Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-17 / 212. szám

Péntek, 1937. szept. 17. Politikai napilap XIII. évfolyam 212. sz. ÖEL M AGYAKORSZfl A magánalkalmazolí Hosszú időkön keresztül a magánalkalmazott volt a dolgozó magyar társadalomnak legjobban elhanyagolt rétege. Az állam gondoskodott saját tisztviselőiről és ügyelt, hogy tulmynkával munkaerejüket ne veszélyeztessék. Az állami normát alkalmazták saját tisztviselőikre az autonómiák, amelyek különös virtuozitást fejtettek ki a weekendek kihasználásában és eljutottak egyes esetekben a heti tizenkilenc órás munkaidőig. Csak a m&gápalkalmnzottakkal nem törődött senki. A magánalkalmazottak számára nem volt pragmatika, nem volt minimális fizetés és maximális munkaidő, nem volt biztosított szabadság és általában hiányzott a magánalkalmazott és munkaadója közötti jognak bárminemű kodifikálása. Kodifikálva a magánalkalmazottak joga nem volt, ellenben egy hamis fikcióból kiindulva fizetésüket az állam megterhelte olyan adók tömegével, amelyek alól saját tisztviselőit nagylelkűen mentesítette. Tarthatatlan volt ez a helyzet a magánalkalmazottak szempontjából, de veszedelmet rejtett magában az államra nézve is, mert hiszen a magánalkalmazott munkaereje egyik számokban ki nem fejezhető, értékében alá nem becsülhető, mindenesetre azonban védelemre cs megőrzésre szoruló része a nemzeti vagyonnak. Az idei huszonegyedik törvénycikk első Tdscrlet a magánalkalmazottak szociális helyzetének rendezésére. Nem m a g n a ch a r ta vagy aranyhulla ez a törvény, nem is terjeszkedik ki a magánalkalmazottak jogviszonyának minden részletére, messze van attól is, hogv a magyar törvénytárba a nyugati országok törvényhozásának idevásró intézkedéseit egész terjedelmükben átültesse, de nyomjelzés annak az útnak az irányában, melyet más államok már előttünk megtettek. A törvény, melyet az országgyűlés közvetlenül a nyári szünet előtt szavazott meg, deklarációs jellegű kerettörvény. Nem intézkedik, hanem jogot ad az illetékes miniszternek, hogy az érdekeltekkel való tárgyalás alapján gondoskodhassék három kérdés rendezéséről. Ez a három kérdés a maximális munkaidő, a minimális munkabér és az alkalmazottakat évenként megillető fizetéses szabadság. Igaz, a magánalkalmazottak szerették volna megkapni különadóik eltörlését is. Eery félénk lépés történt ebben az irányban, de azután az állam'ráeszmélt, hogy olcsóbb, ha egy olyan törvénnyel ajándékozza meg őket, amely neki pénzébe nem kerül. jött létre az a deklarációs jellegű törvény, melyet a végrehajtási rendeletek fognak átültetni a gyakorlati életbe." A törvény olyan, mint a ruhának az anyaga? ruhát amelyet viselni lehet, a végrehaitási rendeletek csinálnak belőle. Az első ilyen végrehajtási rendelet tervezetét az iparügvi miniszter most tette közzé az évenkénti fizetéses szabadságról. A miniszter az érdekeltségektől záros határidő alatt kér véleményt, mert a rendelet rövidesen életbe akarja lébtetni. Rövid egymásutánban jönni kell a többi rendeleteknek is. Ha szabad ugy kifejezni magunkat, most kezd a dolog komolyra fordulni, ugy a munkaadók, mint az alkalmazottak szempontjából. Előre be kell rendezkedni, hogy a törvény egyes részeinek várható életbeléptetése minél kisebb zökkenőket idézzen elő a vállalatok, üzemek és intézetek belső életében. Azért is kell ez az előzetes felkészülés, mert a magánalkalmazottak társadalmának reménykedéseit a hosszas várakozás már túlontúl felcsigázta és méltán számit sorsának megjavulására. Botorság volna olyan rendelkezéseket kibocsájtani, amelyek meghaladnák a vállalatok, üzemek és intézetek teherbíró képességét. Ez a magánalkalmazottak érdekeit sem szolgálná. De a józanság és méltányossáig által megadott kereten belül a munkaadóknak annál is inkább érdekük, hogy igyekezzenek a törvény intencióinak megfelelően berendezkedni, mert a birói és közigazgatási gyakorlat kétségtelenül a szociális követelmények teljesítésének irányvonalában halad. Amig például néhány esztendővel ezelőtt még vitázni lehetett arról, hogy a zárórára vonatkozó rendelkezéseknek mi az értelme és buzgó fiskálisok igyekeztek ugy magyarázni, hogy nem követ el kihágást A Nemzetek Szövetsége mellett akkreditált újságírók egyesülete csütörtökön délben villásrcggelit adott a népszövetségi közgyűlés elnöke és a népszövetségi tanács tagjai tiszteletére. A reggelire ezúttal is Kelen és Dezső, a két magyar karikaturista készítette el művéaz a munkaadó, aki alkalmazottait lezárt redőnyök mögött foglalkoztatja, ma már vitán felül áll, hogy ilyen játékot űzni nem lehet, mert a zárórára vonatkozó rendelkezések elsősorban az alkalmazott munkaerejének védelmét szolgálják. Kétségtelen, hogy ez a gyakorlat fokozott mértékbeír fog érvényesülni a leghosszabb munkaidőre vonatkozó törvényszakaszok életbeléptetése ulán. A munkaadónak itt három eshetőség között kell választani. Vagy racionalizálja üzemét és lecsökkenti a felesleges munkaidőt, vagy uj alkalmazottakat állit be üzemébe, vagy pedig megfizeti a túlórák diját. Mindezek a jelen pillanatban csak eshetőségek, de olyan eshetőségek, amelyekkel két-három hónap múlva már valóság gyanánt kell számolni. Szerencse a munkaadók szempontjából, hogy a szociális terheknek ez az emelkedése egy javuló konjunktúrának' a hullámvonalába történik. Reméljük, hogy a javulás tartós lesz és még erősödni fog, hogy a munkaadók könnyen és jó szívvel adhassák azt, ami munkavállalóikat, akik nekik egyben munkatársaik is, méltán megilleti. Genf, szeptember 16. Kánya Kálmán külügyminiszter csütörtökön megbeszélést folytatott Schmidt Guidó osztrák külügyi államtitkárral, majd sir Róbert Vansittard angol külügyi államtitkárral. A Népszövetség ircghczdtc a Iapán—ftlnal konfliktus tárgyalását Erősen csöhhen! oz érdeklődés o népszövetségi ülések iránt Genf, szeptember 16. Lázas tanácskozások folynak Genfben a nyoni egyezmény körül támadt ujabb események és izgalmak ügyében. A tanácskozások elsősorban akörül forognak, bogy Olaszországot bevonják az egyezménybe. Az angol lapoknak az a véleménye, hogy a kérdést meg lehet oldani, mert Olaszország nem mondta ki az utolsó szót a nyoni egyezményhez való csatlakozása ügyében és hogy követelése teljesíthető. Hasonló a vélemény Párisban is. a francia közvélemény kívánatosnak tart in, hogy Olaszország is résztvegyen az ellenőrzésben. Fe'szótofók hfánvában e'mararit a Népszövelsen csütörtök délelőtti ülése Genf, szeptember 16. A Népszövetség közgyűlésének csütörtök délelőttre kitűzött közgyűlése jp'szólalók hiányában ehna-aclf. Népszövetségi körökben azonban remélik, hogy a Népszövetség főtitkárának jelentéséről megkezdett általános vitát pénteken folytatják és a nagyhatalmak képviselői felszólalásukkal lehetővé teszik az ülés megtartását. Hozzáteszi a genfi jelentés, hogy ugyanilyen jelenségek mutatkoznak a népszövetségi bizottságokban is. Igy a jogügyi bizottság ülését felszólalók hiányában színtér meg kellett szüntetni. Általában a Népszövetség tanácskozásai iránt az utóbbi időben kevés érdek! dés mutatkozik. I szi étlapját, amely Aga kán versenyistállójára célozva, a Tanács tagjait mint vágtató lovakat tünteti fel. » Tanácsadó bizottság a kinai ügyben Genf, szeptember 16. A Népszövetség Tanácsa csütörtökön délután fél 5 órakor N e g r i n elnöklésével zárt ülést tartott, amelyen a kinai kérdés került sorra. Wellington Koo, Kina képviselője kérte, hogy a Tanács most foglaljon állást ebben a kérdésben. Az elnök indítványozta, hogy az ügyben vagy a Tanács, vagy a közgyűlés, vagy az 1933. februárjában elvben elhatározott és most külön is kik ii klendő tanácsadó bizottság foglalkozzék. Amenynyiben Kina képviselője ehhez hozzájárul, ajánlja, hogy alakítsák meg a tanácsadó bizottságot. Wellington Koo Kina nevében elfogadta az indítványt. A határozat értelmében a Nemzetek Szövetsége főtitkára intézkedett a bizottság összeállítására. A bizottságban Magyarország is helyei foglal. Kónya külügyminiszter tanácskozásai