Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-23 / 217. szám

Csütörtök, 1937. szept. 23. Politikai napilap KORSZAG XIII. évfolyam 217. sz. átcsoportosítás A szegedi városháza tisztviselői és alkalmazottai — vannak, hála Istennek annyian, hogy egyik-másik nagyobb spanyol összeütközés sorsát el tudnák beavatkozásukkal dönteni, — most, — maradjunk meg a harcászat mellett, — átcsoportosítás előtt állnak. Háború idején két esetben szokásos az átcsoportosítás, vagy ütközeteknél, vagy vesztett csata után. Szeretnénk azt hinni, hogy ez alkalommal inkább a hadműveletre való felkészülődés vezette munkájában a vezérkart s vezérkart azért említünk, mert ugy gondoljuk, bogy ami történt, sz nem a parancsnokló tábornagy személyes kívánságából szánnazott. A polgármester kiküldött egy bizottságot az adminisztráció személyzeti részének átvizsgálására s ha már bizottság van, akkor intézkedni is kell, mert a bizottságok általában ugy szokták a kiküldő hatóságokat az általuk elvégzett murtka komolyságáról és jelentőségéről meggyőzni, hogy terjedelmes javaslatot készítenek. Ha van bizottság, lesz javaslat, ha van javaslat, akkor viszont intézkedésnek is kell következni. Ez már igy van azóta, amióta Nőé apánk a bürokráciából is bevitt egy példányt a bárkába. Ennek az átcsoportosításnak, — aminek jellegét az adja meg, hogy mindenki, akit helyéből elmozdítanak, odakerül, ahol tájékozatlan, ismeretlen s onnan kerül oda, ahol ismeri az ügyeket és a feleket, vagyis mindenki jobb munkát, pontosabb kötelességteljesitést mutathat fel azon a helyen, ahonnan elvezényelték, mint azon, ahov á vezénylik, — alapja állítólag a törvényhatóság akaratának tisztelete. Bármennyire is védeni szoktuk az önkormányzati rendszer oltalmazásában a közgyűlési akaratot, éppen ebben a vonatkozásban észlelni kell valamit a hipokrizisből is. A közgyűlés tagjai ismerik a városi alkalmazottakat, tudják ragvjából, hogy ki teljesiti kötelességét az átlagon felüli szorgalommal, elmélyedéssel és tudással s amikor módjuk van, szívesen segítik előre azokat, akik munkájukkal erre jogcímet szereztek. Ámde a közgyűlésnek a lehető legritkább esetben van módja ahhoz, hogy megfelelő helyre a legmegfelelőbb embert állitsa, a közgyűlés elő akaija léptet ni Pétert és Pált s1 üresedésben van, mondjuk az irodatiszti és scgédnyilvántartói állás. Most tegyük kezünket n szivünkre s próbáljuk megmondani, hogy hányan vannak a közgyűlés tagjai között, akik pontosan tudják, hogy T. mi a különbség a két állás munkaköre között, 2. milyen különbségek vannak azok között a kvalitások között, melyek az egyik és melyek a marik állás hibátlan betöltéséhez szükségesek és 3. hogy Péter jobb irodatiszt lesz-e, mint segédnyilvántartó, avagy Pált képességei inkább a segédnyilvántart ó i állásra képesitik-e, mint az i r o d a t i s zt i teendők elvégzésére. A közgyűlés tagjai minderről, maguknak tiszta képet nem is alkothatnak, c közgyűlés tagjai csak azt tudhatják, hogy Péter is, Pál is, rendes, komoly, becsületes és szorgalmas hivatalnokok, öszsze tudjuk hasonlítani szolgálati idejüket és az általuk eltartottak számát, de olyan különbséget már nem tudunk köztük tenni, hogy segédúyiivántartó, vagy irodatiszti á'lásra lesznek-e alkalmasabbak. A közgyűlés megválasztja, vagy előlépteti a város; tisztviselőket, de az azután már a hivatalvezetőknek s elsősorban a polgármesternek dolga, hogy részben a saját észlelete, részben a hivatalvezetők jelentése alapján mindenkit oda állítson, ahol legjobban tud dolgozni, ahol legeredményesebb munkát lehet tőle várni. A közgyűlés nem érzi sértve jogait, ha azt, akit irodatisztnek választott, segédnyilvántartói állásra vezényel ki a polgármester, vagy ellenőri teendőket végez az, akit a közgyűlés pénztártiszinek választva, — mert más állás üresedésben sem volt, — akart nagyobb hatáskörhöz és nagyobb fizetéshez juttatni. Sajnáljuk, hogy abban a bizottságban, amelyik, mint látjuk, a közgyűlési akarat érvényre emelését tűzte ki célul, éppen csak a közgyűlés nem volt képviselve, ugy gondoljuk, hogy bizonyos esetekben talán más s olykor talán a közszolgálat érdekét jobb an kielégítő javaslatot tehetett volna a kiküldött bizottság, ba nemeseik a hivatal, hanem a törvényhatóság szempontjából is érvényesülhettek volna. Mi már láttunk segédnyilvántartót, aki egészen kiválóan töltötte be az aljegyzői munkakört, láttunk adótisztet, aki kitűnően végezte el az ügyészi teendőket, — vészit a hivatal, ahonnan elvezénylik, de vészit az a hivatal is, ahová a begyakorlott, tájékozódott adótisztet, irodatisztet, vagy segédnyilvántartót elvezénylik s helyébe egy gyakorlatlan — mondjuk, — irodaigazgatót, számtisztet, vagy ellenőrt küldenek. Nem a közgyűlési határozatnak kell a munkakört kijelölni, a közgyűlésé csak a választásjoga, de a közigazgatás vezetőinek kell mindenkit a törvény keretei között oda állítani, ahol képességei és egyéni kvalitásai a legjobb munkát igérik és biztosítják. S éppen ezért nem tartjuk helyesnek azt az átcsoportosítást, amelyik merőben függetlenül az egyes alkalma >z o 11 a k 'tudásától, lgyakorlati ismereteitől és szakismereteitől, jelöli ki a munkakört és az Íróasztalt s a kitűnő munkást elvezénylik munkahelyéről, hogy meg nem felelő, gyakorlatlan utódjának adja át helyét s maga is olyan íróasztal mellé üljön le, ahol sokkal kevesebbet tud produkálni, mint amennyit korábbi munkahelyén eredményekben felmutathatott. A törvény szavainak igazat tesz ez az átcsoportosítás, de nem szolgálja a törvény szellemét s a közigazgatás érdekeit. Nanking iángiengevben A japán légiflotta sxörnyü támadása a kinai főváros ellen - A sxerdai bombáxások óriási lüxvésxt okoxiak és elpusxtitoiták a déli kerületet — A bombák löbbsxáx menekültet darabokra téplek — Tokió bejelenieííe a támadások megismétlését Sanghai, szeptember 22. Ujabb bombazápor zudult szerdán Nankingra. amelynek óvárosát már tegnap elpusztították a japán repülők. A szerdai bombázásban 50 repülőgép vett részt, amelyek közel egy órán keresztül pusztították a fővárost. A japánok azt állítják, hogy gépeik esak a sanghaii és a nankingi stratégiai helyeket bombázták. Teljesen tisztázatlan a helyzet. mert a fővárossal megszakadt minden érintkezés. Londoni jelentés szerint szerdán délelölt 10 óra 10 perekor jelentek meg a iapán gépek Nanking felett és egy megadott jelre a főváros déli negyedére dobták a bombákat. A lakosság a légvédelmi riadójelre fejveszetten menekült az oltalmi helyekre. Ezután eldördültek a kinai légelhárító ütegek, felszállott 13 kinai gép, bogy felvegye a harcot a túlerővel. A kinaiak azt állítják, hogy régy japán gépet lelőttek. Néhány perc múlva egy ujabb japán légiraj nyugat felől támadta meg a várost, a támadás körülbelül délig tartott. A japán főhadiszállás jelentése szerint Nanking bombázása tervszerűen folyik. A japán kormánv a bombázással kapcsolatban nem vállal kártérítési kötelezettséget az idegen nagykövetségekkel szemben, de a japán haderő „mindenképen ügyel majd arra, hogy ne okozzon károkat harmadik hatalmak alattvalóinak ..." Tokió, szeptember 22. A iapán repülők szerda délután háromizben is támadást intéztek a kinai főváros ellen. Lángtenger London, szeptember 22. Éjfél ulán jelentik: Nanking főié három óriási tűzvész lángtengere von sürü felleget. Három, egyenkint háromnegyed tonna sulyu bomba csapott le a folyó partján levő nyoinorlanyára, ahol a menekültek ezrei élnek összezsufoltan gyékénysátraik, ban. A bombák többszáz cinbert darabokra téptek. A belügyminisztérium és több más fontos épületnek szánt bombák célt tévesztettek. A japán repülőh pusztításai - London, szeptember 22. A japán hatóságok sanghaii képviselői kijelentették, liogy a Nanking elleni támadást minden valószínűség szerint holnap megismétlik és ez igv fog maradni az ellenségeskedés megszüntetéséig. A Reuter Iroda megállapítása szerint a bombazápor egyik főcélpontja a sürün lakot! déli terület volt. A japánok csupán azt a terüIfíet kímélték, ahol az Egyesült-Államok, Olaszország, Németország nagykövetei és villái vannak. Több száz embert darabokra téptek a bombák. Az angol nagykövetség egész személyzete a támadás alatt nem hagyta el a nagykövetség nalqláiát. amelynek tetejéről nézték végig a követség tagiai a borzalmas eseményeket. A legutóbbi japán jelentések szerint az eddigi támadások következtében a következő épületek pusztultak el: valamennyi kormányépü-