Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-15 / 235. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1937. oki. 15. II szegedi dzsungel Talán az utolsó szép őszi napnak alkonyulatán jártattuk végig tekintetünket a közúti hidnak ujszegedi oldalán, ahol buzgó munkáskezek akkor tünedezették el a nyári strandfürdő utolsó emlékeit. A virágok még virítottak, a Tiszához levezető utak még szépen elváltak a szürkülő gyeptakarótól, de már az enyészet szele suhogott annyi vig kacagás és annyi egészséget lehelő napfény megüresedett tanyája fölött. Azután tekintetünk átkalandozott a hidnak déli oldalára, lefelé a vakok intézetétől az ujszegedi kendergyár irányában. A buja ártéri tenyészet csodája tárult fel előttünk. Átgázolhatatlan sűrűségű füzesek; embermagasságra felszökött harasztok, itt-ott már terebélyesedni kezdő es sudáran kiemelkedő fák, liánszerüen lelógó folyondárokkal, a-növényzet alján több tavaszi és őszi áradásnak lerakódott televény földje, a lombok között millió veréb és néhány nagyobb madár. A sivitásból, csataorditásból és diadalmi üvöltésből csak következtetni lehetett, de látni nem, hogy az utolsó szép délutánt kihasználva a kalandos természetű ifjúi nemzedék Amazonmenti indián-háborut játszott a szegedi dzsungelben, a közúti hid lába alatt, a vakok intézete és a fürésztelep békén pihenő tutajai között. Azután eszünkbe jutott egy rövidke párBeszéd, amely négy esztendeje hangzott el a kisgyülésen, mikor először merült fel a gondolat, bogy a halódó és szöges drótakadályokkal elkasztositott strandfürdőt a város vegye át üzemi kezelésbe. Valamelyik világot járt városatya, aki már a debreceni strandjfürdőt is ismerte, uti emlékei alapján megkockáztatta azt a gondolatot, hogy színes napernyők ültetése helyett nem lehetne-e a strand előterében, a töltés és a Tisza között néhány fát elültetni, hogy nyaranta árnvékot szolgáltasson a buzgó igyekezettel meleget terjesztő nao ellenében. Már nem emlékszünk rá egész bizonyosan, megtörtént tárgva'ásra hivatkozott-e a mérnökség ielenlevő képviselője, vagy csak a viszonyok ismeretére utalt-e, mikor azt mondotta, hogy kár ezzel a gondolattal még foglalkozni is, mert a töltés előtti fasort kivéve a f o I y am mérnökség semmiféle fát, bokrot és bozótot, amely alkalmas az áradás iszapjának megkötésére, az ártérben meg nem tűr. Az árvízvédelem fontosahb, mint a strand, a strandolok elégedjenek meg azzal az árnyékkal, amit a kabinok és n töltés előtti fűzfák nyújtanak nekik. Eddig vártunk, de most. mikor kez'diük nzt tapasztalni, hogy a közúti bid alatti dzsungelben a talaj veszedelmesen keVzd magasabb lenni a strand nívójánál, kénytelenek" vagyunk felszólalni. Mentségünkre szolgál. hogv mi laikusok vagyunk és nem tudhattuk. mekkora veszedelmet reit magában az ártér színvonalának eV, az emelkedése. Igen szénen megkértük ellenben a városi mérnökség és a folvammérnökség szakértőit, tartsanak e^v kis helvsz.ini szemlét ezen a tájékon és ha gvönvörködik is a szemük az őszi szinek gazdagságában és ha saináliek is a verebeket és vizi madarakat, amebmknek ilven nagyszerű tanvátuk akadt a bid lába alatt, mégis irtassák ki a bozótot, ha Politikai napilap XIII. évfolyam 235. sz. csakugyan veszedelmet rejt magában. Ha pedig ez a dzsungel nem veszedelem és ha nem kell tartani az ártér talajának feltöltésétől, h atálytalanitsák a négy esztendő előtt mérnöki kijelentést és ültessenek kanadai nyárfákat, vagy más vizet biró fanemeket a strand közepébe is. Ennek a hatósági engedély nélkül nőtt dzsungelnek valahogyan szimbolikus a jelentősége. Szegeden más dolgok is nőnek és történnek hatósági engedelem nélkül. Tudunk ártézi kútról, amely csak akkor jutott a hatóság tudomására, mikor már régen ontotta a vizet magából. Igaz, ez mór régen történt, négy vagy öt esztendeje. Tudunk olyan vityillóról is a belváros kellős közepén, amely nem Isten kedvező kegyelméből hanem a tulajdonos jóvoltából emelkedett' ki a földből, az építési szabályrendelet világos intézkedéseinek ellenére. Tudunk iparvállalat céljára átengedett és szolgalommal megterhelt telekről, amelyről rejtelmes módon lekopott a telekkönyvi feljegyzés és a tulajdonossá vált birlaló annak rendje és módja szerint áruba bocsájtotta. A költségvetési tárgyalásnál mondott el az egyik felszólaló egy csodálatosan érdekes esetet, mikor egy kettős tulajdonban levő háznak lebontását rendelte el a hatóság Az egyik fél eleget tett a torony alól érkezett ukáznak és lebontotta a maga házrészét. A másik a lakhatásra alkalmatlannak minősitett részt kinevez.te fészernek és ma is — nyugodtan laknak benne. A tiszaparti dzsungel egy háborús anekdotát idéz fel az emlékezetünkben. Akkor mondották, hogy Németországban minden szabad, ami nincsen kifejezetten mégengedve. Magyarországon minden szabad, ami nincsen kifejezetten eltiltva. Ausztriában minden szabad, ami kifejezetten el van tiltva. Mondjuk, hogy ez csak anekdota volt, még pedig nem is egészen igazságos anekdota. De érdemes gondolkodni rajta, hogy mire való a tilalom, ha néhol egész dzsungelek buriánozhatnak fel a helyén? Ha az éritekeit államok nem egyeznek meg, Rnglia és Franciaország visszanyeri cselekvési szabadságát A francia államtanács döntése a spanyol kérdésben Paris, október 14. Az angol minisztertanács szerdai határozata után — amely szerint az önkéntesek ügyében péntekre összehívták a semlegességi bizottságot, abban az esetben pedig, ha az a kísérlet kudarcot vallana, megnyitnák a pireneusi határokat, — csütörtökön nagy figyelem közben ült össze a francia államtanács Lebrun köztársasági elnök elnökletével. Dclbos külügyminiszter beszámolt az államtanácson arról a jegyzékről, amelyet eljuttatnak az angol kormányhoz, a jegyzék a semlegességi bizottságban a spanyolországi önkéntesek visszavonása ügyében előterjesztendő nyilatkozatot tartalmazza. A nyilatkozat megtételével egyidőben az angol kormány képviselőié is hasonló nyilatkozatot terjesztett elő a bizottságban: — Az angol miniszterlanács, majd Parisban a miniszteri értekezlet is arra az eredményre vezetett, hogy a két ország tényezői teliesrn azonos eljárást szándékoznak követni az olasz válasziegvzék nvomán előállott helyzetben. Az érdekelt államok között már előzetesen megbeszélések folytak, hogy az önkénteseket visszavonják és az önkéntesek visszavonásával milyen módszerekel alkalmazzanak. Ha nem tudnának megegyezésre jutni, akkor Franciaország és Anglia visszanyeri o«otekvé»i szabadságát. —• A Londonba eljuttatott francia jegyzék ebben az irányban különböző javaslatokat tartalmaz. Franciaország cs Anglia a semlegességi bizottság előtt teendő diplomáciai lépesnek semmiesetre sem akar fenyegető jelleget kölcsönözni, másrészt elismeri a harcban álló két spanyol fél hadviselési jogát, ha az önkéntesek visszavonására irányuló intézkedéseket végrehajtják. Szombaton összeül a semlegességi albizottság London, október 14. Hivatalosan jelentik, hogy a semlegességi bizottság albizottsága szombaton délelőtt 11 órakor a külügyi hivatalban összeül, hogy újból megfontolja az önkéntesek Spanyolországból való elszállítására irányuló angol tervet. A Presse Association megcáfolja azt a híresztelést, mintha egy héti időhatárt szabtak volna a bizottság tanácskozásainak. Anglia és Franciaország kerülni akar ja a késedelmeket, de a bizottság mindaddig folytalja munkáját, amig csak megoldást lehet remélni. Az önkéntesek kérdésének kielégítő megoldása után a hadviselő jogok megadásának kérdése kerül az értekezlet elé. Nagyarányú csapatösszevonások Aragóniában Valencia, október 14. A köztársasági csapatok előretörlek a jaramai szakaszon, a felkelők visszaszorították őket. Az északi harctéren a köztársasági ütegek megakadályozták, hogy a felkelők erősítést kapjanak, a felkelőknek később sikerült benvomulniok a Sierra Cosmentorba. A keleti harctéren visszaverték a felkelőket. Tegnap ismét ágyúzták a felkelők Madridot, súlyos károkat okoztak. A felkelő repülőgépek tegnap este megjelentek Barcelona felelt, több bombát dobtak le. A köztársasági ütegek megakadályozták, hogy a bombavelők nagyobb károkat okozzanak. Párisi jelentés szerint Aragóniában naeyaránvu csapatösszevonások folynak, döntőjelentőségü harcokra lehet számítani. ÁTelkelők és a kormánvesapatok mintegy 200 ezer katonát vonnak össze ezen a fronton. A felkelők főhadiszállásáról jelentik, hogy az északi arcvonalon a felkelők elfoglalták az Oviédótól 40 kilométerre keletre fekvő városkát és folvtatiák előnyomulásukat Columba városa felé.