Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-19 / 214. szám

Vasornep, 1937. szeptember 19. DÉLMAGYARORSZAG Az árficsókaháboru Irta TONELLI SÁNDOR öt különlegessége van a most folyó japánkinai háborúnak. Az elsőt Winston Churchill állapította meg egy nagyon szellemes hasonlat formájában. Azt irta egyik cikkében, hogy az árlicsókál nem vágják kettc és nem harapnak bele teli szájjal, hanem levelenként kosztolják. Japán is levelenként tépegeti le Kina tartományait. Évek óta azt a politikát követi, hogy nekimegy Kínának cs leszakit a testéi öl egy tartományt. Mikor megemésztette és mikor pénzügyileg megint felkészült tgy ujabb hódításra, ismét letépi az esedékes levelet. Igy megy ez esztendők óta. Winston Churchill szerint ez az árlicsóka-háboru. Meg \agyok győződve róla, hogy vérbéli katona, vagy politikus nem találta volna ki ezt a hasonlatot. Winston Churchill azonban volt katona is, volt politikus is, mindenekfelett volt azonban ujságiró is s mint haditudósító szerzett magának igen jó nevet az angol-bur háborúban. Ujságiró korából hozta magasai a viszonyok helyes megítélésének tudományát. A második különlegesség, ha ugy akarom, nem is különlegesség, hattem csúnya hipokritizmus. Soha Kínának eszébe nem jutott volna, hogy Japánt megtámadja, az egész háború kinai területen folyik, Kina veszíti el egymásután a tartományait és a japánok mégis azt akarják elhitetni a világgal, hogy Kina provokáló magyarázata kényszeríti őket a támadó fellépésre. Akaratlanul is a jó öreg Ezópusnak a farkasról és bárányról szóló meséje ismétlődik meg sárga köntösbe bujtatva, vagy pedig a gyerekszobai anekdota, amely szerint a veszekedés ugy kezdődött, hogy a Pista visszarúgta a Lacit. A harmadik különlegesség az európai hatalmak magatartása. Az idősebb újságolvasók talán még emlékeznek egy képre, amely nagy feltűnést keltelt a- kilencvenes évek második felében az első japán-kinai háború után. A képet Knackfuss professzor festette II. Vilmos császár elgondolásai szerint, sőt állítólag a császár által készült vázlat alapján. Európa egyes nemzeteit jelképező szimbolikus alakok állanak egy szirtfokon, fölöttük a fényben isgyogó kereszt, előttük lángoló pallossal Gábor arkangyal. A szirt lábánál békés tájék, kanyargó folyóval, gondosan megművelt földekkel, gyárakkal, városokkal. De kelet felől sötét füstfelhő gomolyog, belőle villámok cikáznak s a közepén sárgás, kénköves tűzben látszik Buddha bálványszobra. Közeledik a minden elpusztító sárga veszedelem. A képen látszik, hogy az arkangyal e veszedelem elleni küzdelemre hivja fel Európa népeit. Ezt mondja az akkoriban nagyon híressé vált kép riine is: „Európa népei, óvjátok ínég legszentebb javaitokat!" Abban az időben, négy évtizeddel ezelőtt, a császári Németország voll a japáncllenes politikának legerősebb képviselője az európai hatalmak közölt. A japán-kinai háború után Nemetország segített legtevékenyebb módon összehozni azt a koalíciót, amely Japánt átmenetileg megfosztotta győzelmeinek gyümölcsétől. Nem is bocsájtotla meg Japán ezt a magatartást sokáig Némelországnak. Mikor a világháború kitört és a mi kávéházi politikusaink abg várták, liogy Japán nekitámadjon Oroszországnak, a japán kormánynak legsürgősebb dolga az volt, bogv a németeknek üzenje meg a háborút és Kiaocsaura rátegye a kezét. Megfordítva Anglia a század fordulójától kezdve szövetségese volt Japánnak. A két szigetország barátsága oly erős volt, hogy az enlente cordiale idején Franc iaés Oroszország sem tudla magát kivonni alóla. Ma a szerepek ugy felcserélődtek, mint mikor a francia négyesben a üárok a tubó olRaKiúrról Oózf/ox szúlltija Díjtalanul Készséggel bemutatja Kedvező fizetést teltételeKel sxab Régi KészUléKét becseréli FONYó villamossági szaküzlet Kölcsey ucca 4 Kúrúsz ucca 3. Telefon: 11— 65. Telelőn: 21—65. isztviselő kulturigényeinek kielégítését kezdje jó rádióval, Jó rádiót sohasem lehet megunni. Vásárlás előtt feltétlenül próbálja ki az ORION 66-os típust. Csodálkozni fog, hogy különösen rövidhullámon mily kiváló! MINDEN ORION-RADIÓKERESKEDÖNÉL KAPHATÓ Wracűo Kiváltságra diitaianul bemutatia Kedvező részletfizetésre is kapható Deutsch Albert Vételkényszer nélkül bemutatja MARKOVICS mérnök, Szeged, Tisza Lajos körut 44. Telefon -30-20. Lakásán Készséggel bemutatta. Előnyős fizetési leltetelek mellett szaiiitta riefeor CsillárgQár rí. lerahata Szeged, Kárász ncca 11. Díjtalanul bemutatja Szőke villanyszerelő Szeged, IS". W.0" dalra kerülnek. Angol-, Francia- és Oroszoiszág állanak a japáncllenes táborban, Németország pedig a japánoknak kibicel a nagy játszmában. Még a képes lapokon is meg lehel látni ennek a magatartásnak a nyomait. Az angol lapok főleg olyan képeket közölnek, amelyek azt mutatják, hogy a japánok mi mindent pusztítanak el Kínában, a német lapokban pedig tultengenek azok a képek, amelyek a japánok hazafiságát, haláítmegvető bátorságát és győzelmes előnyomulását domborítják ki. Alapjában véve mindkét képcsoport igazat mutat. A negyedik különlegesség az, hogy ez a háború — nein is háború. Nemzetközi jogászok törik a fejüket, hogy tulajdonképpen micsoda. Az ágyuk dörögnek, a gépfegyverek kaitoknak, a golyók sivítanak, a repülőgépek berregnek, a városok pusztulnak, az emberek balomra hullanak, de a háború — nem háború, mert nincsen hadüzenet. A hivatalos diplomácia ezt az állapotot keletázsiai helyzet. vagy. jaoán-kinai konfliktus néven ismeri. de a világért se nevezné háborúnak. A japánoknak egyébként van némi gyakorlatuk ebben az állapotban. Nincs érzékük a diplomácia finomságai iránt. 1904-ben is az orosz háborút ugy kezdték meg, hogy a csemulpot kikötőben hadüzenet nélkül elsüllyesztették a Varjúk és Korejec nevü orosz cirkálókat. Arra már nem emlékszem, hogy erre az oroszok üzenték-e meg a háborút, vagy a mikádó kormánya pótolta később a hadüzenet elmulasztásának formai hibáját. A 7 ötödik különlegesség az, hogy a mi magyar publikumunk mennyire nincsen tisztában ennek a háborúnak méreteivel, helye ebben n távolságokkal, amelyek az egyes hadszintereket elválasztják egymástól, illetve a hadviselő szigetországtól. Sanghai például légvonal ban nyolcszáz kilométerre van Nagasakitól, Japán legközelebbi hadikikötőjétől. Tiencsin —Nagasaki között a távolság, ismét légvonal ban, ezerkétszáz kilométer. Az első megfelel légvonalban a Budapest—Róma, a második neüfi 3 Budanest— Palermo közötti íávolsási