Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-04 / 202. szám

DELMAGYARORSZA Szombat, 1937. szept. 4. Politikai napilap XIII. évfolyam 202. sz. Segitség! Milyen kár, hogy M i k s z á t h' Kálmán, a „nagy palóc" már nem cl. Ha élne, most egész biztosan megírná a „Legújabb Zrinyi­ász"-t, mint ahogyan a maga idejében az „Uj Zrinyiász"-t irta meg. Ebben a félig tré­fás, félig komoly, de igaz művészettel meg­írt könyvében a Szigeti Veszed el em bősét támasztotta föl, az öreg Zrínyi Miklóst, most biztosan a szigetvári hős toll­forgató dédunokájába lehelne irásmüvésze­tével uj lelkét, ama másik Zrínyi Miklósba, akinek történelmi szerepe, figurája talán a maga korában sem volt maibb, mint most. Maszlag és áfium bódulatában élünk ma is és nem latjuk, nem tudjuk,- nem akarjuk látni, hogy mi történik velünk, körülöttünk Pedig a tünetek világosak és élesek, — a percemberkék dáridója egyre élesebben hangosodik és egyre bántóbban provokálja a jóhiszemű magyar közvéleményt, amely még mirtdég nem ocsúdott föl r> világhábo­TU-szülte kábulatából és még mindig hinni akar a legképtelenebb mesékben. Ha Zrínyi Miklós, nem a szigetvári, ha­nem a csáktornyai hős, valamilyen csuda folytán föltámadna és körülnézne a mai ma­gyar világban, bizonyára nem tétovázna so­kat, hanem megírná újra véres vádiratát a németség világpolitikája ellen, amely már akkor is gyarmatának tekintette Magyaror­szágot és lassankint, a józanok, a látók sze­mében töröknél végzelesebb veszedelemmé nőtt. Me g á 11 az ember esze, ba körülte­kint a mai magyar zűrzavarban, az elvek, a célok, a jelszavak és a ielek zűrzavarában. Ebben a káoszban a felismerhetetlenségig eltorzul minden igaz mneynr cél, eltorzulnak benne az évszázados fájdalmak, a hagyomá­nyok és hazugságok — hogy Cbesterton könyveimét idézzük — csak egy valami raj­zolódik ki egyre határozottabb szinc kkel és vonásokkal: a nagy német cél. A német célok megszervezett szavalóko­rusává lesz lassankint maradék-Ma­gyarország és a Stuttgartban, Mün­chenben. Hamburgban, Berlinben dirigáló szervezők már annyira biztosak a dolgukban, hogy a Magyarország felé irányított és szel­lemi dugáruk csomagolásának színére sem ügyelnek. Megáll az ember esze, ba meghall­ja, hogv k í k hirdetik és milyen név­vel hirdetik az uj magyar pogányságot, bogy k i k állnak minden olvan mozgalom élén, amely az összevissza görbitett keresz­tek jegyében hirdet ..uj honfoglalást," kik a Vezérek és a vezér jelölték. Szabó Dezsőt, Az elsodort falu és a Segítség! szerzőjét nagyon lemoso­lyogták. amikor belekiáltotta a kurzuslárma zsivajába a germán-veszedelmet, amikor a m'aga fanatikus, szinte erőszakos stílusában és a maga döbbenetesen egyéni hangján ébresztőt fűit. Pedig azokban az években még ügyeltek a külszinre, még fon­tos volt, bogy az igazi célokat minél széle­sebb nemzetiszínű pántlikával tekerjék kö­rül. Akkor még legalább féstékszagü ma­gyar neveket viseltek a germán háború ide­tslt előőrsei, akik céltudatosan fecskendez­nék a földretiport magyarság vérébe a faj­védelem, a turánizmus, az ébredés bomlasz­tó szérumát. Ma már nem kell a ma­gyar név sem, ma nyugodtan papolnak ui pogányságról, lóáldozatról, nyereg alatt puhitott (gleichsaltolt) közvéleményről olyan urak, akik nem is tagadják, hogy nevük, szi­vük, vérük szerint a Deutsches Volk tagjai és akik a nehéz magyar nyelvet is minden valószínűség szerint valamelyik kampóskeresztes sgitátoriskolában tanulták meg, a Harmadik Birodalom propaganda­szervezetének utmutatása szerint. Érzi az egész világ, hogy kc't nagy nép készül a világtörténelem legszörnyűbb ösz­szecsapására: a germán és a szláv. Aki nem bódul el a jelvények és a jelszavak zűr­zavarában, az jól tudja azt is, hogy mi a különbség a horogkereszt és a szovjetcsillag között, bogy a horogkereszt éppen ugy nem jelent világnézetet, mint ahogyan Sztálin öt­ágú csillaga sem jelent azt. A horogkereszt a nagy germán cél jelvénye, a szovjet­csillag pedig a szluv cclé Ez a két jel­vény készül egymás ellen a döntő háborúra, sokkal szörnyűbbre, sokkal végzetesebbre, mint amilyen a ke r e s z t és a félhold évszázados harca volt. A mi tragédiánk, magyaroké, bogv most is hadszíntér, most is ütközőpont leszünk. A nyíltan dolgozó germán agitátorok éppen ugy a készülő uj háború láthatatlan lövész­árkait ássák a magyar földön, a magyar nép lelkében, mint ahogyan a föld alatt dolgozó pánszláv, vagy szovjet-agitátorok. Vigyázni kéne rájuk, nagyon, mert egyikük sem c i ­v i 1, fölesküdött katona valamennyi. Az egyik a horogkeresztes germán zászlóra es­küdött föl, a másik a szovjetcsillagos szláv zászlóra. Politikai jelszavakkal agitálnak ugyan, de a céljuk nem a civil politika cél­ja, hanem — hadicél. A céljuk, bogy mi­nél nagyobb zűrzavar legyen ebben az or­szágban, hogy minél jobban összekuszálód­janak a fogalmak, hogy minél jobban eltere­lődjék a figyelem a lényegről, mert hiszen az általános zűrzavarban nagyon könnyű lesz mpgásni a látható lövészárkokat js. Ha megtörténik a nagy összecsapás és itt történik meg, ezen a földdarabon, ak­kor már a magyarság szempontjából ugyan mindegy lesz, bogy melyik győz; a horogkereszt-e, vagy a szovjetcsillag? Ger­mán jobbágy lesz-e a magyar, vagy szláv­robotos? „itt valahol, • ott valahol.'.? n é g y-ö t magyar összehajol.:." és dermedten érzi, hogy — „ideje mar Rá­kócziért menni..." vagy talán Frá­ter Györgyért..: Földközi-tengeri konferenciát hívnak össze a tengeri kalózok ellen Az *ngoI torpedórombolók elindultok a tornádók megfékezésére — A spanyol polgárháború legna­gyobb csalója dul az aragonfal fronton London, szeptember 3. Angliát még mindig nagy izgalomban tartják a Földközi-tengerén elkövetett tengeralattjáró-támadások. A lapok egyöntetűen megállapítják, hogy helyesen [árt el a minisztertanács, amikor büntető hadjárat megindítását határozta el a tengeren kalózko­dó búvárba jók ellen. A sajtó rámutat arra, hogy rövid idő alatt több. mint ötven ha­iót támadtak meg az ismeretlen ka­lózok. A körvéleményt főleg a „Havock'* hadihajó ellen intézett sikertelen támadás háborította fel. A szürkére festeti tengeralattjáró legénysé­ge civilruhát viselt. Az angol lanok ugv- Ind­iák. hogv az angol torpedórombolók, amelyek­kel a Földközi-tenger nyugati részében a teg­napi minisztertanács eved ménveképen meg fogják erősíteni az angol flottát, irgalmatlan hajtóvadászatot índita­nak a támadók elten és viz alatí robbanó gránátokkal fognak tüzelni a támadókra. A lapok szerint a minisztertanács azt is elhatá­rozta. bogv a Népszövetség szeptemberi ülés­szakával párhuzamosan Földközi-tengeri kon­ferenciára bivia meg a fontosnbb narti hatal­makat: Franciaországot, Olaszországot, Jugo­szláviát, Albániát, Egyiptomot és a valenciai kormányt. A terv nagy megelégedést keltett Parisban, a római közvéífeniénv viszont felhá­borodva reagál a gyanúsításokra. A Földközi-tengeri értekezlet London, szeptembeár 3. A Star szerint Páris és London között megbeszélések folynak a Franciaország által javasolt Földközi-tengeri értekezletről. Az angol kormány ugv értesült, hogy a Földközi-tengeri hatalmak kifejezés nem terjed ki a Szovjetre. A Reuter Iroda sze­rint az első legfontosabb kérdés az értekezlet helye. .Ha Genfet választják, az azt jelenti, hogy Olaszország részvételét az abesszíniai olasz bódítás elismerésével kell megvásárolni, A Reuter Iroda értesülése szerint az angol kor­máuv nagy fontosságú javaslatokat terjeszt elő. amelvek közelebbi természetét még nem is­merik. Anooi torpedórombolók elindultak a joanyol vizekre London, szeptember 3. A tengernagyi hivatal jelenti: A 11. torpedóromboló osztály, amely I toroodwrombolóból áll. parancsot kapóit, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents