Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-07 / 204. szám

DELMAGYARO R'S Z A G Kedd, 1DJ7 szeptember 7) Árpád-emlékezés £n szeri síkon 4 pengővel több volt. mint amennyi jövőre lesz. Igen érdekes része a költségvetésnek az a része, amelv a hét városi üzemet foglalja ma­gában. Felíünő jelepség, hogy kivétel nélkül minden üzemnél nö­vekedést mutatnak ugy a kiadások. m>nt a bevételek. A fehérlói halgazdaság kiadása ebben az év­ben 150.020. a jövő évben 191.500, a bevétele az idén 150.020, jövőre 191.500 pengő lesz. A zá­logház kiadása 94.300 pengőről 96.955 pengőre, a bevétele 94.300 pengőről 90.955 pengpre emel­kedik. A gőzfürdő, amelynek a városi strand­fürdővel közös költségvetése van, 105.254 pen­gő helvett 112.794 pengő kiadással és 105.254 pengő helveü 112.794 nengő bevétellel dolgozik. A város mezőgazdasági üzemének kiadása 95.455 pengőről 124.221 pengőre, bevétele 95.455-ről 124.221-re emelkedik. Az autóbuszüzem költ­ségvetése 193.250 pengőről 230.450 pengőre ug­rik. a kisvasúié 308.202 pengőről 388.900 pen­gőre és a köztisztasági üzemé 329.118 pengőről 340.721 pengőre. Ezek közül az üzemek közül most kétségte­len ül a fehértói halgazdaság A legaktuálisabb a közérdekeltségek felügyelő hatóságának ismeretes megállapításai követ­keztében. Kiderül a költségvetésből, hogy az üzemvezető évi rendes fizetése 4301 pengő, az idei 4010 pengővel szemben. Az emelkedésnek az az oka. hogv az üzemvezetőt ötévi szolgálat ulán 3000 pengős alapfizetés ulán számítandó 16 százalékos fizetésemelés illeti meg. Az üzem bevételei a következő tételekből te­vődnek össze. Eladható hal 1650 mázsa, ki­lőnkint 84 filléres árral számítva 138.600 pen­gő. Az idén 105.000 pengő volt. Eladható le­nvészha! 720 mázsa, 72 filléres kilói.kinti ár­ral számítva 51.840 pengő, az idin 45.500 pen­gő volt. A számvevőség költségvetésteTvezetéről be­r:tj'imk dr. Pálfy József polgármesterrel, aki a következőket mondotta: — A pénzügyi bizottság, amely 9-én kez­di meg a tervezet tárgyalását, mindent el fog követni, hogy lehetőséget teremtsen az idei pótndökulen fenntartására. Ez a cél ve­zet engem is és a bizottság minden tagját. Kétségtelen, bogy a feladat nehéz lesz, mert a városra sok uj teher hárult, ezek kö­zött talán első helyen a lakt-uyatataroídsnk kötelezettsége szerepel. A laktanyák rend­hehozására mintegy 400.000 pengőt kell köl­tenünk, igaz, hogv ezt a terhet több eszten­dőre osztjuk et. Uj terhet jelentenek a lég­védelmi kiadások. sr, iskoln javítások és azok az egyházi kiadások, amelyek a város kegyúri kötelezettségeiből származnak. A-ra a kérdésünkre, hogy van-e nyoma a költségvetésben a gazdasági javulásnak, a következőkét mondotta a polgármester: — A költségvetéstervezethen a gazdasági Javulásnak esak igen halvány nyomait le­het érzékein1 A hevételek e nettedéit mu­tatnak, de megközeliiően sem oly un arány, han, mint ahogyan a kiadások emelkednek és igy a mutatkozó bevételi többlet nem nyújt fedezetét a kiadási többletre. A SZEGEDI METEOROEOGIAI OB­SZERVATÓRIUM jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 25.9, a legalacsonyabb 15.9 C. A barométer adata nullfokra és tengerszintre redu­kálva reggel 765.7, este 765.6 mm A levegő páratartalma reggel 90. délben 57 százalék. A szél iránya északkeleti, erőssége 1—2. A lehullott csapadék mennyisége 0.2 mm. A Meteorológiai Tntézet elenti este 10 érakor. TDÖJÓSLAT: Gyenge lég­áramlás, Jobbára derült idő, a hőmér­séklet kissé emelkedik. A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap tartották meg haayományos. keretek között az évente szokásos Árpád-ünnepélyt a szeri sikon, az Arpád-emlék előtt. Áz ünnepségre nagy kö­zönség gyűlt össze, igen sokan diszmagyarban je­lentek meg az ünnepségen. Á program dr. Tóth Imre beszédével kezdődött, majd a beszéd végén agy pár fehér galambot és 29 ezüst pengőt, mint szimbolikus bért, nyújtott át a Pallavicini-urada­lono intézőjének azért a 29 hold föld bérlete fe­jében, amelyet Pallavicini őrgróf átengedett az Árpád-emlékezés számára. Lepey Emil sándorfalvai plébános mondott tábori misét, majd Halász Pál püspöki tanácsos szentbeszédet tartott. Áz idei ünnepi szónokot Békés vármegye küldte Csernus Mihály apátplé­bános személyében, aki nagyszabású beszédet mondott, vázolta a háborút követő összeomlást, foglalkozott az összeomlás okaival, majd kijelen­tette, hogy ezeket a hibákat ki kell küszöbölni, akkor sersunk jobbrafordulása várható. Az ün­nepi beszéd elhangzása után Danner Péterné ba­bérkoszorúval díszítette fel az egyesületi zász­lót, majd dr. Csergő Károly alispán Csongrád­A német protestáns egyház kiáltása 34 lelkészí megfosztottak állása­ló?, 27-et eltiltottak a szószéktől, 103 fogságban ül Berlin, szeptember 6. A protestáns hü­valló egyház templomaiban vasárnap kör­levelet olvastak fel. A körlevél azzal kez­dődött, hogv a templom Isten háza, egye­dül neki szolgál és ezért az egyháznak vissza kell vernie minden kísérletet, amely n templomot világi hatalom tulajdonává akarja tenni. Hangoztatja ezután a körlevél, hogv a világi felsőbbség meg akarja fosztani nz egyhazai attól a jogától és eszközeitől, bogy templomai számára papokat nevel­jen. Ezt nem tűrheti az egyház és nem néz­heti tétlenül, hogy leendő papjai tévta­nokban nevelkedjenek. Az egvház a tila­lom ellenére is ragaszkodik ahhoz a jogá­hoz. hogy az egvházi választásokat maga intézze. Az egyház ragaszkodik ahhoz, hogv elfogadhassa a hivek önkéntes ado­mányait. A körlevél megjegyzi, Kogv eddig a protestáns egvház 34 lelkészkedö part iát megfosztották állásától, 27 lelkészt ettil­'"'tak a szószéktől és 105 pap fogságban ül. —o()o— áttették a határon a Jugoszlávok, ~ Szeneden letartóztatták a sikkasztó fiatalembert (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délután a jugoszláv hatóságok áttették Szegednél a határon egy magyar állampolgárt, Sebők Ist­ván 32 esztendős leányfalui lakost. Sebők a sze­gedi rendőrségen elmondotta, hogy állást ment keresni Jugoszláviába, hiába keresett, nem talált. A hatóságok elfogták és miután útlevél és vizűm nélkül tartózkodott az országban, áttoloncolták. Sebők viselkedése gyanús volt a rendőrségen, utánanéztek a körözések között és kiderült, hogy Sebőköt sikkasztás miatt régóla keresi a buda­pesti büntelötörvénvszék. Sebők árukikordókent megye közönsége, vitéz Pánczél József főjegyző Békésmegye, vitéz Bedő Pál a Vitézi Szék, dr, Várkonyi Hildebrand a szegedi egyetem, dr. Fe­jérváry Bertalan Hódmezővásárhely, vitéz dr. Szabó Géza Szeged nevében helyezett el koszorút az Arpád-emlékmü talapzatára. Koszorút vitt az Árpád-huszárok kiküldöttje is, végül dr. Domon­kos Sándor az egyesület koszorúját tette le. Piti István kisteleki főszolgabíró vezet'ésével a front* harcosok és leventék diszmenetben léptek el az emlékmű előtt, majd Piti István lángralobbantot­a az ott elhelyezett máglyát, miközben a kürtös a világ négy tája felé riadót fúvott. Az ünnepségnek volt egy disszonáns jelenete is. Ez az ünnepség mindig teljesen politikamen­tesen szokott lezajlani, mintahogy a hazafias ün­nepségeken el is kell némulnia minden hasonló akarnokoskodásnak. A nyilasok azonban a kegye* letes ünnepséget alkalmasnak tartották arra, hogy felhívják a figyelmet magukra. Egy zöldinges fia* talember is az emlékmű elé állt é hangos kiál* tással fordult a közönség felé, amely az Ízléstelen agitációt visszautasitotta. volt alkalmazni az egyik pesti cégnél és ott egy szép papon tekintélyes összeget sikkasztott. A pénzzel- egy darabig idehaza bujkált, majd átszö­kött Jugoszláviába. Három hónapig sikerült az igazoltatásokat elkerülnie, közben a sikkasztott pénzből élt. Amikor pénze elfogyott, állás után nézett, de vesztére tette, mert igazoltatták és ek­kor kiderült, hogy jugosulatlanul tartózkodik Ju­goszláviában. Sebőköt a szegedi rendőrség letar­tóztatta és hétfőn délután Budapestre szállította. —oOo— Eckhardt éles beszéde az ürült eszmeáramlatok ellen „Ne engedjük, hogy a csorda­szellem erői vegyen leikünkön" Keszthely, szeptember 6. A kisgazdapárt zala­megyei gyüléskörutjának első szakasza vasárnap befejeződöt. Eckhardt Tibor Sümegen, a nyilasok főfészkében mondotta el legélesebb beszédét és súlyosan elitélte ezt a mozgalmat. Bejelentette, hogy fordulóponthoz érkezett a politika; rövidesen cl kell dőlnie annak, hogy lez-e titkos választó­jog. Hangoztatta, az a politika, amely évtizedekig megtagadta a néptől a titkos válaszójogot, mert bizik a népben, hanem fél tőle. — Akik lealázott helyzetben tartották a népet — mondotta Eckhardt —, nem érdemelnek bi­zalmat. Ezután a nyilaskérdésről beszélt Eckhardt, az álprófétákról, akik különösen Zalában szeretnek érvényesülni, ahol nagy a népsűrűség és kevés a szabad föld. Vissza kell utasítani ezt az agitációt, mert a magyar az élethez sem ragaszkodik ugy, mint a szabadságához. — Értelmes, okos, biztos államélet alapja aa egyensúly, — folytatta. Itt kevés a jog, sok a kö­telesség, ez a magyar baj . . . Erre nem parancs­uralom az orvosság. Ne engedjünk az agitátorok szavának, ne engedjük a csordaszellemet erőt ven­ni lelkünkben. Rabszolgaszellemet nem vállalhat magára ez a rtép. Nemzeti és keresztény politi­kát kell csinálnunk erős népi alapon. Nem vál­lalhatunk örült eszmeáramlatokat, amelyek fafl alapon, úgyszólván mások kiirtását hirdetik. Til­takoznunk kell a barbár gyűlölködés, a szabadság negázolása ellen, tiltakoznunk az olyan politika el­len, amely az ellenvéleményekre fejbeveréssel vála­szol. A politikai ellenfélnek az ágyban való meg­gyilkolása nem keresztény politika. Isten őrizzen minket attól, hogy valaha is erre az útra téved­jünk, — fejezte be Eckardt nagy lekesedéssel fo­gadott beszédét

Next

/
Thumbnails
Contents