Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-01 / 199. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1937. szeptember T. ŐSZI • II J ' • mi.inn 50°|ö-osutazási lakberendezesi VHOHÍI igazolványai a DÉLMAGYARORSZÁG MMtt HaphatÚK. VASAR Timiit pert L 0 15; Torna. Utána hánglrniezek. 7.20: Étrend, közlemények. 10: Hirek. 10.20: Felolvasás. 10.15: A Velencei-tó hajdan és ma. Felolvasás. 11.10: Nemzetközi vizjelzöszolgálnt. 12: Déli harangszó :ta egvetenii templomból, idöjárásjelentés.. 12.05: Forrni Miklós kamnraénekkarn. 12.45: Hirek. 1: A rádió szalonzenekara. 1 20: Időjelzés, időjárás­éi vízállásjelentés. 2: Hírek. 3: Arfolyamhirck, piaci árak, élelmiszerárak. 4.15: Az ifjú Görgey. Előadás 4.43: Időjelzés, időjárásjelentés, hirek. 5: Fenyves Lóránd hegedül zongorakísérettel. 5 óra :S0; Jankovich Ferenc és Radnóti Miklós ver­seikből adnak elő. 5 55: Bartos .Miklós énekel zon­gorakísérettel. 6.30: Budapest, \nglfa fővárosa. \szkuivi Karolv csevegése 7: Radics Béla cs ci­gánvzenekara. 8 05. Modern költők verseit sza­valia Simonffy Margit. 8.30: Hirek. 8.50: Az Ope­raház. tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Tlieo­dor Mntiiieu. a' Postc Párisién adóállomás karna­gya. 10: Idöjárásjelentés. 10.(6: Uhl Antal, lilleí magvar lelkész üzenete a franciaországi magva­rokhoz. 10.20: Kertész Miklós jazz-zenekara ját­szik. 10.50: Erlirig Kristiansen. a Nemzetközi Egvelemi Nénszövetségi Eerleratió elnöke nyilat­kozik u budapesti kongresszus alkalmával, ti: Hírek francia és olasz nvelven. 11 10: Maffvar-né­met válogatott ökölvtvőmérkőzes közvetítése a Fővárosi Nagvcirknszból. Beszélő Pluhár Tstván. Vias/felvétel) 11.40: Hanglemezek. 12.05; Hirek külföldi magvarok számára. Burtapert TT. 725: A preraffaeliták. Felolvasás. 7.55: Polonyi Elemér zongorázik 8 "0: Hanglemezek. Filmdalok és táncszámok. 0.35: Hirek. Külföld. Deufseblamlsender. 7: Berlini filharmonikusok. - DroitvicJi. 8: Brahms-cst Clifford Curzon (zon­gora! közreműködésével. Vezénvel Wood. — Frankfurt. 7: T>aIoló, muzsikáló Frankfurt. Tar­ka hangverseny — Strnssburg. 8.50: Zenekari hangverseny. — Bécs. 7.25: .Szimfonikus hangver­seny. Vezényel Ernsl Pratorius. SZEPTEMVHR (MAGWISZFjMLE A szerkesztőbhKXtaáir elnöke BETHLEN ISTVÁN GRÖF A magyar társadalom kialakulása VÁCZY PÉTCR A legújabb belga politikát mozgalmak CSISZÁR BEIA Amerikai regionálist* törckvásck REMÉNYI JÓZSEP Amerikai nosztalgiák CZAKÓ ISTVÁN A parasztgazdálkodás javításának lehetőségei ÉBER ERNŐ Az agrárproletariátus jövője KERÉK MIHÁLY A foglalásos sztrájk MISKOLCZY ÁGOST Útikönyvek KERESZTURY DEZSŐ Kodály és a magyar népzene ECKHARDT SÁNDOR Budapest parkjai RAPAICS RAVMUND Külpolitikai szemle OTTt.IK QYÖP.GY Magyar kisebbség Romániában ZATHURECZKY GYULA Fegyvertörténetunk Szent Istvánja TÓTH ZOLTÁN Szerkeszti SZEKFÜ GYULA MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG Bu-isprst, Vilmos csásiár-ut 25. ELŐFIZETÉSI ARA ( ingyen „Kincscstáp'-kötettel évi ^ pengő 60 fillér A Délmag y orom 6 g regény* MÉGIS ÉLEK rta RusikebényaTíUméri 60 Mire Elek mindezt végiggondolta, kiért a parkból. Csak a zsivajgás úszott utána lom­hán, tépetten. Sürü porfelhők gomolyogtak a fürdő felett, még itten is érezni lehetett, a levegő telisdedtele volt porral, piszokkal, szeméttel. A városból még mindig özönlött a nép. — Ez kell az. embereknek. Talán azért, mert az élet is tele van mocsokkal, tisztáta­lansággal? — Kárörömmel emlékezett vissza Borsos Margitra és Ember Jóskára. — Hogy megjárták! Csak ugy hápogtak. Azt hittek, nagy ágyujukknl leterítenek, de csalódtak. A bumeráng visszaütött s őket találta. Kamillát akarták befeketíteni s ők változtattak szint. El se tudták képzelni, hogy Kamilla mindent el­mondott menyasszonyságáról. Hogy őszinte volt. Érdemes lett volna megörökíteni azt a két elámult pofát. — Jókedvűen fütyörészve ment Ksmilláék villája felé. Olyan jól mula­tott Margiték felsülésén, hogy teljesen elfe­lejtette sikertelen útját. Az állomás előtt kint üldögélt a főnök, szivarozott s a felhőtlen eget vizsgálta. — Szép idő kedvez az ünnep­ségnek — mondta. — Még túlságos meleg is van, nagy a por — mutatta Elek szürke ré­teggel lepett cipőjét. — Estére lesz igazán kellemes. Kilenckor megy az utolsó vonat, azután én is lemegyek, megnézem a csónak­parádét ... azt mondják, ilyen még nem volt. — Elek az öreg vasutas szavától megint egy­szerre elkedvetlenedett. — Persze . T. csó­nak ... Kamilla ma este nem fog csónakázni. — Be sem várta, amíg a bőbeszédű ember befejezi megkezdett mondatát, kezet nyúj­tott, átugrott az egymás mellett terpeszkedő sínpárokon, amelyek egykedvűen fúródtak a messzeségbe — Kamilla vár, nincs csónak és én itt mindenféle hiábavalóságokkal töltöm üz időt, várakoztatom Kamillát — s neki ló­dult a kerítések mentén a villasornak. Kamilla kinevette szabadkozását. — Ugy tesz, mintha maga volna a hibás — megfogta a kezét. -— Ne legyen gyerek, Pubi. — Ö nevezte el Eleket Pubinak: olyan csöpn a szája, olyan ártatlanok a szemei, mint egy kicsi fiúnak, mint egy pubinak... Ekkor kezdődött közöttük az a komoly, mély, lei­ketcsorditó szerelem, amelyről beszélni alig mertek, de ami mégis ott égett szemboga­rukban, vérükben, agyukban, minden sejtjük­brn, minden Iélekzetükben. Néha Pubikám lett a Pubiból. Kamilla különben .is szeretett neveket osztogatni. Az anyját, tantit, minden­kit elkeresztelt. Dzsin. Mókuskn. A töpörödött nntikárust Babszem Tóbiásnak nevezte. De Elek n Pubit hallotta legszívesebben. Ettől most is megvigasztalódott kissé. Kamilla bé­li borzadt a hajába. — Nevetni! Egy-kettői Ha nem kapott csónakot, fiát nem kapott, l egfeljebb itthon maradunk. Talán még ki­biriuk .. . Elek nem nyugodott bele ilyen könnyen. — Egyszer akartam magának örömet sze­rezni. akkor se sikerült; A lány ránézett. — Csak miattam bánkódik? — kérdezte élénken; — C<ak\ — Magának nem lett volna élvezet a hold­világnál hajókázni? — Nem. Főleg mióta tudom, mennyien lesznek. Képzelheti, milyen tolongás lesz, ha minden ladikot kibéreltek. — Mondok valamit, utólag én se bánom* hogy nem megyünk. •— Igazán? — Igazán. Maga azonban nem túlságosait udvarias, tisztelt Pubi ur. Elek felkapta fejét. — Miért? Nem értem. — Vagy talán túlzott udvariasságnak tart­ja, egyszerűen kijelenteni, hogy nem szive* sen csónakázott volna velem? — Én nem azt mondtam. Nem ugy gon* doltam. Félreértett — hebegett Elek s hóin* lokáig elpirult. Kamilla rögtön megsajnálta. — Na jó, jó. Tréfa volt, csacsi Pubikám —» mondta és karját átengedte a fiu meleg® szomjas szájának. — Meglátja, sokkal szebb esténk lesz idehaza. Majd énekelünk, zongo­rázom s a holdvilágot is megkaphattuk, ha éppen kívánjuk. Közösen teritették meg az asztalt vacsorá­hoz. Aludtejet, hideg hust, vajat készítettek a tálra; sajátkezüleg szedtek gyümölcsöt, retket húzgáltak ki a földből, együtt mosták meg a vízcsapnál, frecskelődni Kamilla kezdett elő­ször, de Elek is nyomban bátorságra kapott® pillanatok alatt formális csata _ kerekedett® úszott a konyha — jaj, csak a hajamat nc!..« Pubi, vigyázzon a hajamra! — nincs kegye­lom! — kergetőztek, vidámságuk átragadt Vizvárynéra, tantira is. Eíek ennél boldogab­ban még alig ült asztalhoz. A jégbehütött tej® mintha nemcsak ínyét, hanem egészben fel­üdítette volna. Az aludttej ize mijidig ai egyszerűséget, tisztaságot juttatta eszébe} csupán édesszagu rozskenyér hiányzott, hogy! soha jobbat ne kívánjon. Azt tartotta: az aa igazi boldogság, mikor az ember egy bögre aludttejjel meg egy karéi fekete kenyérrel Í9 boldog tud lenni... Halkan beszélgettek. Még Vizváryné is élénkebben vett részt a tár­salgásban, mint rendesen. Elek néha hozzáért Kamilla hűvös bőréhez. A tópartról idehallat­szott a muzsika, mintha mélyről, a föld gyomrából táncolnának fel a hangok: töré­keny, keringő, bódult széllentlenyek, ame­lyek végül elomoltak- a mindonségben: Zson­gó kiséret volt ez két sziv táncéhoz, amit nem látott senki, amiről nem tudott senki, csal: azok ketten, akik szereplői voltak ennek a mesejátéknak. (Folyt. köv.J FRANKL LILI mozgásmüvés^eíi iskolája, Deák F.-u. 22. Beiratás az összes tanszakokra naponta d. 11. 5-7-jg. — Külön órák, csoportok, mérsékeli tandij

Next

/
Thumbnails
Contents