Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-10 / 206. szám

Pént ek, 1937. szept. 10 Politikai napilap XIII. évfolyam 206. sz Deutschland Vaterland BerlinSen az Ullstein-cég kiadásában jelenik meg a „Koralle" cimü folyóirat, amelyet kétségtelenül e lap olvasói közül is sonkán ismernek. Alcime szerint a folyóirat célúja az, hogy tudást, szórakozást és életörömet nyújtson előfizetőinek. Ez ugyan önmagában még nem jelent sokat, inert a mai Németország nagyszerűen meg .Van szervezve abban a tekintetben, hogy a tudomány, szórakozás és életöröm a propaganda minisztérium által megállapított egyforma adagolásban váljék a birodalom lakosságának közkincsévé. Hiába, a szervezettség •nagy dolog és ebben mindenkor tanulni lehetett a németektől. Nem muszáj ugyan azt képzelni, hogy a mindent beszervezés a legfőbb célja az életnek, de ha valaki mégis ezen a véleményen volna, az bízvást iskolába mehetne a németekhez. Nos, éppen mostanában nagy dolgok zajlottak le Németországban. Á nemzeti szocialista párt e héten tartotta negyedik országos seregszemléjét a mesterdalnokok ősi városában. Tizezrek vonultak fel erre a nagygyűlésre a birodalom minden részéből horogkeresztes zászlók alatt és a megafonok mellett is rekedtre szónokolták magukat a vezérek és alvezérek. A nagygyűlés megnyitásának napján zárult a külföldi németek világkongresszusa Stuttgartban, ahol százezernél több ember jelenlétében főleg azt tárgyalták meg, hogy a nemzeti szocialista harmadik birodalom idején minő legyen a külföldi németség magatartása a vendéglátó idegen államokkal szemben. Talán e két esemény találkozásának kell tulajdonítani a „Koralle" most megjelent számának külsőségeit. A borítólapon Hitler jól ismert képe, a lap első oldalán nagy kép a barnaingesck felvonulásáról© utána visszapillantás a nemzeti szocializmus négy esztendős történetére, azután pedig képekkel tarkított cikk a külföldi német k i sebbségi iskolákról. Ez mór kétségtelenül a stuttgarti világkongresszus hatása. Mi senkit sem akarunk állásfoglalásra bírni ebben a kérdésben. Vegye elő bárki a cikket és egy kép, egyetlenegy kép alánján alkossa meg a véleményét. A külföldi német iskolában a tanitónő a táblánál áll és nagy hetükkel irja fel a két szót: Deutschland — Vaterlan d." Kissé szabad fordításban ez igv hangzik: „Németország n mi hazán k." Mit ielent ez a mondás? Azt, hogv a külföldi német csak lakik úgynevezett hazájában, de igazi hazáia a Reich, a birodalom marad. Elemi iskolás gyermekek lelki és értelmi színvonalára óttéve a nemzeti szocialista tanitás, mely szerint a németség hatalmi törekvései nem állanak meg a birodalom határainál, hanem egyesítenek mindenkit, aki a német Volkstum kötelékébe tartozónak érzi niagnt. A középeuTÓpai határok köze beszorított németség terjeszkedési törekvése és a D ra ng nacli Osten ujabb formulázása van ezekben a tanításokban lefektetve. Hogv másutt melyek a németség politikai céljai, az bennünket csak közvetve érdekel. De a mi jövőnkről és a mi sorsunkról van szó, ba azt láttuk, hogy a vélt legkisebb ellenállás irányában. 'a Duna mentén akarnak ezek a törekvések" érvényesülni a Balkán es kelet felé.' Senkise akarja lebagatelizálni ezeket a jelenségeket, de még kevésbé akarja őket magyar analógiákkal megerőltetni. Divatban van ugyanis nálunk minden ilyen német jelenséget azzal elintézni, hogy barátságos viszonyban levő államról van szó, amelynek a sorsa azonfelül a miénkkel hasonlatos. Ne tiltakozzunk mi a németeknek ezzel , a törekvésével szemben, hogy ők magukhoz akarják kapcsolni a határokon tul élő németeket, mert nekünk is vannak határokon tul élő magyarjaink, akiknek sorsa a mi sorsunk s akiknek szenvedése a mi szenvedésünk is. Nos hát, ez az összehasonlítás merőben hamis. Azt a németet, akinek ősei évszázadokkal ezelőtt vándoroltak be mihozzánk, hogy jobb soruk legyen, mint volt odahaza s hüségesküvel fogadták meg, hogy jó polgárai lesznek uj hazájuknak, nem lehet összehasonlítani azokkal a magyarokkal, akiket megkérdezésük nélkül, akaratuk ellenére szakítottak le az évezredes anyaország testéről. Akik ebben a németség védelmére kelnek, azok vagy nem tudják, vagy nem akarják meglátni a különbségben rejlő veszedelmet. A szemük káprázik. A kettős keresztet cserélik össze a horogkereszttel. Egy esetben igazuk lehet azoknak, akik ezt a szinte megdöbbenésig terjedő megértést tanusitjók a német propagandának ezzel az iskolába átültetett formájával szemben. Igazuk lehet és mindent meg lehet bocsájtani nekik, íha mutatnak egyetlenegy magyar iskolát a cseh, román, vagy szerb impérium alá került magyar végeken, ahol az elcsapatás, a rögtöni letartóztatás és bebörtönzés veszedelme nélkül megtehetné a magyar tanitó, vagy tanitónő, hogy felírja a táblára: „A mi hazánk Magyarors z ó g." Pedig, amint mondottuk, van egy kis különbség az elszakított magyarok és a magyarországi németek között, akiknek ősei az Árpád királyok és Mária Terézia idején költöztek ide a Rajna vidékéről, Szászországból és a svábok földéről. Meg lehet bocsájtani nekik, ha tudnak mutatni egyetlen ilyen esetet. Tegyék a kezüket szivükre és feleljenek: Van-e ilyen eset az elszakított m a g y a r végeken? Veszedelmesen kiéleződött sz orosz-olasz konfliktus A szovjet második jegyzékében a lorpedólámadások bűnöseinek megbüntetéséi követeli — Olaszország nem válaszol az ujabb orosz jegyzékre Pénteken megkezdődik a Népszövetség ülése London, szeptember 9. A szovjet második jegyzéke a végletekig kiélezte a helyzetet az ismeretes olasz-orosz tengeri konfliktus ügyében. A külpolitikai krizis elérte a tetőfokát. A második szovjet jegyzék bejelentette, hogy az első demarsra adott olasz választ a szovjetkorinány nem tartja kielégítőnek és változatlanul ragaszkodik a torpedólámadások bűnöseinek a megbüntetéséhez. Rómából jelentik: Hivatalos körökben kijelentették, hogv Olaszország egyáltalában nem válaszol Szovjetoroszország második jegyzékére és ha a szovjet jónak látja ujabb jegyzéket előlerjeszteni, az is válasz nélki marad. Rómában a lapok feltűnő élességgel hangoztatják, Olaszország számit Németország támogatására és hogv a döntést Berlintől vária. Tekintettel arra. hogy Németország a Földközi-tengeri konferenciára szóló meghívását csütörtökön viszszautasitolta, az olasz magatartás nem lehet vitás. Olyan sulvos ma az európai helyzet, hogv szinte háttérbe szorította és másodrendűvé degradálta a távolkeleti konfliktust. Eden külügyminiszter Chamberlain miniszterelnökkel folytatott hosszas tanácskozás után Párisba utazott, ahol csatlakozott hozzá Delli o s francia külügyminiszter, vele együtt utazott Genfbe. Innen együtt mentek a nvoni értekezletre. A konferencia pénteken délután kezdődik és annak elnöke valószínűleg Eden lesz. Ugyanezen a napon tartja a népszövetségi tanács őszi első ülését. Olaszország válasza: elufasiló Róma, szeptember 9. Az olasz kormány a Földközi-tengeri értekezletre való angol és francia meghívásra adott válasza megbízható helyről származó értesülés szerint elutasító. Olaszország a válaszjegyzékben azt az ellenjavaslatot teszi, hogy a szóban forgó kérdésektárgyalását utalnák a benemavatkozási hizottság elé A német válasz Berlin, szeptember 9. A Deutsche Diplomatische Polilisrhe Correspondenz Németország és Olaszország válasz jegy zekével kapcsolatban a többi között ezeket irja: — Németországban tökéletesen megértik, ha az olasz kormány elviselhetetlen feltevésnek és politikai esztelenségnek tekinti, hogy ré«ztvegyen olyan értekezleten, amelyet Moszkva | csak kihívásnak használna fel és ezzel elvesztené az értekezlet minden értékét és értelmét. Ilyen körülmények között a jóakarat különös megnyilatkozásnak kell tekinteni, ha Német ország és Olaszország nem szorítkozik ujabb' szovjetorosz kihívásnak és zavartkellő kisérlelnek illő elhárítására, hanem hajlandónak nyilatkozik arra, hogy az igen k'omo'y cstniC-(