Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-05 / 203. szám

Vasárnap, 1957. szeptember 5. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Suránvi-Unger professzor érdekes előadása a los-angelesi egyetemen Európa helyzetéről „Európának azok az országai, amelyek átszenvedték a világ­háborúi, jó! laklak a háborúvá/' Á Los-Angelesból most érkezett lapok meleg ftangon méltatják dr. Surányi-Unger Tivadarnak, a szegedi egyetem jogikari professzorának az ot­tani egyetemen tartott dudásait. Surányi-Unger professzor „Középeurópai állapotok és „Nemzet­közi gazdasági élet" cimmel tartott sorozatos előadásokat a társadalompolitikai előadások ke­retében. A „Southern California Summer Trojan" a következőket irja a szegedi professzor előadá­sairól: — Surányi-Ungcr az európai közgazdászik ál­talánosan ismert nagyhírű vezérférfia, — nemzet­közi hírnévre tett szert a középeurópai nemzetek háború utáni közgazdasági világának pompás is­meretével. A nemzetközi bonyodalmak — mond­ta a tudós professzor egyik előadásában — le­helnek fenyegető és kritikus jellegűek, de amig a világháború nemzedéke intézi a nemzetek ügyeit, nem lesz általános háború, •— X mostani spanyol konfliktus csak színle­ges háború, körülbelül ugyanolyan, mint Etiópiá­nak az olaszok által való meghódítása. Európának azok a országai, amelyek átszenvedték a világ­háborút, jól laktak a háborúval, kz is valószinü. hogy az olasz fasizmus, a német nemzeti szocia­lizmus és az orosz bolsevizmus, amelyek az illető ország társadalmi-gazdasági felépítésén nyugsza­nak. nem fogja túllépni az illető ország határait a jövőben sem. -- Mint fontos tényt emeli ki az előadó, Hogy Spanyolország kivételével az ipar és kereskede­lem általános fejlődésnek örvtnd. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Európa igen sok ál­iomában az ipar, mezőgazdaság, kereskedelem és a munkaviszonyok az ez év öt első hónapjában jobbak, mint az 1929-es kitűnő gazdasági év első öt hónapjában voltak. Dc a gazdasági fellendülés ős a gazdasági denresszió bizonvos hullámzásai mintha a tőke-gazdálkodási rendszer velejárói lennének. 4—5 éues gazdasági depressziót ugyan­olyan időtartamú fellendülési korszak követ. Mint­hogy nz 1932-es év a legutóbbi gazdasági denresz­szió határkövét jelzi, a legközelebbi körülbelül 19.37 utánra uórhaíó. De figyelmeztet Surányi­Unger professzor, hogy mindezek csak általános irányelvek, — más fényezők is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy cz a periódus kiterjesztődjék. — Mind jobban és jobban kell figyelmünket azokra a gazdasági tényezőkre irányitanunk, amelyektől a legközelebbi gazdasági depresszió­nak — folytatta Surányi-Ungcr professzor, irja a losangelcsi lap —, ha nem is kiküszöbölését, dc legalább cnuhchb formában való való jelentkezését várhatjuk. Ezek a fénvezők: Az árak szabályozása, bank- és bankjegypolitikai intézkedések, közmun­kaprogram, közterhek és adósságok törlesztése s bölcs gazdasági mcrsékeltség mindenütt. Európa nem tudta pontosan mit kellene fenni. A kapita­lizmus hoz ugvnn magával hullámzásokat, de más rendszernek nuís hibái lehetnek, amelyek még rosszabb eredményekkel járhatnak s ennélfogva az átlagos európai ember nem tudja, melyik ut a iohban járható és meddig lehet a választott uton baladnia. ITa a gazdasági rendünk kapitalista, akkor az államszocializmust tartjuk jobbnak, de ha államszocializmus a gazdasági életünk alapja, akkor az állam-kapitalizmust becsüliük inkább, rgv más rendszert. Európa jelenlegi közgazdasági állapota nagyban hozzá fog ahhoz járulni, bogy a közgazdaságtudomány elmélete és gyakorlata mi­nél szorosabb összmiiködésbe kerüljön egymással. PASZOMÁNY! Az összes iskolai formaruhákra előírásos kikö­Frankéi Terinél8 rc bel5be tősek I Kelemen u. 12 ponezu Ö5£-5O1Q 33II m 3615 z?4cl450 Bomókvu 1-P*et töM­Előírásos tornacipő 28-34 P 2.60 35—41 „ 2.80 42—46 „ 3.20 Miért lett öngyilkos Bogár László? A német irodalmat tanulmányozta-e, vagy egy agitátoriskola előadásait kellett-e végighallgatnia — A tragikus sorsú tanár* jelölt édesanyja nyilatkozik £ia üldöztetéséről (A Dé'magyarország makói szerkesztőségétől.) Bogár László megdöbbentő tragédiája egyre job­ban foglalkoztatja a közvéleményt és szinte cso­dálatos az, hogy a megrázó tragédia körül milyen mesterkedések folynak. A szélsőséges lapok hazug­sóghadjárattá minősítik azokat a tényeket, ame­lyek megcáfolhatatlanok, amelyek a tragikus sorsú tanárje'ölt édesanyjának és egy evangélikus lel­késznek a nyilatkozataiban nyertek megerősítést. Bogár László édesanyja ismét nyilatkozott fia tragédiájának előzményeiről. Elmondotta, hogy Bogár László dr. Schmiát professzor tanácsiára ment ki Németországba kifejezetten a német nyelv cs irodalom alaposabb gyakorlati elsajátítása cél­céljából. Magával vitte professzorának azt a taná­csát, hogy odakinn ne nyilatkozzék, hanem hall­gassa meg a tanfolyamon elhangzó előadásokt A fiu tartotta is magát a professzor tanácsához, heteken keresztül hallgatta a nyéri egyetem elő­adásait, bár ennek a tanfolyamnak a cime már maga felkeltette benne a gyanút, hogy ott aligha a német nye'v és irodalom a főtantárgy. Az is­kola hivatalos neve ugyanis s-Deutsche Hoehschule für Politikc. Helyzete akkor változott meg, amikor nem tudta szó nélkül végighallgatni az agitátor­iskolában elhangzott kije'entéseket. Ettől kezdvei valósággal üldözték, kémkedéssel gyanúsították, zsidónak, majd kommunistának mondották. Haza­érkezése után állandóan leveleket kapott Német­országból és lehangoltságát minden egyes levél fokozta. Az utolsó levéllel együtt minden Német­országból érkezett levelét elégette* Bogár László édesanyja ujabb nyilatkozatában ezeket mondotta. Ezzel szemben a félhivatalos kőnyomatos, a Magyar Távirati Iroda szombaton délután a kö­vetkezőket közölte: »A berlini német főiskolát csereakció a kővet­kezőket közli: A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium, mint az 1936. évben, ugyanugy eb­ben az évben is 12 kiváló magyar diáknak ösztön­dijat juttatott a német birodalmi szünidei tanfo­lyamok látogatására. A szegedi egyetem bölcsészeti kara erre a szünidei tanfolyamra Bogár László németszakos hallgatót jelölte ki, aki a rendelkezé­seknek megfelelően julius 9-én jelentkezett a ber­lini Hochschule für Politik szünidei tanfolyamán. Bogár rendszeresen látogatta a szünidei tanfolya­mot, amelyen a vallás- és közoktatásügyi minislz­tériumnak még 3 más ösztöndíjasa is résztvett és a többi magyarok közül résztvett még az Eötvfts Collégium két ösztöndíjasa is. A tanfolyamnak az a célja, hogy a kiilfö'diek előtt megismertessék az uj Németországot berendezkedéseivel és törvé­nyes rend éve'. A külföldi németség ét a vallás kér­déseit ezeken az előadásokon egyáltalán nem érin­tették. Bogár László a tanfolyamot egészen annak ünnepélyes bezárásáig, julius 25-ig látogatta. A tanfolyam befejezése után Bogár beutalást szerzett a német ifjúsági otthonokba, mivel körutat akart tenni Németországban. A tanfolyamon tanúsítót* DivatUesziyü, harisnya, fűző ké'xen és mérték után kapficié Kesztyűsnél, Klauzál tér 3. HöS le

Next

/
Thumbnails
Contents