Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-11 / 207. szám

Szombat, 1937. szept. 11 Politikai napilap XIII. évfolyam 207. sz Commedia delk'arle A pénzügyi bizottság most tárgyalja a város jövő cvi költségvetését és ezt a munkáját bizonyára az alkalomhoz illő komolysággal végzi. A bizottság tagjai tiszteletreméltó alapossággal börjgészik végig a számvevőség által összeállított, elrendezett számrengeteget, keresik, kutatják, hogy mit lehetne kigyomlálni belőle, hol lehetne lefaragni valamicskét a kiadásokból és hol lehetne emelni kicsit a bevételeken, mert a legfőbb cél, hogy az egyensúlyt biztosító pótadó kulcsa ne legyen magasabb az ideinél. Senki sem kételkedhetik abban, hogy a pénzügyi bizottság, éppen ugy, mint a mult esztendőben, az idén is eléri ezt a célt, sikerülni fog leszorítani a pótadót nyolcvanhárom százalékról hetven százalékra, esetleg hetvenháromra, hogy maradjon egy kevés leszorítani való a közgyűlés és a belügyminiszter számára is. Mert hát okos ember, tapasztalt tisztviselő a város főszámvevője. (Mérhetetlen nagy kár, hogy a jelek szerint már nem sokáig töltheti be fontos tisztségét. Ha igaz a hir, az uj esztendőben sor kerül a városi számvevőség államosítására ,s az állam nem veszi át az idősebb tisztviselőket. Pedig ez a város nehezen fogja nélkülözni S c u 11 é t y Sándor évtizedes tapasztalatait, vasszorgalmát, lelkiismeretességét, leleményességét.) Okos ember, tapasztalt tisztviselő a város főszámvevője, tudja jól. hogyan kell összeállítani a költségvetést. Okosságból fog kissé vastagabban a plajbásza, amikor beállitja az egyes tételeket, okosságból ijeszti meg a szegedi népet a magasabb pótadóval, mert csak igy adhat munkaalkalmat a pénzügyi bizottságnak és a közgyűlésnek. De okosságból fog vastagabban kissé a plajbásza azért is, mert tudja jól, bogy az emberek szeretnek alkudni és nagyon meg vannak elégedve önmagukkal, ha sikerül az alkudozás .. 7 Aki számol ezzel az általános emberi tulajdonsággal, az mindig magasabbra tartja az ára- j kat, az — bogy könnyebben elérhesse célját j — lehetőséget nyújt az alkudozásra. Bizonyosan az alkalomhoz illő komolysággal fogja letárgyalni a közgyűlés, a város törvényhatósági bizottsága, az autonómia letéteménvese és törvénves képviselete is a jövő évi költségvetést. Elhangzanak majd a szépen felépitett, okos, mélyenszántó és majgasröptü költségvetési beszédek, a polgármestertől is kap gondos, érdekes expozét a közgyűlés, lepereg maid a nagy vita és mindenki meg lesz elégedve mindennel. Aztán becsomagolják a számadásokat és küldik föl a belügyminiszterhez, minden valószínűség szerint az idén elsőnek a magvar varosok között, ami szintén öröm és dicsőség. Aztán pedig megvártuk szépen, amig az aktnesomó keresztülcammog nz arra hivatott és illetékes minisztériumokon, a tárcaközi bizottságon és a jóváhagyó záradékkal együtt, bölcs tanácsokat. megszívlelendő észrevételeket tartalmazó leirat kíséretében visszaérkezik Szegedre, e-© uj esztendő első, második, esetleg a harmadik negyedében." De ez már nem is fontos, nem is lényeges. Hiszen a késedelem nem okozhat zavarokat a várost adminisztráció jól, biztosan működő gépezetében. „A gép forog és az a 1 k ot ő — a törvényhatóság — p i h e n." A költségvetés letárgyalósával betöltötte erre az esztendőre rendelt hivatását. Az alkalomhoz illő komolysággal tölti be bizonyosan. Mert hat az alkalom tényleg ritka. Egyszer adódik egy esztendőben, a költségvetés tárgyalásakor, bogy illendően gyakorolhatja az autonóm jogokat: irányt szabhat a város jövő évi gazdálkodásának, meghatározhatja a városfejlesztés irányát, birálatot mondhat az eddigi gazdálkodásról, kinyilatkoztathatja akaratát, szóval eljátszhatja azt a szerepet, amelynek kiosztója a történelmi fejlődés és a történelmi mult volt. Megérzik-e vájjon néhányan az aranycirádás közgyűlési terem régi, szép várospolitikai harcok emlékétől terhes levegőjében, hogy mennyire jelmezes, k o t ur n u s o s szereppé tették ezek a mostani idők a törvényhatósági bizottság szerepét; Megérzik-e, hogy alig több ez a szerep — ünnepi szeirepnél? Gondolnak-e arra, hogy az egész költségvetési vita nem több egyszerű színjátszásnál, legfeljebb Commedia d e l'a r t e, amelynek szereplői elmondhatják ugyan a szerepüket a saját szavaikkal, de a cselekményen nem változtathatnak. Hiszen ott áll mögöttük a Nagy Ügyelő, a kormányhatóság, aki — kezében a rendezőpéldánnyal, az autonómiák jogkörét alaposan körülnyirbáló uj közigazgatási törvénnyel —, vigyáz minden mozzanatra és szélesre kiépített játékrendezői jogkörében végül mégis csak ő szabja meg a játék lényegét: a végeredményt. Mi lenne akkor, ha egyszer palotaforradalmat rendeznének a költségvetési színjáték szereplői, az egész anszamblé és merész Genf, szeptember 10. Az ismeretes súlyos konfliktusok és európai izgalmak után pétiteken délután ült össze a Genfi-tó mellett levő Nyon városkában az angol-és francia kormány által összehívott Földközi-tengeri konferencia. A konferenciára különösen angol és francia diplomáciai körökben készültek nagy izgalommal. mert a helyzetet megnehezítette Róma és Berlin visszautasító válasza. N'von város polgármesterének üdvözlő beszéde ulán Eden angol kiküldött javasolta, hogy az értekezlet elnökévé Franciaország fődelegátusát, Delbos külügyminisztert válasszák meg. A kiküldöttek helyeslése közben Dolbost egyhangúlag választották meg az értekezlet elnökévé. Delbos külügyminiszter köszönetet mondott a nemzetét és őt ért megtiszteltetésért. A Földközi-tengeri helyzet az utóbbi időben türrögt önzésbe bocsájtkozna? Ha eszébe jutna, hogy milyen halott ez a város© hogy az uccák kilenc óra után elnéptelenednek, hogy a nappali órákban is csak álmosan döcög bennük a forgalom, hogy az üzletek üresen ásítoznak, hogy nincs igény© nincs szükséglet, bogy a városigazgatás ntját megkövesedett problémák útjelzői szegélyezik, hogy — tenni kellene valamit, merészet, nagyot, ami várossá tenné, eleven, lüktető életű nagyvárossá ezt az álmos, csöndes, keveset akaró és keveset produkáló várost? Mi lenne akkor, ha föleszmélne szerepének hiábavalóságára egyszer az autonómia, követelni kezdené önmagához való jogát, fölborítaná a költségvetés kipróbált sablón-kereteit, uj kereteket szabna és azokat uj tartalommal töltené meg? Mi lenne akkor, Ka a közgyűlés egyszer ugv határozna, hogy nem fogadja el d költségvetést, amely megdöbbentő módon hasonlít az ideihez, a tavalyihoz, a tavalye'őttihez, de egyre kevésbé hasonlít azoknak sz éveknek a költségvetéséhez, amelyekben még volt, még lehetett akarata az autonómiának, még kormányozhatta önmagát, még felismerhette a maga szükségletéit, a megn céljait és gondoskodhatott azok' biztositásáról.. 7 Fölösleges kérdések/ hiszen olyan világos, olyan kézenfekvő a válasz. A" Nagv Ügyelő kéknlajbásza áll őrt a szinpad mögött, a valóságban és bizonv könyörtelenül kitörli még1 azt az ötven pengős tételt is a kiadások" közül, amelynek' létjogosultságát nem igazolja! az eddigi gyakorlat, a sablon. hetetlen lett — mondotta többek között. — Anglia és Franciaország kormánya kettős eredményt akar elérni az értekezleten — folytatta. 1. közös egvesség létesítését a Földközi-tengeri kalózkodás azonnali megszüntetésére, 2. ennek folytán az általános nemzetközi légkör megjavulását. Delbos végül indítványozta, hogy az értekezlet ügyvezető titkárává Agnites görög kiküldöttel válasszák meg. Litvinov szovietorosz külügyi népbiztos felszólalásában példátlannak mondta, hogy nem magánszemélyek, vagy magánvállalatok, hanem kormányok kövessenek el kalózkodást. Szigorú és azonnali rendszabályokat követelt. Eden külügyminiszter volt az utolsó felszólaló. Feladatunk sürgős — mondotta — és ez indokol ja, hogy a mostani értekezlet állánFeszült légkörben megkezdődött a nyont értekezlet Citvinov megtorlásoKat és axonnali cseleKedetet Követeli Olasxorsxág ellen. — Róma vissxa utasítja ax orosx magatartást. — /l bixottság t oly tatja a fielyxet tanulmány oxásái és sxombaion tovább tárgyal