Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-16 / 236. szám

Szombat, 1937. oki. 16. Politikai napilap XIII. évfolyam 236. sz. Francia könyvek Nem lehet, dc nem is szabad napidendre tómi Franciaország nemes könyvadománya fölött, amely elindult Párisból, a világ szellemi fővárosából, hogy elhozza ide, a Duna és a Tisza vidékére, a francia szellem, az emberi kultura, a minden hátsó gondolat nélkül való tiszta humanizmus üzenetét. Jól esik gondolatban megsimogatni azokat a ládákba rakott könyveket ezekben a rettenetes időkben, amikor barbár rémségek kisértenek éjjel és nappal és elpusztítással fenyegetik az emberi szellem, a fejlődni-, a haladnivágyás évszázadok békés munkájával összekupargatott értékeit. „Vigasztalásul könyvet olvasok" — sóhajtotta Juhász Gyula, a könyvek rajongószivü szerelmese. Milyen jó, milyen szép lenne, ha ezt a költői sóhajtást valami módon a megbomlott világ jelszavává lehetne tenni. Ha vigasztalásul könyvet olvasnának mindazok, akik azon mesterkednek, hogy kiszabadítsák a világbéke törékeny palackjából a világégés és a világpusztulás szörnyű szellemeit, akik a háború boszorkánykonyhájában főzik a gyilkos gázokat, öntik a dum-dum golyókat, akik a vilás?diplomácia párnázott ajtói mögül uszítják egymás ellen a népeket és akik uj áfiumokkal és uj maszlagokkal kereskednek, hogy megmérgezhessék a határokon belül is az emberéletet. A francia kormány könyvajándéka, a könyvek, az emberi szellem és az emberi kultura nemzetközi légiója sorakozo'tt most föl a Duna magyar partján indulásra készen, hogy megszállja ezt a megnyomorított országot és elhozza hozzánk annak a nagy népnek a testvéri ölelését, amely ugyanazt a 1 atin őskulturát vallja szellemi ősének, mint mi. És ennek a megszállásnak kell, hogy örüljön mindenki, aki ezen a vidéken remegve érzi már a barbár és vandál szándékok fenyegető jelentkezését, akinek képzeletében már fölvillan a szellem, a kultura, a civilizáció, a humanizmus elhamvasztására rakott máglyák gyilkos lángja, akik még mindig tudnak hinni a Szépben, az Igazban, a Jóban és akik ha halkan is, ha suttogva is, de még mindig merik hirdetni a Haladás, a Fedődés, a Béke igazságát. Franciaország budapesti követe, amikor jelképesen átadta a nagyértékü könyvadományt a magyar közkönyvtárak és tudományos intézetek képviselőinek, hangsúlyozta, hogy a francia kormánynak semmiféle politikai célja nem volt ezzel az aján dj5 k k a 1, ennek a dokumentálására pedig azt a módszert választotta, hogy a könyvek kiválasztását az érdekelt magyar kultúrintézményekre bizta. Ha nem volt több hagyományos francia udvariasságnál, akkor is büszkék lehetünk a francia követnek arra a megállapítására, hogy a magvar kulturális intézményeket a legteliesebb elismerés illeti meg, mert az igazi kultura tisztelete és szeretete nyilvánult meg választásukban. De ez a megállapítás nem csak udvariasság volt, lényegesen több annál: a magyar humanizmus megnyilatkozása. A magyar könyvtárak vezetői a rendelkezésükre bocsáitott katalógusból csupa olyan könyvet válogattak ki, amely tisztacélu irodalom és a tiszt a cél u kultura szellemi szülöttre. Ez a választás pedig bizonyság a két ősi nemzet szellemi rokonsága mellett is. A francia könyvek anyagi értéke is tiszteletreméltó. Ebben is a francia gavalléria nyilatkozik meg, hiszen az ajándék mögött nincsenek és nem is lehetnek rejtett célok, hátsó gondolatok, titkos politikai szándékok. A francia ajándék anyagi értékét pedig ez kétségtelenül megsokszorozza. A magyar kulturális intézetek, a magyar könyvtárak gyakran kapnak másfelől is könyvajándékot; nem a francia kormány az egyetlen, amely ilyen módon kiván szellemi kapcsolatokat teremteni. A Harmadik Birodalomból sokkal sűrűbben érkeznek könyvadományok a magyar könyvtárak számára, mint Voltaire, Zola, Francé hazájából. A Harmadik Birodalom könyvküldcrnényei a z anyagi érték szempontjából lényegesen meghaladják a francia köztársaság ajándékát. Csudálatosképen még nem esik szó a nyilvánosság előtt ezekről a német könyvekről. Könyvtáraink nem dicsekednek velük, "nem hirdetik azt, hogy a i émet könyvajándék is hátsó gondolat nélkül való szellemi ölelkezést jelent. Mert a Harmadik Birodalom nem hódol a hagyományos francia gavalléria szabályainak. Nem kérdezte meg sohasem, hogy milyen könyvekre lenne leginkább szükségük a magyar közkönyvtáraknak, nem készített katalógust az uj német könyvtermésről és nem bizta rá a választást a magyar könyvtárak vezetőire. A Harmadik Birodalom maga válogatta ki a nekünk szánt könyveket, maga állította össze az ajándékot és a Berlinben, vagy a Hamburgban, vagy a Münchenben, vagy a Nürnbergben feladott ládák tartalmát a megajándékozottak csak akkor ismerhették már meg, amikor idehaza felbontották a ládákat. Akkor pedig már ugy találták, hogy nincs sok örülnivaló ezekkel a könyvekkel. Ezen még csak csudálkozni sem lehet. Hiszen a Harmadik Birodalom az egypárt rendszer szolgálatára kényszeritette a miivészetet és az irodalmat éppen ugy, mint a tudományt. A Harmadik Birodalomban sem a művészet, sem az irodalom, de még a tudomány sem alkothat olyant, amely nem a jelenlegi rendszer dicsőségét hirdeti. Igy pedig a német kulturának, a német szellemnek csak azok a megnyilatkozásai juthatnak a Harmadik Birodalom határai között nyomdafestékhez, amelyek beilleszthetők a Harmadik birodalom politikájába. Ezért van az, hogy ma minden német könyv, amely a Harmadik Birodalom határai között jelenik meg, nyíltan, vagy burkoltan a politikai propaganda céljait is szolgálja. Esetleg elsősorban vagy kizárólag ezeket a célokat szolgálja. A francia könyvadománynak politikai céljai nem voltak. Ez az oka annak, hogv a francia könyvesládák tartalmát nem érezheti senki politikai dugárunak és igy minden magyar kulturember nyíltan örülhet 'a kapott szellemi kincsnek. A német ládák tartalmáról viszont — nem beszél senki. Ajándéklónakne nézd a fogát, — mondja a régi, bölcs magyar közmondás* —, pedig hát ez a fog marni is tud. Szombaton összeüt a semlegességi bizottság Teljes egyetértés Anglia és Franciaország között — Fáén nagy beszéde az utolsó kísérletről, „Ha a bizottság munkája eredménytelen lenne, akkor nagyon súlyos helyzet áll előttünk" - „Anglia nem avatkozik bele más államok kormány tormájába, de minden körülmények között szabad, demokratikus állam maradw London, október 15. Továbbra Is lázas diplomáciai munka folyik a fővárosban. Páris és J .ondon élénk diplomáciai eszmecserét folytat Rómával és Berlinnel. A legnagyobb érdeklődéssel várják a benemavatkozási értekezlet szombaton kezdődő ülésszakát. Hir szerint az olasz kormánynak nincsen kifogása az ellen, hogy a benemavatkozási bizottságnak körülbelül 15 nap határidőt szabjanak a spanyolországi önkéntesek kérdésének a megvitatására. A párisi sajtó ugy tudja, Anglia és franciaország római diplomáciai képviselői gróf Ciano olasz külügyminisztert tájékoztatták az angol és francia kormány felfogásáról és terveiről. Lehetséges, hogy emlékiratot fognak átnyújtani az olasz külügyminiszternek. Edén beszéde a spanyol helyzetről London, október 15. Edcn külügyminiszter pénteken este tartott beszédében a spanyol polgárháborúval foglalkozott és többi között a következőket mondotta: — A legőszintébben sajnáljuk, hogy Olaszország a spanyolországi önkéntesek elszállításának ügyét a semlegességi bizottság elé ki-« vánta juttatni, amely a tapasztalat szerint, csak nehezen ér el haladást —, de sem a franciák. sem mi. nem akarjuk, hogy rajtunk hajótörést érjen olyan kérdés, amit eljárási kérdésnek lehet minősíteni, ezért beleegyeztünk ebbe cs belenyugszunk a halogató taktikába. A legközelebbi napokban fog kiderülni, hogy hajlandók-e a nemzetek őszinte erőfeszítésre, hogv a spanyol kérdési rgazj nemzetközi együttműködés széliemében oldják meg.