Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-21 / 215. szám

6 délmagyarország Kedd, 1937. szeptember 21. Szegedi ember elsősorban sicgcdi lapot olvasson! Aki pesii lapot is olvas, az vigyázzon, nehogy „vidéki" kiadást kapion Szeged gazdasági érdekeit szolgálta a Kamara és az ipari vásár küldöitsége Belgrádban Érdekes tapasztalatok, figyelemreméltó tárgyalások Belgrád, szeptember 20. (.4 Délmagyarország kiküldött munkatársától.) A belgrádi irodalmi élet egyik kiválósága, hamisítatlan törökkávé melletti baráti beszélgetés közben megjegyezte: — Szegednek diplomatákat kellene nevelnie, n szegcdi szellemi anyag ugyanis ugylátszik igen kiváló. Ezt bizonyítja az is, hogy már évekkel ezelőtt külön kerestétek a kapcsolatot Jugoszlá­viával; ennek eredménye, hogy mindent meg­előzve, ez év tavaszán úgyszólván az első hiva­talos látogatásra Szegedre indult egy jugoszláv küldöttség és most n szegedi küldöttség gazdasági és kulturális téren keresi a további kapcsolato­kat Jugoszláviával. * Ez a nyilatkozat kifejezője annak a hatásnak, melyet a szegedi küldöttség látogatása keltett Belgrádban. A magyar nyelvű lapok szombat­vasárnapi számukban kihangsúlyozva foglalkoztak a szegedi küldöttség látogatásával, közölték Vér­tes Miksa kormánvfötanácsos, kamarai elnök hosszabb nyilatkozatát és a szimpátia hangján emlékezett meg a látogatásról több belgrádi lap is. Láíoaafás a belgrádi polgármesternél Különösen az keltett kellemes visszhangot, hogy a küldöttség felkereste Vlada Ilics főpolgár­mestert, Jugoszlávia legnagyobb tcxtiliparosát, aki több mint másfél őra hosszáig tartóztatta festő' vidéken épült villájában a szeged kamara elnökét és társaságát. Alapos a remény, bogv cz a látogatás jelentős állomása volt a belgrád— szegedi gazdasági és kulturális kapcsolatnak, annál is nikább, mert a belgrádi főnolqármeslrr — miként azt már jelentettem — keresni fogja az alkalmat, hogy Szegeden viszonozza a küldött­séa látogatását. A beszélgetés első mondatainál Wimmer Fülöp iránt érdeklődött. Nem tudott róla, bogy meghalt. Láthatóan megdöbbentette a hir. Egyébként mindenre kiterjedően érdeklődött nziránt, hogy miként alakult a háború utáni Sze­ged gazdasági helvzete és mi volna az utja an­nak, bogy Szeged kőzvetenüt is megtalálja gazda­sági kapcsolatát Jugoszláviával. A mai Befqréd Azt, aki Ismerte a háború előtti Belgrádot, vagy aki az 1920-as években járt utoliára a szerb fővárosban, megírni és lenvűgözi a fejlődés szé­dületes tempója. Másfél éviized alatt több mini 3000 teljesen modern stilü 'i—6 emeletes palota évűit a legmodernebb berendezéssel X háboru előtt 90 000 lakosa volt Belgrádnak, ma több mint 300.000 a lakosság száma. A nemzetközi gazdasági érdekhkiés közép­pontjában áll Belgrád, aminek jellemző példája, hogy éppi n a szegedi küldöttség látogatásának második napján, a szerb fővárosban tartózkodott Scitovszky Tibor, a Hitelbank elnöke, Kállay Rudolf, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank el­nöke, valamin* több angol, francia, német és tö­rök bankvezér. A szállodákat zsúfolásig megtöltötték a kül­földiek, akik között sok a magyar. Az uccán uton-utfélen magyar szó cseng, nincsen olyan kávéház, ahol magyarul beszéiő pincér ne szol­gálna fel. Belgrád külső élete a keresés lázas, pezsgő nyugtalanságának érzetét kelti. Az élet az optimizmus villnmosdrnmával van telítve. Nem csekély mértékben járul hozzá ehez a lendü­lethez az, hogy Szerbia munkájában nagy szerep­hez jutott a fiatalság. Amerre a szegedi küldött­ség megfordult, a különböző érdekképviseleti szerveknél, esupa derűs, szolgálatkész fiatalember fogndto a belépőket. Ez a jellemző tünet látható az uccán is, ahol az esli órákban megélénkül a forralom és ezrével tódul esti sétára a fiatal­ság. Este nyelekor aztán mintegy varázsszóra kiürülnek az uccák, a járókelők is lassanként fogvatkezr.ak és mire tizenegyet üt az óra, az uccák kihalnak. Az első belprfidi vásár A belgrádi vásár egyébként teljesen átalakí­totta a város képét. Megszínesítette. Amit a szó­szoros értelemben kell venni, mert transparensek tömegére szines körték ezreit szerelték fel erra az alkalomra, reflektorok fényözönébe boritotlák a Kalimegdán, Belgrád történelmi várát, mely­nek egvik szárnyában most a meggyilkolt Sándor király múzeumát rendezték be, a Konakot, a ki­rályi család városi palotáját, Pál herceg muzeu­mát, a Szkupstinát, a szerb parlamentet, a külön­böző középületeket. Szines reflektorfény üdvözlő sugara fogadja a kivilágitotf budapesti hajót és nrnt egv tűzoszlop, világit be a szivárvány szí­nében játszó üvegtestével az esti sötétségbe a belgrádi vásár hatalmas üvegtornya. a Száva zimonvi partján, az újonnan épült Sándor-hid ISbánM 1? ezer négnzetmr'trr terü­leten fekszik a belgrádi vásár. Száz évvel ez­előtt mocsaras, ingoványos terület volt a hely, ahol most a vásár kiépült. Állam és város sulvos áldozatokat vállalt .hogv a vásárt intézményesít­hesse. Több mint százmillió dinár értékű kisajá­tításra volt szükség és most uiabb értékű . kisa­játítási határozott rí a város, hogy a vásárral kapcsolatosar biztosítsa a gazdasági fejlődést, megépíttethesse a belnádi kikötői. Ennek előmun­kálatai már megkezdődtek. Érdekes, hogy Euró­pában Belgrád épitet'e fel először az állandó vdsárvdrns' és igy annak pnvillonjait a vásár után seni bontják le. Jugoszlávián kivül Olaszor­szág. Mamtnmrszdg. Románia és Csehszlovákia épitett állandó pavillont. Magyarországnak 700 ezer dinárjába került ez a pavillon, amely areli­tckturailng nem mondható a legszerencsésebb­nek. A nagvipar tiz reprezentatív képvise'ején kivül a magvaros motivumu tornácszerü kikép­zésű pavillonhan egy bár is szerepel — attrakció­ként. A lokaji bor mellett sőr, virsli és sonka kapható a „tanyai bár"-ban, melynek pultjáról a szegediek jogosan hiányolták a szegedi speciali­tásokat. De hiányzott a pavillonból a papucs is, a matyó kézimunka és minden más jellegzetesen magyar kézműipari cikk, aminek a jövő évi bel­grádi vásáron a magyar pavillonból nem szabad­na elmardnia. A szegedi ipari vásár vezetősége még Belgádban megtette a lépéseket, hogy a jövő évi vásáron kollektív anyagával, kifejezelten kéz­műipari árukkal résztvehessen. • A szegedi küldöttség összetételénél fogva Igen alkalmas volt arra, hogy értékes tapasztalatokat gyűjtsön és azokat nemcsak szegedi, hanem dél­vidéki vonatkozásban, az egész kamara körzetére kiterjedően hasznosítsa. Vértes Miksa, a kamara elnöke fontos tárgyalásokat folytatott és kiépí­tette a szegedi kamiara összeköttetéseit. Hasz>­nos segítőtársa volt Pleskó András, a kamara titkára, aki az elnökkel együtt több jugoszláv kamara titkárával keresett érintkezést. Wagner Ferenc más alkalommal is járt Belgrádbn és mostani utjának tapasztalatai bizonyosan érté­kesek lesznek Szeged gazdasági életére nézve, Varga Mihály, akinek Jugoszláviában telepei vannak, ezt az útját eredményesen hasznosította Szeged számára, Vadász Ferenc főleg a gabona­szakma képviselőivel folytatott megbeszéléseket, kapcsolatokat keresett az egyik legnagyobb szer­biai hajózási vállalattal és küldöttséggel fárad­hatatlanul járta azokat az intézményeket, melyek­kel való összeköttetés értékesitető Szeged számá­ra, Szász Mátyás főleg a húsfeldolgozó szakma iránt érdeklődött, megtekintette a belgrádi vágó­hidat, érdeklődött a modern berendezés iránt, Nagy József, a szegedi vásár alelnöke és dr. Gyu­ris István titkár a szegedi ipari vasárral kapcso­latosan folytattak tárgyalásokat és a kézműipar szempontjából értékes munkát végeztek. Két napig tartózkodott a szegedi küldöttség Belgrádban. Kezdeményező lépéseit elősegítette dr. Szilágyi Géza kormányfőtanácsos, a magyar kereskedelemügyi miniszler belgrádi megbízott­jának figyelmessége és szolgálatkészsége. A tö­rekvés: Szeged gazdasági érdekeinek szolgálata voll. Lelkes és lelkesítő szándék vezette a kül­döttséget, az eredmény nem maradhat el. * Nem hiányozhat a beszámolóbői, bogy a sze« gedi küldöttség elutazásakor a belgrádi pályaud­varon sokkal többen vártak a budapesti gyors­vonat indulására, az éjszakai órákban, mint ahány utas számára ülőhelyet tudtak biztosítani. A zsúfolt vonat egyik kocsijában, egy tágas sza­kasz lezárva várta utasait és előtte vonatkísérő csendőr állt Egy belgrádi magyar ujságiró elő­zékenységből a Pulnik utazási iroda idegenforgal­mi osztálvának igazgatója, Zubkovics ur, a hi 1 szerb püspök öccse, figyelmesen gondoskod hogy a szegedi küldöttség fenntartott szakaszban, zavartalanul utazhassék a határig. Ezt is érdemes feljegyezni. Erdős Árpái PASZOMÁNY' Az összes iskolai formaruhákra előírásos kik 3­tásek Frankéi Terinél Kelemen u.12 Óvia egészségét! GEORGEITE EXIRA hártyavékonyságu hővezető különlegesség. EZT VEGYE! Sohasem log mást használni. Kapható minden gyógyszertár, drogéria és illatszertárban.

Next

/
Thumbnails
Contents