lakóira. Nem kell nekünk ebből a bátor­ságból. Kertész Miklós ezután a nyugati demok­ráciákról beszélt, ahol nem háborúval, hanem békés fejlődéssel készítik elő a népmilliók jö­vőjét. A nagygyűlés dr. V a 1 e n t i n y Ágoston zá­róbeszédével ért véget. LEGÚJABB KÖNYVEK: Köves Tibor \ barbár Benőit és FarrercA Szent Bertalanéji asszony­Arányi Mária A boldogság iskolája Katz R. Kert a hegyek között Török Rezső Vadevezős Szucsich Mária Egy lány felszabadul Rozsnyai Polett Férfihárem Glaeser Hazátlanok M. van dr. MerschBoldoggá teszlek Drózdy Aurora Boreájis Smith A felcserélt házaspár Ifichens Allah kertje Herczeg János Tó mellett város Nagy Károly A szerelem tréfa Munkácsy Ada Az ötvenéves férfi Mary Mitschel Szép lányok vigyázzatok Lernet Holénia Der Mann im Hut Ottó Falke Die vier Tage Fülöp Miller Katzenmusik t Edna Ferber Amerikanische Schönheit DELMAGYARORSZAG Tabéry Géza Néháuysoros szürke hirböl értesülhetett róla az újságolvasó, hogy a budapesti tör­vényszéken bűnvádi eljárás folyik Tabéry Géza ellen a magyar állam és nemzet megbe­csülése elleni vétség és bűntett feldicsérése cimen. Ezekkel a bűnökkel vádolta meg az Erdélyben élő magyar irót a budapesti ügyészség vádirata, amelynek alapján ki is tűzték az ügy főtárgyalását, mivel azonban az iró nem jelent meg a tárgyaláson, a tör­vényszék elhatározta az flgy szüneteltetését. A vád alapja, amint az ujságközlemények­ből kitűnik az, hogy Tabéry Géza tóbb fiatal Íróval együtt annakidején Nagyváradon ma­nifesztumot adott ki, amely két halálraítélt és kivégzett kommunista ügyével foglalkozott. Nem ismerjük az ügyészi vádirat részleteit, de nem olvastuk azt a Nagyváradon kiadott manifesztációi sem, amely okot szolgáltatott ennek a vádiratnak a kiadására, igy az ügy lényegével nem foglalkozhatunk. De nem fog­lalkozhatnánk vele akkor sem, ha ismernök mindkét iratot, hiszen az igazságszolgáltatás dolgába nem illik beleszólni az Ítélet meg­hozatala előtt. A szürke hir mégis elénk elevenítette Ta­béry Gézának, az Erdélyben élő és alkotó magyar Írónak az alakját. Erről a markáns alakról szeretnénk most egyetmást elmon­dani. Tabéry Géza írói nevét nem mostanában ismerte meg a magyar közönség. Első köny­vei jóval a világháború kitörése előtt jelen­tek meg és a Szarvashiba nilmü regénye, amely a két világihirü magyar zseninek, Bólvai Farkasnak és Bolyai Jánosnak az életét elevenítette meg szinte ntolérhctetlcn művé­szettel, egyike volt a magyar irodalmi élet legjelentősebb eseményeinek. Azóta számos Tabéry-kötet jelent meg és valamennyi föltétlen értékgvarapodást jeten­tett a magvar kultura számára. Azok a Ta­béry-köteiek is, amelyek Trianon után szü­lettek meg és amelyek mindegyike bátor ma­gyar cselekedet is volt, harc a kisebbségi sorsba taszított erdélyi magyarságért. Nem­régen jelent meg Tabéry Géza legújabb re­génye, a Fekete ablak, amely döbbenetes erő­vel és művészettel tárta föl az erdélyi ma­gyar kisebbség tragikus sorsát, amelynél igazabb és magyarabb könyv nem igen je­lent meg még csonkamagyarországi iró tol­lából sem. Pedig ezt a regényt is Váradon irta és adta ki Tabéry Géza, Ady Endre, Ju­hász Gyula, Duttka Akos és a többi magyar holnapos „kfirösparti Párisá"-ban, amely vá­ros Nagyrománia térképein jelenleg „Oradca'' néven lelhető meg. Tabéry Géza nemcsak iró, hanem ujságirő is, aki napról-napra megujuló harcot viv ugyanazokért a magyar célokért, amelyekért a „Fokete ablak"-ban sikra szállt. Aki tudja, hogy mit jelent Erdélyben —» magyar újságírónak lenni, az könnyen elkép­zelheti Tabéry Géza váradi életét. Aki tudja, hogy mit jelent kimagaslóan tehetséges és exponáltán magvar újságírónak lenni Erdély­ben, az elképzelheti azt is, hogy Tabéry Gé­zának nem lehet odaát egyetlen nyugodt, bé­kés pillanata sem... És aki ismeri Tabéry Géza irói és újság­írói pályáját, az tisztában van az„zal, hogy Tabéry Géza magyarságához nem férhet két­ség, az ő magyarsága napról-napra való hit­vallást jelent Nem tudjuk, ml volt abban a manifesztá­eióban, nem tudjuk, hogy az ügyészség áltat inkriminált részletek1 kimeritik-e a vádbell cselekménvek ténválladékát, nem is kívánjuk' kutatni. Mi csak azt tudjuk, hogy Tabéry Gé­za egvik legkomolyabb értéke az egyetemes magyar irodalomnak, aki magyar testestől­lelkestöl, akinek az élete örök harc a magyar­ságáért. És bizony fájna, nagyon fájna a gondolat, hogy Tabéry Géza előtt töhhó nem nyílhat meg a trianooi határ...

Next

/
Thumbnails
Contents